Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-11-11 / 25. szám

1904. november 11. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 bánnának éf velők! Nem apró pénzbírság az ilyes­minek az orvossága, hanem mindenkorra eltiltás az élelmiszer-árulástól, még pedig már az első gaztett után és azonkívül börtön, — illendő, bőséges mér­tékben. A házbéradó. A fővárosi háztulajdonosok joggal panaszkod­nak, hogy a házbéradó túlmagas s hogy nekik több adót kell fizetniük, mint a mennyi rájok más fog­lalkozású ág jövedelme arányában esnék. Érdemesnek tartjuk megismertetni a nyugoti gazdag államok házbéradó viszonyait, hogy a mienk­kel összehasonlíthassuk. Francziaországban a forradalom óta a házbér­adó egyenlő volt a közönséges földadóval, amelynek kontingense aránylag fel lett osztva. Csak 1840-ben választották szét a házbéradót a földadótól. A házak adás vételi és bérleti szerződések alapján felbecsültelek és a kataszterben összegyűj- tetnek. Ez 10 évenként revideáltatik és 10 évről 10 évre történik az új megadóztatás is. A felbecsült értékből 25"/0 levonatik fenntartási és javítási költségek czéljaira. Az adókulcs évről- évre a parlament által a költségvetési törvényben állapíttatik meg. Ez idő szerint ezen adókulcs a jövedelemnek B,‘2°/0-át teszi. Elesik tehát a házbér- vallomási kötelezettség és a háznak normális jöve­delme vétetik alapul, a mi természetesen szakértők becslése alapján lesz összeállítva. A franczia köztársaság 9 millió házának tőke­értékét 50 milliárdra becsülik, a kataszteri tiszta jövedelme pedig 2 milliárd, úgy, hogy 4°/0-os átlagos jövedelem vétetik az adózás alapjául. Egy háznak átlagos értéke ezek szerint körül­belül 5000 koronára rúg, a bérjövedelem pedig a 4°/0-os kulcs szerint 2e0 koronát tesz ki. Látjuk, hogy mily éles ellentétben van a házak méltányos értékelése és még méltányosabb jövedelem-megálla­pítása a mi állapotainkhoz képest, ahol úton-útfélen nemcsak szigort, hanem erőszakot kell tapasztalnunk. Elegendő, ha ezen számokat szembe állítjuk a magyar házbéradó kulcsával és számaival, ahol a bérjövedelem 35"/0-a közteherként kiesik a háztulaj­donos kezéből. Igaz, hogy a franczia törvény szerint a ház­adómentesség csak két évre terjed ki, de ez nem befolyásolja a kedvező tőkebefektetést, miután az időleges házadómentesség nálunk még némileg rosz- szul is befolyásolja a háztulajdonos jövedelmét, mert a háztulajdonos a tőkebefektetést az uj háznál az adómentes évekre való tekintettel eszközli és az adóköteles időt figyelmen kívül hagyja, úgy, hogy e könnyelmű jövedelem-számítás a későbbi években érzékenyen megboszulja magát. De különben is minek is kell időleges házadómentesség, mikor az egész állami adó csak 2-3%-ot tesz ki. Ezen 3,2°/0-nyi adón kívül még létezik az úgy­nevezett ablak- és ajtóadó, a mely községenként egy összegben lesz kivetve és házanként elosztva. Ezen adó a tiszta jövedelem 4l/2°/0-át teszi ki. Létezik még az úgynevezett lakás-adó, amely a bútorozott lakások után a lakó ellen kivettetik és a tiszta jövedelem 8°/0-át teszi. Ezen adóért azonban a háztulajdonos nem felelős, ezt a lakón beszedik és a bérből levonni jogosítva nincsen. Jogi természete a többi adótól csak annyiban különbözik, hogy a ház- tulajdonos törvényes zálogjogát megelőző rangsor­ban nyer kielégítést. A franczia háztulajdonos tehát ép oly kedvező helyzetben van, mint az angol, és nagy előnyben van velünk szemben, mert a teljes adóban levő ház után összesen 7 4n/0-°I fizet. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az ingatlan átiratási illeték Francziaországban 5l/2%-ot tesz ki, a mi mindenesetre nagyon terhes, mert az ingatlan forgalomra bénitólag hat. Hírek a városházáról. Olvasóinkhoz! T. olvasóink b. elné­zését kérjük azért a késedelemért, melyet lapunk technikai akadályok miatt szenvedett. Búd apest-szentendreilielyiérdekü vasút. A székesfővárosi közgyűlés egyik tárgya volt a Budapest-szentendrei h. é. vasút dolga. Ugyanis a szentendrei viczinális annak idején be tudott fér­kőzni a székesfőváros határain belül a budai Pálffy- térig, a közúti villamos vasút vágányán. Most a nyugati pályaudvarig és a budai Lánczhidfőig akarná a társaság kibővíteni a viczinális pályáját. Ebbe azonban a főváros nem akar beleegyezni, csak azon feltétel mellett, hogy a főváros határától villanyossá lesz a viczinális. Ehhez már azért is ragaszkodik, mert a viczinálisból az államnak haszna van, holott a villanyosban a főváros is részesedik. Most leérke­zett a kereskedelemügyi miniszter leirata : melyben a tanács feltételeit elfogadja és utasítani fogja a tár­saságot, hogy a meghosszabbítási tervezeteket nyújtsa be. A közgyűlés csupán a benyújtásra kér határo­zott terminust, nehogy az ügy a végtelenbe húzódjék. Tüdőbetegek érdeke. A Szent István-kór- ház D-pavillonjához nemrégen a székesfőváros a tüdőbetegek részére terrast építtetett. A tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy hasonló terraszt, Budakeszi társaskocsi-vállalat. A Zugliget és Budakesz közti társaskocsi forgalmi vállalat azzal a kérelemmel járult a főváros tanácsához, hogy az 1905. január 1-én lejáró szerződést hosszabbítsa meg újabb három évre. A főváros tanácsa a társaság kérelmét hajlandó teljesíteni, mely ügyben legköze­lebbi ülésén dönteni fog. Végleges döntés a régi képviselőház ügyében. Végre határozat hozatott a régi parla­ment ügyében. Ugyanis a főváros és a kormány megbízottai abban állapodtak meg, hogy a Sándor- utczai épületet a közoktatásügyi miniszter egyetemi czélokra használja fel, miért is 10,000 korona évi­bért kap a főváros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom