Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-07-24 / 21. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. julius 24. A városi főjegyző. Városházi híreink közt olvasható, hogy a fogalmazó személyzet beosztásában nagy változás történt. Ennek kommentárjául kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy az elnöki osztályában lialovány sejtelemmel sem bírnak arról az alapelvről, amely a köz- igazgatásban első sorban szem előtt tartandó, hogy t. i. a megfelelő erőket megfelelő helyen kell alkalmazni. A fővárosi tisztviselőket az utóbbi időben valósággal összevissza dobálják. Ahol fogalmazónak kellene lenni, oda számvevőségi embert tesznek; elöljárósága működésben kipróbált erőt bedugnak iktató könyvek mellé; fogalmazói irnoksággal megbíznak olyanokat, kiknek erről a teendőről sejtelmük sincs. Ki a hibás mindezért ? Senki más, mint az elnöki osztály vezetője, Budapest főjegyzője. Régebben az elnöki osztály körébe tartoztak a honossági, anyakönyvvezetési és vízjogi dolgok is, de ezeket Rényi főjegyző ügyesen kitolta más ügyosztályokba s igy nem maradt egyéb teendője, mint a személyzeti dolgok ellátása. Az az, bocsánat, megtartotta még a népszínházi bizottmány ügyeinek intézését, a melyért — ha nem csalódunk — külön 1000 korona jutalom jár a főjegyzőnek. Ámde, úgy látszik, hogy a személyzeti ügyek is túlságosan terhelik a főjegyzőt, mert nem volt ideje, hogy elintézze a nyugdíj szervezésére, a napi- dijak és élelmezési illetmények szabályozására, a mérnöki hivatal újjászervezésére és tisztviselők köl- csönalapjának rendezésére vonatkozó javaslatokat, ametyek már évek óta hevernek az Íróasztala fiókjában. Nagy elfoglaltságának kell betudni azt is, hogy a kölcsönök, segélyek és jutalmak dolgában anarchikus állapotok kaptak lábra. Nem a valódi érdem talál méltánylásra, hanem a protekczió. A főjegyző meg tud szavaztatni magának kölcsönt 48 óra alatt, de a protekczió nélküli kisebb tisztviselők csak hónapokig tartó lótás-futás és alázatos sürgetés után érhetik el, hogy az elnöki ^osztály értesíti őket — kérelmük elutasításáról. A főjegyző rengeteg elfoglaltságával magyarázható ki továbbá az a botrányos viselkedés, melyet az elnöki osztály szolgái tanúsítanak. Ezek az emberek arogánsok és prepotensek nemcsak a közönséggel, de még a tisztviselőkkel szemben is. Egész nap kaszinóznak a főjegj^ző előszobájában vagy a folyosókon és dühösen förmednek arra, aki megzavarni merészkedik őket pipázásukban és kedélyes köpkö- désükben. Ha igaz a franczia közmondás, hogy „tel valet, tel maitre“, akkor nem éppen hízelgő következtetést lehet vonni a főjegj^zö urra. Ámde a szolgák viselkedése még hagyján. Sokkal fontosabb a közigazgatási személyzet dolga. A közönség és a főváros érdeke azt követeli, hogy olyan tisztviselői gárda neveltessék, amely a maga ügykörében kifogástalanul megállja helyét és teendőinek legkisebb részletébe is tökéletesen begyakorolva legyen. Gyors, helyes és eredményes munka máskép nem remélhető. A mostani rendszer mellett azonban szenved a közönség, szenved az adminisz- tráczió és szenvednek maguk a tisztviselők is. Ezen az állapoton segíteni kell. Ha máskép nem megy, ültessenek az elnöki osztály élére másvalakit. Az iskolaszerkiállitás. A városligeti Iparcsarnokban rendezett iskolaszer-kiállítást julius 3-án nyitotta meg Berzeviczy Albert kultuszminiszter a népoktatásügy vezető fórfiainak és nagy közönségnek jelenlétében. A hivatalos fogadás és a megnyitás után a miniszter kíséretével megtekintette a kiállítást, a mely látványosságnak is beillik s mindenekfölött érdekes mindenkinek, aki a népoktatás ügyével foglalkozik. A csoport bejárójánál díszes portálé gyanánt, kidolgozott, szekrényekben van Schuler József első’ magyar aczél irótoll és indigo mázolópapir-gyárának hatalmas mértékű kiállítása. A czég összesen tizen- nyolczféle gyártmányát mutatja be különféle változatban, valamennyi iparczikk gyártását a Schuler - czég honosította meg. Ilyen az aczél irótoll gyártása, amely jelenleg már legnagyobb büszkesége a magyar gyártmányoknak. A tollszárgyártást szintén ez a gyár honosította meg hazánkban, kiállítása is fényes bizonyítéka a magyar ipar haladásának e téren. A kiállítás, a mely a czég egyéb specziális gyártmányait is bemutatja, megérdemli a kiállítás látogatóinak figyelmét. Megérdemelt feltűnést keltenek a kiállításon a pompás és finom iskolai műszerek, a minőket több czég állított ki. így a Marx és Mérei müszergyár fizikai és kémiai tanszereket állított ki, a melyek a felső, közép és elemi iskolák részére szolgálnak. Érdekessége a czég kiállításának egy dróttalan távíró-készülék eredeti magyar szerkezetű fölfogó állomással. A felsőipariskola elektrótehnikai laboratóriumát ez a czég szerelte föl s számos felső és középiskolának szállított iskolaszereket. Különösen tökéletes szerkezetű feszités-mérői keltették föl a miniszter figyelmét. Ezekből a műszerekből már több száz darabot használnak az iskolákban. A Magyar Tanszerkészitő Intézet (Feldmann Gyula czég) fizikai, kémiai, természetrajzi, továbbá a szabadkézi és geometriai rajzhoz szükséges iskolaszereket állított ki. Az öt éve fönnálló jóhirü intézet különösen kitűnő mechanikai, optikai, statikai, villámos- sági és galván készülékeket produkál s készít dróttalan táviró készülékeket is. A miniszter megbízásából legutóbb a népiskolák részére szánt fizikai alapfölszereléseket készít, igen érdekesek vetítőkészülékei és egyéb üvegtechnikai műszerei. A czég összesen hétszáznegyven darab különböző készüléket, iskolaszert és iskolai eszközt állított ki s ez a kollekczió a kiállítás legérdekesebb látnivalói közé tartozik. Az Erdély és Szabó-féle tanszerkészitő-intézet. bár az óvóintézettöl a főiskolákig bármely iskola berendezésével, továbbá fizikai és kémiai eszközök gyártásával is foglalkozik, a rendezőség intencziójá- nak megfelelően kiállításában főleg a népiskolákban használt fölszereléseket mutatja be. A kollekczióban szakszerűen vannak csoportosítva a fizika, a kémia
