Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-06-21 / 19. szám
1904. junius 21. magyar székesfőváros 9 tette, hogy a beboltozás nem képez halaszthatatlan közszüksógletet. A IX kerületi elülj áróság azonban nem akar megnyugodni a határozatban, mert úgy találja, hogy az árokrendezést halasztani nem szabad. Most arra kéri a tanácsot, hogy azon a vonalon, melyen az árokmenti kimosott utón való közlekedés veszélylyel jár, sürgősen rendelje el a beboltozást, mert az esetleges balesetekért felelősséget nem vállal. A Csik-árok és az alsó rákosi rétek. A belügyminiszter kivánságához képest a polgármester bizottmányi eljárást rendelt el annak a megállapi- tása czéljából, hogy a VI. kerületi jégtermelőtelepek által okozott közegészségi bajok mi módon volnának megszüntethetek. Az eljárás minap meg is tartatott, mely alkalommal a bizottság konstatálta, hogy a tiszti főorvos által is panaszlott bajok oka tulajdonképpen a Csik-árok rendezetlen voltában keresendő. A jégtermelő telepekről ez árokba kellene lefolyni a víznek, de mert az árok medre teljesen el van isza- podva, a viz nem találván lefolyást, szétterjed s mocsarakat alkot. A bizottmány szerint tehát nem a telepeket kell átalakítani, hanem első sorban is a Csik-árkot kell rendezni. Ennek következtében a VI. kerületi elülj áróság előterjesztést tesz a tanácsnak, hogy a Csik-árok rendezésére vonatkozó s már régen kész terveket mihamarább tárgyaltassa le s a munkálatok végrehajtását sürgősen rendelje el, miután az eljárás folyamán hivatalosan is konstatáltatok, hogy azok közegészségi szempontból halaszthatatlan közszükségletet képeznek. A Gellérthegy végleges rendezése. A pénzügyi s gazdasági bizottmány előterjesztést tett a tanácsnak a Gellérthegy végleges rendezése iránt. A hegyoldalon nagyszámú kisajátitott telke van ugyanis a fővárosnak, melyek ez időszerint holt tőkét képeznek. Pedig a hegy rendezése után kitünően volnának értékesíthetők. A legszebb helyen feküsz- nek s igy nem volna hiány telekvásárlókban, akik rövid idő alatt egész villasorral gyarapítanák a Gellérthegyi nyaralótelepet. Szocziális szempontból is kívánatos a hegy mielőbbi végleges rendezése, amennyiben a villaépitkezés számos munkáskéznek nyújtana foglalkozást. A tanács véleményezés czéljából kiadta az előterjesztést a mérnöki hivatalnak. Kültelki utak rendezése. A VI. kerületi kültelki utak ideiglenes rendezésére 90,250 korona bocsájtatott az elüljáróság rendelkezésére. Az elül- járóság most beterjeszti ama útvonalak lajstromát, melyeken az ideiglenes rendezést végre akarja hajtani. Rendezésre szorulnak mindenekelőtt a Gömb, Szegedi-, Diós-, Palócz-, Dévényi-, Kerkes-, Hun-, Kartács-, Üteg-, Csata- és Mája-utczák, továbbá a Fóti- és Tüzér-utczák egyrésze. A rendezés kiterjed a jelzett útvonalokon a kocsiutak egyengetésére s a gyalogjárók kavicsolására s szegélykövekkel való ellátására. A parlamenti szolgák telepe. A képviselőházi szolgák a Rózsadombon vagy környékén családi háztelepet kívánnak létesíteni. A fővárostól kértek telket, de a tanács értesítette őket, hogy kívánságuk nem teljesülhet, mert a jelzett részen a fővárosnak csak apróbb telkei vannak. Úgy látszik azonban, hogy a parlamenti szolgák ennek ellenére nem mondtak le tervük megvalósításáról s lehet, hogy magánosoktól lesz módjukban megszerezni a szükséges telektömböt. Nemrégiben ugyanis arra kérték a tanácsot, adja tudtukra, hogy a telep létesítése milyen feltétel mellett lehetséges, s rájuk nézve micsoda terheket fog róni. A fölvilágositást most kapták meg. A tanács kimondta, hogy a parczellázást illetve a telep létesítését és építkezést csak úgy engedi meg, ha az érdekeltek előbb teljesen rendezett állapotba hozzák az utczákat. Az artézi ivókút környéke. A középitési bizottság utolsó ülésén Fektor Ferencz fővárosi bizottsági tag szóvá tette, hogy az Andrássy-ut végén az uj szépművészeti muzeum előtt levő ártézi ivókút környéke botrányosan elhanyagolt állapotban van. A talaj teljesen rendezetlen, esős időben oly sáros, hogy a kút alig megközelíthető. Pedig naponkint száz meg száz ember fordul meg a kutnál, az állandóan csórgó meleg viz gyógyhatása kedvéért. A középitési bizottmány a íölszólalás alapján előterjesztést tesz most a tanácsnak, hogy a botrányos állapotok valóságáról szakközegei útján szerezzen sürgősen meggyőződést s ehhez képest intézkedjék a kút környékének megfelelő rendezése tárgyában. A villamos légvezetékek engedélyezése. Még 1894-ben megengedte a kereskedelmi miniszter, hogy olyan esetekben, amikor 300 méternél rövidebb világításra szolgáló elektromoskábel fektetése terveztetik, az ügyet nem kell a különböző bizottságok s fórumok által letárgyaltatni, hanem e munkálatokra az állami telefon igazgatóság meghallgatása után a főváros mérnöki hivatala rövid utón is adhat engedélyt. A mérnöki hivatal ez irányú hatáskörét most kiterjesztette a miniszter. Kimondta ugyanis, hogy ezentúl 300 méternél rövidebb kis és magas feszültségű légvezetékre rövidebb utón is adhat engedélyt a főváros mérnöki hivatala, de csak oly esetekben, amikor a légvezeték kiágazását képezi, valamely már engedélyezett fővonalnak. Az ily utón kiadott engedélyek utólagos jóváhagyás czéljából minden évnegyed végén fölterjesztendők lesznek a kereskedelmi miniszterhez. Csatorna a Gellérthegyen. A Gellérthegyi csapadékvizek levezetésére külön csatornát készíttet a főváros. A tervekhez hozzájárult a középitési bizottmány is, de a közmunkák tanácsa most azok ellen kifogást emelt Szerinte a csatorna nem jó, mert a kemény sziklában nem lesz lehetséges oly mélységig leásni, hogy a lerohanó csapadék baj nélkül elvezethető legyen. Akadályt képez a körülmény is, hogy a csatornázás megsérti a Rudasfürdő védőterületét. Kívánja tehát a közmunkatanács, hogy a csatorna a szerpentin-út mellőzésével más irányban készüljön. Egyben fölkéri a fővárost, hogy a munkálatokat mihamarább hajtassa végre, mert a Gellérthegyi létesítményeket a lerohanó esővizek állandóan veszedelemben tartják.
