Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-05-31 / 18. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. május 31. kodásnak legalább szomorú utókövetkezményei teljesen meg fognak szűnni. Minthogy azonban békés időben is a halottak elégetése egészségügyi szempontból az emberiségre kétségen kivlil felette hasznos, az a remény kecsegtet bennünket, hogy Magyarországon is akadnak felvilágosult férfiak, kik a kérdéshez állást foglalnak és a halottak elégetését a földalatti elrothadásnál jobbnak tartják, mert az úgynevezett „halottak iránti kegyeletnél“ sokkalta nagyobb mértékben kell megnyilatkoznia az élők iránti kegyeletnek. A jövő évi közmunkaprogramm. A mérnöki hivatal elkészítette az 1905. évi ideiglenes közmunkaprogrammot, melynek főbb pont- ai a következők : Uj kövezésekre és egyéb utczai burkolatokra 6,191.949 K 72 fillért irányzott elő a mérnöki hivatal. Nagyobb munkálatok ezek közt: Az I. kerületben a fehérvári-ut rendezése 4^0.000 K előirányzattal. A II. kerületben a Zsigmond-utcza rendezése 160.000 K. A III. kerületben a szent-endrei-uteza és a tanuló-uteza rendezése, az előbbi 74.000, az utóbbi 60.000 K költséggel. A IV. kerületben a Mária Yaléria-utcza (23.500 K), a városház-uteza aszfaltozása (57.700 K), a váczi-, zöldfa-, szerb-, borz- és Gerlóczy-utczák aszfaltozása (200.500 K). Az V. kerületben a legfőbb munka a váczi-ut középső szakaszának a kövezése 1,144.000 K költséggel, továbbá a Gizella-tér (60.000 K) és Zrinyi- utcza (85.000 K) aszfaltozása, a Vigadó-utcza (60.000 K), a Lipót-tér északi része (50.000 K) és a személy- nök-utcza (110.000 K) rendezése Ugyancsak az V. kerületre vonatkozik az országház-tér északi oldalán tervezett park elkészítése és a körülötte levő utak burkolása 115.000 K költséggel. A VI. kerületben legnagyobb munka a nagy- mező-uteza aszfaltozása, ami 143.000 K-ba kerül. A városligeti fasor mellékutjainak aszfaltozása 90 000 K-val van előirányozva, a hajós-utezáé pedig 66.000 K-val. A VII. kerületbeli csömöri-ut rendezésére 173.000 K-nát irányzott elő a mérnöki hivatal, a szegényháztér rendezésére 100.500 K-át, a Garay-teret övező utczák aszfaltozására 112.000 K-át, a Bethlen-utcza kövezésére 57.000 K-át s a Kazinczy-utcza aszfaltozására 63.500 K-át. Tetemes kiadásba (534.000 K) fog kerülni a VIII. kerületi Népszinház-utcza boulevardszerü rendezése gránittal vagy bazalttal; ezenkivül rendezik a Tisza Kálmán-tér keleti oldalát (45.000 K), a Kis- faludy-utczát aszfaltozzák (37.000 K) s a Magdolna- utczát kövezik (46.000 K.) A IX. kerület legnagyobb munkálata az üllőiéit boulevardszerü rendezése és kövezése 466.000 K költséggel, a soroksári-uteza (150.000 K) és gyep- utcza (73.000 K) aszfaltozása. A X. kerület két nagyobb munkát kap, az egyik a maglódi-utnak keramittal való burkolása 300 000 K költséggel és az alsó-vaspálya-utcza keramittal való rendezése 120.000 K előirányzattal. Mindezek a munkálatok, amelyeknek itt csak a főbbjeit emlitettük meg, 6,191.949 K 72 fillérrel van előirányozva. Ezenkivül fő- és mellékcsatornák épitése 163 000 K-át igényel, a gyalogutak burkolására 74.900 K szükséges s a bel- és kültelki utak épitésére 1,325.600 K van előirányozva. A mérnöki hivatal végül előterjeszti az 1904 — 1908. években végrehajtandó burkoló munkák pro- grammját is. E szerint az 1904. évre az uj burkolás összes költsége 4,279.500 korona s ebből a fővárost 3,165.930 korona terheli. Az 1905. évre pedig az összes uj burkolás kiadása 4,518,500 korona lesz, amiből a fővárost 3,631.794 korona terheli. A főváros statisztikai évkönyve. A fővárosi statisztikai hivatal most adta' ki Budapest statisztikai évkönyvének negyedik kötetét. Az évkönyvet Thirring Gusztáv dr., a statisztikai hivatal nagytudásu aligazgatója szerkesztette s az 1899—1901. évek történetéről számol be statisztikai adatokkal. Az utolsó tiz évben hétszáz hektárral lett nagyobb Budapest területe, most 20.000 hektár, lakóinak száma 1901-ben 734.165. Érdekes kimutatást közöl az évkönyv Budapest utczáiról. A leghosszabb utcza 3075 méter, a Bécsi-út, a kültelki utak között azonban akárhány 3—7000 méter hosszú út van. Legtöbb ház, 190, a Lajos-utczában van. A Kirälj"- utczának csak 97 háza van, de 10.918 lakó lakja, mig a Lajos-utcza kétszerannyi házában csak 5941. Legsűrűbben lakott a Dob-utcza, a hol 87 házban 9362 lakó van. A házak száma rohamosan növekedett. A nagy fejlődést legjobban mutatja, hogy 1870-ben csak 9351, abból is 77-5 százalék földszintes ház volt Budapesten, 1901-ben pedig 16.254 s abból 56-4 százalék földszintes. Kilencz ház volt, a melyben száznál több lakás van, ebből kettőben háromszáznál több szoba van. Huszonnégy bérkaszárnya van, a melyben négyszáz lakónál több húzódik meg. A lakóházak között első a Károly-körút 9. számú háza, a melynek 652 lakója van. Ugyanennyi van a Fóthi-út 23. számú háznak is. A lakosságnak a fele 364.798 egyszobás lakásban lakik és csak 2340 lakosnak van tiz szobánál nagyobb lakása. Budapesten tizennégy százévesnél idősebb ember van, még pedig 101 éves 6 férfi és 5 nő, 102 éves 1 nő, 103 éves 1 nő, 105 éves 1 nő. Úgy látszik, hogy az özvegyek, különösen az özvegyasszo-
