Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-05-21 / 17. szám
10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. május 21 hacsak jobbnak nem látta, hogy követelését visszavonja és máskép rendelkezzék fölötte, másrészt a takarékpénztárak vonakodtak a pénzeket máskép, mint állampapírokban gyümölcsöztetni. E rendszer hibás nem egy szempontból, meg is boszulta magát nem egyszer, hanem azért kétségbevonhatatlan, hogy teljesen megfelelt azon nemzet sajátos fölfogásának, mely a „rentier“ fogalmát megteremtette. Máskép kellett alakulniok a viszonyoknak a takarékpénztárak ama csoportjánál, ahová a német, magyar, olasz stb. takarékpénztárak sorolhatók. A múlt évszázad első felében a takarékpénztárakra nézve létrejött törvényes rendelkezések kivétel nélkül „a kevésbbé vagyonos néposztályok“ érdekeinek szolgálatára utalják az intézményt, de ezekből a néposztályokból még ma is vajmi kevés százalék szerepel a takarékpénztárak kliensei közt. Üzletileg sokkal kevésbbé iskolázott népességgel, a hitelforrások sokkal gyöngébb számával, mint Angliában és Francziaországban — a szóban forgó államokban csakhamar óriási összegek tódulnak a takarékpénztárakhoz a jobbmódu középosztály részéről. Az állampapírokban való elhelyezést lehetetlenné tette már a bizonytalan politikai helyzet és a deczentrizált vagy dekomponált államforma is, melyet akár Németország, akár Olaszország, akár pedig a monarchiánk a takarékpénztárak kezdetének idejében felmutattak. De ettől eltekintve, a hitelviszonyok minden téren kielégítést igényeltek s a föllendült gazdasági viszonyok, az értékek mobilizácziója, nagyon rövid idő alatt bankszerű üzleti jelleggel ruházzák föl a takarékpénztárakat Áthatva szerepük fontosságának, működésük hasznosságának és a gazdasági életre folyton erősbülö jelentőségüknek tudatától, az állam óvakodott a megszorító rendszabályoktól s szabad fejlődésükben az intézetek egyáltalában nem korlátoltattak, ami csakhamar kifejezésre is jutott az általuk miveit üzletformák különféleségében és a gyiimölcsöztetési módok gyakran merész megválasztásában. Pályázati hirdetmény. Budapest székesfőváros tanácsa az I. kér. Fehór- vári-uton épülő községi elemi népiskolánál szükséges és 21,000 K azaz Huszonegyezer koronával előirányzott butorberendezési munkák szállítására nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet. Felhívja tehát a tanács mindazokat, kik ezt a szállítást elnyerni óhajtják, hogy ajánlataikat a székes- főváros mérnöki hivatalának IV. szakosztályában (Központi városház, Károly-utczai épületi ész Yl-ik lépcső II. em. 295. szám) átvehető és egy koronás bélyeggel ellátandó ajánlati űrlapon a kellő bánatpénz letételét igazoló letéti nyugtával fölszerelve Dg'később 1904. évi május hó 27-ik napjának délelőtti 11 órájáig a főváros tanácsának VÍI. ügyosztályában (Központi városház, Yárosház-utczai szárny II. emelet 225—230 sz.) dr. Bárczy István tanácsnok urnák vagy helyettesének adják át. Az árlejtési feltételek és a szükséges egyéb műszaki felvilágosítások a mérnöki hivatal IV. szakosztályában kaphatók. Bánatpénzül előzőleg 1200 K azaz Egyezer- kettőszáz korona teendő le a központi vagy bármelyik kerületi pénztárnál. A bánatpénz állhat készpénzből, takarékpénztári betéti könyvből vagy az érvényben álló hatósági szabályzat értelmében biztosítókul elfogadható értékpapírokból. Az értékpapírok csak a napi tőzsdei árfolyam 90'Vo-a erejéig, de semmi esetre sem névértéken felül fogadhatók el, kivéve a székesfőváros kölcsönköt- vényeit, a melyek teljes névértékűkben fogadtatnak el. A kellő időben beérkezett ajánlatok 1904. évi május hó 27-én d. e. fél 12 órakor fognak nyilvánosan felbontatni. A tanács fentartja magának a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül minden indokolás nélkül szabadon választhasson, vagy amennyiben az árlejtés eredményét nem tartaná kielégítőnek, a munkák vállalatba adása tárgyában újabb ajánlati tárgyalást tarthasson vagy esetleg másként intézkedhessek. Az einem fogadott ajánlatokra vonatkozó bánatpénzek a tanács határozata után rövid utón fognak visszaadatni. A jelzett határidőn túl érkező vagy a kellő bánatpénz letételét igazoló letéti nyugtával föl nem szerelt, továbbá nem a megszabott ajánlati űrlapon tett vagy egyébként szabálytalanul kiállított ajánlatokat a tanács nem fogja figyelembe venni. Az árlejtési, továbbá a különleges és általános vállalati feltételek a megkötendő szerződés alapjául fognak szolgálni s az ajánlat elfogadása után a szerződés megkötéséig ideiglenes szerződés erejével bírnak. A székesfőváros tanácsa: Matuska Alajos, s. k., alpolgármester. Hirdetés. Budapest székesfőváros tanácsa az I. kér. Istenhegyi elemi iskola fölépítéséhez szükséges burkolási és Rabitz-munkákra, valamint a butorberendezési munkákra nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet, ezek közül a munkák közül a burkolati és Rabitz-munkák 3534 K 22 f azaz Háromezerötszázharmincznégy korona 22 fillérrel, a butorberendezési munkák pedig 13.300 K azaz Tizenháromezerháromszáz koronával vannak előirányozva. Felhívja a tanács mindazokat, a kik az említett munkákat elnyerni óhajtják, hogy az ajánlataikat a fővárosi mérnöki hivatal IV. szakosztályában (Központi Városháza, Károly-utczai épületrész II. em. 267. sz.) átvehető és egy koronás bélyeggel ellátandó ajánlati lapon a kellő bánatpénz letételét igazoló letéti nyugtával fölszerelve legkésőbb 1904. évi május hó 31-iTc napjának délelőtti 11 órájáig a főváros tanácsának közoktatási ügyosztályában (Központi Városház, Városház utczai rész, II em. 225—230. szám) az ügyosztály vezetőjének vagy megbízottjának adják át. Az árlejtési feltételeket és a szükséges egyéb műszaki felvilágosításokat a mérnöki hivatal IV. szakosztályában kaphatják meg az érdeklődők. Bánatpénz gyanánt az ajánlat beadását megelőzőleg a burkolati és Rabitz munkákra ISO koronát,
