Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-12 / 2. szám
7 1904. január 12. MAGYAR SZEKESFOYÁROS Miből élnek ezek az exisztencziák ? Hiszen aki kellő fedezetet képes nyújtani a kölcsönre, az nem fordul közvetítőhöz. Azt is tudjuk, hogy a bankok a magánfelekkel szemben túlságosan skrupulózusak, privát tőkepénzes pedig egy századrész sincs annyi, ahány ügynök hirdeti magát. Honnét szerzik tehát ezek a kölcsönpénzt a magánfeleknek? Egyszerűen sehonnét. A legtöbb ügynök olyan alak, hogy tőkepénzes szóba sem áll vele, a takarék- pénztárakból és bankokból pedig, ha tovább jut az előszobánál, kiebrudalják. De nem is megy oda, Eszeágában sincs pénzt közvetíteni. Neki csak a balekre van szüksége, akit hangzatos hirdetésekkel csábit magához. A megszorult ember tudvalevőleg a szalmaszálhoz is kapkod és ha olvassa az újságban, hogy „személyi kölcsön, kezesele nélkül, 6"/„ mellett kapható“ — föléledő reménynyel siet a közvetítő „irodájába,“ vagy ha vidéken lakik, küldi levelét. Magyar- országon megszorult ember mindég van pár százezer, De van egy nagy csomó a külföldön is, amelynek hírlapjait a budapesti pénzközvetítők szintén elárasztják hirdetéseikkel. Eljárási módjuk kevés kivétellel egyforma. A balekből kivesznek nehány koronát eljárási, informálási vagy levelezési költség czimén. Amelyik vakmerőbb és telhetetlenebb, az nagyobb összegig pum- polja meg a kölcsönkeresőt. Részünkről az ügy be van fejezve, amint a fél fizetett valamit. Legfölebb ha egy postabélyegre és levélpapírra reszkíroznak még 4 vagy 6 krajezárt, tudatván az illetővel, hogy „nagy sajnálatunkra a pénzadó a beszerzett informá- cziókat nem tartotta kielégítőnek a kölcsön folyósítására “ Mit csináljon a becsapott ember, aki többnyire nem is sejti, hogy balek volt? Azért a pár forintért, amit a közvetítőnek adott eljárási költségekre, rostéi lármázni. Rendőrséghez, bírósághoz még kevésbbé fordul, mert nem akarja idejét vesztegetni. A pénz- közvetítő teljes nyugalomban élhet és fogadhatja az újabb balekokat. Baja és kellemetlensége nem támad, hacsak túlságos nagy összegig be nem csapott valakit. A szerény csaló akár évtizedekig űzheti kicsiny játékát, amiből azonban kényelmesen megélhet egész családjával. Mert kellő hirdetés mellett naponként legalább tíz balek akad a horgára. Ha egy-egytől nem vesz el többet 3 koronánál — ennyit pedig a kölcsönkereső szívesen lefizet — akkor is megkeresett brutto 30 koronát, egy hónap 900, egy óv alatt 10800 koronát. Levonva ebből 3—4000 koronát a hirdetésekre, marad tiszta haszon gyanánt, minden munka és befektetés nélkül, 7 — 8000 korona, amiből bőven telik úri lakásra, jó kosztra, cselédségre, sőt az orfeumi előadásokra is. Nem csodálható, hogy a pénzközvetitők száma egyre gyarapodik. Börtönből, fegyházból kikerült ember is folytathatja ezt a mesterséget, amelyet semmiféle hatóság nem ellenőriz. A tisztességes pénzközvetitők bizonyára örülni fognak, ha a hatóság megtisztítja a csalóktól a fővárost és iparengedélyt csak olyanoknak ad, kik arra érdemesek. A tözsdebiróság heti krónikája. A főváros szénaszállitója. Jan. 7. A tőzsde választott bírósága ma Brill Ferencz- nek a főváros volt szénaszállitójának Fuchs Vilmos gradiskai terménykereskedő ellen indított kártérítési perét tárgyalta. Brill 1903. óv okróber havában 35 vaggon széna kötést csinált Fuchs Vilmossal, aki a kikötött időre nem szállította a szénát, miáltal Brill kénytelen volt bírságot fizetni a marhavásárpónztár- nak, másrészt a főváros fedezte magát és a szükséges szénakészletet Mayer Salamontól szerezte be jóval drágábban, mint amennyivel Brillel szerződött. Ez képezte a mai tárgyalás poranyagát, melyen az alperes jogi képviselője dr. Virág Mór avval védekezett, hogy Brill még egy előbbi összeköttetésből kifolyólag adósa maradt, ezért nem küldte a szállítmányt előbb mielőtt arra fedezetet nem nyújtott. A bíróság hosszú tanácskozás után a Fuchs ezóget 600 korona kártérítésben marasztalta. Gróf Festetich Tasziló bérlői. Jan. 7. Scherz és Englender nagykanizsai bórlőezégnek több perével foglalkozott már a tőzsde választott bírósága. Ma is egy 52.000 koronás váltóper volt a tárgyalás anyaga. Scherz és Englender ezég beltagja volt Sauer Ignácz is, aki már pert indított Scherzék ellen a közkereseti társaság felbontása iránt és ez a per még folyamatban van. A múlt év június havában egy 52.000 koronás váltója járt le a ezégnek, melyen kibocsájtóként Sauer szerepelt. Scherz csakis a fél váltóösszeget akarta kifizetni, mig a másik felét Sauertól követelte. Sauer azonban nem akarta a váltót kifizetni és egy rokona által fizettette ki név- becsülésből. A névbecsülő fizető azután beperelte a társas ezéget a váltótörvényszéknél, amely jogerős marasztaló ítéletet hozott. Scherz erre a tözsdebirósághoz fordult és 26 000 korona váltótartozás megfizetése iránt keresetet indított, mely ügyet ma tárgyalta folytatólag a tőzsde választott bírósága. A felek személyesen jelentek meg jogi képviselőikkel. Felperes jogi képviselője, dr. Tolnay Lipót kérte a 26000 korona megállapítását azon az alapon, mert Sauer ezégtárs lévén egyetemleges felelőséggel tartozik s a ezég adóságait vállalni köteles. Alperes jogi képviselője dr. Lamberger József avval védekezett, hogy az egyik ezégtárs — ez esetben Sauer — nem köteles betétjét a másik ezégtárs kívánságára
