Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-12 / 2. szám
2 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. január 12. Főtisztviselők. Egy csomó városházi tisztviselőnek nem jól ütött be az uj esztendő, nem a nagyoknak, a tizenkét és nyolczezer koronás fizetésiteknek, hanem az alantasabbaknak. Ez utóbbiak éppen azt fájlalják, ami amazoknak megelégedésükre szolgál, hogy tudniillik megmaradhattak állásukban. A tisztujitás eddigi eredménye csaknem teljesen szétoszlatta a fokozatos előlépéshez fűzött reményeket. A főtisztviselőket — az önként nyugalomba vonult Horváth tanácsos kivételével — mind megválasztották újabb hat esztendőre. Nem csodálnék, ha a jegyzői kar, a főváros hivatalnoki testületének ez a legképzettebb és legkvalifikáltabb eleme, elkeserednék. Mert elvitázhatatlan tény, hogy haladásuk szerfölött lassú. Ennek a ténynek zsibbasztó hatását nem ellensúlyozza az, hogy a főváros aránylag tisztességesen fizeti őket. Vannak a jegyzői és fogalmazói karban olyanok, kik már 10—15 éve, sőt régebb idő óta várják, hogy feljebb haladhassanak. Akik szeretnék odakiáltani a magasabb állásban levőknek: ote tói de la que je m’y mette, — de hallgatni kénytelenek és még a tisztujításoknál sem mernek sorompóba lépni. Az öregebb főtisztviselők közt megrögzött szokássá vált, kivárni a 40 esztendőt, hogy aztán teljes nyugdijra legyen jussuk. A törvényhatósági bizottság pedig ezt a szokást, a régi pajtáskodásból kifolyólag, konzekventer támogatja. így tehát a fiatalabb és alantasabb tisztviselők előbbrejut ásukat csak egy nagyobb kiterjedésű járványtól remélhetik, amely örök nyugalomra szólit néhányat a nagyfejüek közül. Kilátásnak biz ez nem éppen a legbiztatóbb. Az immár megválasztott tanácscsal szemben szükségesnek látjuk hangoztatni, hogy ideje volna az egyes ügyosztályok vezetésében személycserét eszközölni. Nyilt titok, hogy nem mindenik tanácsos van a helyén. Tárgyi és személyi okok teszik kívánatossá a helycserét. Neveket fölösleges említenünk, úgyis mindenki tudja, hogy melyik tanácsos bizonyult alkalmatlannak a reá bizott ügyosztály vezetésére; Nem kvalifikácziója és képessége, hanem inkább egyéni tulajdonságai miatt. A közönség köréből többször hallottunk hangokat és pedig számottevő polgárok szájából, hogy ezzel vagy azzal a tanácsossal lehetetlen érintkezni hivatalos ügyekben. Valami igaznak kell lenni a hiresz- telésekből, melyek az egyik tanácsossal szemben nemrég konkrét formát is öltöttek egy sajtótárgyaláson. Ha föltesszük is, hogy a városházzal hivatalos összeköttetésben álló közönség emez averziója nincs is semmi befolyással az adminisztráczió helyes menetére, mindazonáltal nem czélszerü a tanács részéről, ha mereven és siketen elzárkózik a közönség megjegyzései elől. Utó végre is nem a polgárság van a tanácsosokért, hanem ők vannak a polgárságért. A kényelmi szempontnak és az egyéni érzékenységnek ezen a téren nem szabad érvényesülni. Annál kevésbbé, mert hiszen tudjuk, hogy egyes tanácsosok megválasztásuk elptt más ügyosztályban működtek, mint amelynek élére lettek állitva. Mindenkit oda kell helyezni, hol legjobban érvényesítheti ambiczióját, tudását és személyes tulajdonságait. A csere nem jelent degradálást, még kevésbbé bizalmatlanságot. Ezzel az ügygyei kapcsolatosan helyesnek tartanók, ha intézkedés történik, hogy a fogalmazói személyzet időről-időre, mondjuk két évenként, más és más ügyosztályba osztassák. Két év alatt teljesen begyakorolhatja magát az illető az ügyosztály teendőibe, s ha sorban végig szolgálta valamennyit, meg lesz az a nagy előnye, hogy mire tanácsosnak megválasztják, ismerni fogja a főváros adminiszirácziójának minden ágát és megszűnik amaz anomália, hogy olyan ügyosztályt kell átvennie, amely előtte terra incognita. A tisztviselők között a mostani választásnál nem mutatkozott rivalizálás, kivéve Heuffel Adolf középitési igazgatót és Devecis Ferencz műszaki tanácsost. Épületesnek éppenséggel nem nevezhető az a korteskedés, melyet a műszaki tanácsos barátjai Heuffel ellen folytattak. Ha a nagyközönség körébe kiszivárognának azok a megjegyzések és kifogások, melyeket a túl buzgó kortesek Heuffel személye és működése ellen hangoztattak: megrendülne a tisztelet és a