Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-24 / 11. szám
6 1904. márczius 24. MAGYAU SZÉKESFŐVÁROS Nyertes csak a főváros és a közönség lesz. Annál inkább, mert a bérlő nemcsak a villamos berendezést fogja átengedni a fővárosnak, hanem az njonnan épitendő konyhát és jégvermet is, amik szintén vagy 25.000 korona értéket képviselnek. Kétségtelen, hogy a felszerelések birtokában a szerződés lejárta után a főváros sokkal több bért fog kapni a kioszkért, mint ennek előtte. A tanács ezúttal helyesen járt el, midőn a bérlő ajánlatának elfogadását javasolta. A városatyák akkor szólaljanak fel a bérleti szerződések meghosszabbitása ellen, ha azt valaki megfelelő rekompenzáczió nélkül kéri. A tözsdebiróság heti krónikája. A tőzsde hivatalos árjegyzése. Megírtuk, hogy a polgármesteri hivatal felhívta a bpesti áru- és értéktőzsde tanácsát, hogy a kiadásukban megjelenő „Határozatok Tára“ és a bpesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzésének sajtórendőri szempontból történt polgármesteri bejelentésének tudomásul vételi végzését mutassa be. A tőzsde tanácsa átiratban értesitette a polgármesteri hivatalt, hogy ezt a végzést a legszorgosabb kutatás ellenére sem tudja irattárából előkeresni, mert ez a bejelentés még 1864-ben történt, és az iratokat minden 10 évben kiselejtezik, tehát feltehető az, hogy e végzés is a kiselejtezett iratok közzé keveredett. A polgármester erre fölhívta a tőzsdetanácsot, hogy ily körülmények között eszközölje újra a bejelentést, amit a tőzsde tanácsa most meg is tett. A tözsdeszokványok reformja. A budapesti áru- és értéktőzsde tegnap Kornfeld Zsigmond elnöklete alatt tanácsülést tartott, melyen a tőzsdei szokványok reformját tárgyalták. A jelenleg fennálló szokványok a tervezet szerint több változáson mennek keresztül és sok üdvös reformot ölel fel. Az uj szokványok különös tekintettel lesznek a tőzsdei differenczia üzletekre és védelmébe veszik a nem hivatásos tözsdejátszókat. A tanács elhatározta, hogy az előterjesztett szokványokat kinyomatja, a tagok közt szétosztja és a közgyűlés után újból tárgyalás alá veszi. Pör egy szabadalom miatt. Márczius 10-én. Somogyi Géza feltalált egy tápport, amely az állatok ételébe keverve, azoknak emésztését elősegiti és a betegség iránti fogékonyságukat csökkenti. Ezt a találmányát Somogyi szabadalmaztatta azonban kevés tőkével rendelkezvén, szabadalmát Márk és Társa budapesti czégnek rendelkezésére bocsájtotta forgalomba hozatal végett és egyben társasviszonyba lépett velük. A társasági szerződésben ki volt kötve, hogy Márk és Társa czóg köteles Somogyinak havonta 400 koronát adni és minden üzleti év végén a nyereségből részesedést. A társasszerződés hatályba lépte után egy hónapig megkapta Somogyi a 400 koronát, később azonban ezen összeg kifizetését megtagadták Somogyi erre a maga részéről a szerződést felbontcttnak nyilvánította és ez iránt keresetet adott be Márk és Társa czég ellen a tözsdebiróság- nál. A tárgyaláson alperes czég azzal védekezett, hogy Somogyi lemondott a további járadékairól és tanukat nevezett meg, akik előtt ilyen kijelentést tett. Felperes jogi képviselője bemutatta a bíróságnak azt a miniszteri rendeletet, mely világosan megjelöli azt, hogy a tápport gyógyszerképpen forgalomba hozni tilos Bemutatja továbbá Márk és Társa czég hirdetését, mely szerint ezen emésztési tápszert, mint gyógyszert ajánlja a közönségnek. Bemutatja végül a miniszternek azt a rendeletét, mely megtiltja a táppor forgalomba hozatalát. E miatt Somogyi nagy károkat szenvedett és kéri a szerződés felbontásának kimondását és a kártérítés megállapítását. A bíróság elhalasztotta a tárgyalást az alperes által bejelentett tanuk kihallgatása végett. 100,000 koronás tözsdedifferenczia. Márczius 19-én. Reim József és Társa bizományos czéggel már évek óta állott üzleti összeköttetésben Szalay Dezső gépkereskedő, aki állandóan nagy összegű értékpapírt vásároltatott a Keim czég által, de nem efek- tive átvételre, hanem az árhullámzásokból eredő differencziára. Szalay gyakran njrnrt is nagyobb összegeket és ezáltal felébredt benne a játékszenvedély és nagyban kezdett játszani. De hát a szerencse változó és rövid két hónap alatt közel 100,000 koronát veszített el, amire már nem volt fedezete. Keim József és Társa czég be is perelte Szalayt 98000 korona tözsdedifferencziáért. A tárgyaláson alperes egy levelet mutatott fel felperes czégtől, melyben az elismeri, hogy a köztük fennálló üzleti összeköttetésből kifolyólag felmerülő perekben a rendes bíróság illetékes. Felperes erre vonatkozólag előadja, hogy igaz ugyan, hogy a levél tőle származik, de e levél nem használható fel arra, hogy alperes ezeii bíróságnál pergátló kifogást emeljen, mert e levelet egy bizonyos diskret czélra szolgáltatta ki alperesnek. A bíróság hosszas tanácskozás után megállapította az illetékességet és alperes pergátló kifogását elvetette azzal az indokolással, hogy a bíróság nem megy bele a levél eredetének megvizsgálásába, hanem megállapítja az illetékességet (azért, mert alperes kereskedő s mint ilyen, nem járatlan a tőzsdei ügyletekben.
