Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-12 / 10. szám
1904. márczius 12. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 nyának rendszeres piczi ára legyen, mert az ép oly közszükségletet képez, mint a többi, tőzsdén jegyzett termények. A tanács elhatározta, hogj^ ennek a kérdésnek megvitatására szakértekezletet hiv egybe e hó 16-ára, melyre több szakembert hivott meg. A Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja mint részvénytársaság Mándy Lajos elnök vezetése mellett folyó hó 9-én tartotta meg XI. rendes közgyűlését. Az alakszerűségek elintézése után az igazgatóság jelentése terjesztetett elő, amely konstatálja, hogy az általános pénzbőség hatása a jelzálogüzlet terén is érezhető volt. Nyilvánult ez egyrészt az intézet czimleteinek nagy kelendőségében, másrészt a már megkötött kölcsönök nagymérvű konverziójában. Az üzletmenet kedvező alakulása, valamint a vidéki üzletbarátok mindinkább növekedő érdeklődése folytán az elmúlt évben kibocsátott részvények befizetése megtörténvén, az intézet az 1897. évi XXXII. t.-cz. rendelkezése értelmében a községi kötvények külön biztosítási alapját is megalkotta. Az intézet fokozatos fejlődésének tanujelét a jutalékszámla emelkedése mutatja, mely az előző évi 439946 koronával szemben 523.407 korona Megszavazott az igazgatóság 1903. év folyamán 3366 kölcsönügyben 20,291,472 korona kölcsönt. (Előző évben 2837 kölcsönügyben 15.158.975 koronát.) Folyósittatott 13,269.095 korona kölcsönt. (Az előző évben 11,202.927 korona.) A mérleg 614.059 korona nyereséget mutat fel, szemben a tavalyi 572.161 kor.-val. A közgyűlés az igazgatóság jelentését elismeréssel tudomásul vette, az előterjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényeket megadta és elhatározta, hogy a tiszta nyereségből 440 000 korona 5 és fél százalék osztalékra, 80.000 korona a tartalékalapra, 20,000 korona az értékpapirárfolyam különbözeti tartalékalapra, 20.000 korona a tisztviselők nyugdíjalapjára, 34.360 korona igazgatósági jutalékra és 19.699 korona uj számlára való átvitelre fordittassék. A tartalékalap a fenti javadalmazással 680.532 koronára, az árfolyamkűlönbözeti tartalék- alap pedig 160.000 koronára emelkedik. A szelvények 1904. évi márczius hó 15-től kezdve váltatnak be az intézet pénztáránál 55 koronával. Ezután a közgyűlés a felügyelőbizottság eddigi tagjait újólag megválasztotta. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank e hó 10-én tartotta 31-ik évi rendes közgyűlését madarasi Beck Miksa elnökigazgató elnöklete alatt. A formalitások elintézése után bejelentette az elnök, hogy összesen 40 részvényes részéről 17.103 részvény helyeztetett letétbe, melyek 1707 szavazatra jogosítottak. Ebből jelen volt 19 részvényes 15.050 részvénynyel 15( 5 szavazattal. Az üzleti jelentés, amelyet felolvasottnak tekintettek, felemlíti, hogy a közgazdasági életben remélt javulás csak kis mértékben valósult meg, melynek oka nem tisztán a belső gazdasági motívumokban keresendő, bár a belpolitikai állapotok visszássága a gazdasági viszonyra Ausztriával szemben megnehezítettek minden nagyobbszabásu tevékenységet, de nyugtalanitólag hatott a piaczra, a távol Keleten dúló háborús bonyadalom is. Ha mindezek daczára kedvezőbb eredmény mutatkozik, ez a két legutóbbi esztendő jó termésének és az aránylag magas terményáraknak köszönhető. A leszámítolási üzlet forgalma emelkedett, azonban az év folyamán kifejezésre jutott olcsóbb kamatláb ezen üzletág tiszta nyereségét alább szállította A bitét állományok 65.357.096 korona 49 fillért tettek ki. E tavalyi eredménynyel szemben konstatálható csökkenés a tőkekamatadónak a betevőkre való áthárításában leli magyarázatát, minek következtében az elhelyezést kereső közönség a nagyobb kamatoztatásu járadékpiaczot kereste fel. A jelzálogüzld összállománya az év végén a következő : összesen 68 kérvényre 8.013.8000 korona kölcsön lett ez évben folyósítva, minek folytán a jelzálogkölcsönök összállománya az óv végén 13.152.000 koronára rúgott. A záloglevelek az egész esztendő folyamán élénk keresletnek örvendtek. A szindikátusokban a lefolyt évben az 1902. évi nagy magyar konverzió, a 62 millió koronajáradék kibocsátása és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvény- társaság, valamint a Magyar Jelzáloghitelbank részvényeinek átvételére alakult szindikátusok, nemkülönben a bolgár osztály sorsjáték részvénytársaság csekély veszteséggel záródott szindikátusából eredő eredmények vannak elszámolva. Uj szindikátus a Magyar Agrár és Járadékbank 25 millió korona névértékű vasúti járadókkötvényeinek átvételére alakult. Az áruosztály összeredménye minden tekintetben teljesen kielégítő volt. A fővárosi közrraktári vállalatra a gabonaüzlet konjunktúrája a lefolyt év alatt sem kedvezett. Nagyobbszerü javulás csak az óv utolsó harmadában állott be, mert az uj, bő termés csak akkor kezdte éreztetni hatását. E jelentékeny, de későn érkezett javulás nem ellensúlyozhatta az első nyolcz hónap gyönge hozamát ugyannyirat hogy az összeredmóny a főváros szubvencziójának teljes igénybevételével sem érhette el a tavalyi jövedelmet. A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát a nyereség megállapitása és hovaforditására vonatkozólag. E szerint a tavalyi nyereségáthozatallal együtt a tiszta nyereség 2,175843 korona 30 fillért tesz. melyből a rószténytőke 5 százalékos kamatoztatásra 1.500.000 korona fordittatik, 100.000 korona a tartalékalap javadalmazására, 20.000 korona a bank alkalmazottainak nyugdíjalapjára használtatik fel. Indítványozta továbbá az igazgatóság, hogy 1 százalék, vagyis 4 K. rószvényenkint felosztalék gyanánt osztassák fel a részvényesek között; eszerint a 34. sz. szelvény 24 koronával (egyenlő 6 százalékkal) váltatik be 1904. márczius 11-étől kezdve. Az üzleti jelentés felolvasása után dr. Gál Jenő részvénjres indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét mondott első sorban madarasi Beck Miksa elnök-igazgatónak, továbbá az igazgatóságnak és a
