Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-12 / 10. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. márczius 12. 2 fiatalabb nemzedék elveszti kedvét a hivatalnoki pályától. Egy szó, mint száz: Tisza István e leiratával eljátszotta renomméját a fővárosi tisztviselők körében. Szívből kívánni fogják, hogy mielőbb vérezzen el a parlamenti küzdőtéren és olyan férfin lépjen örökébe, aki nem bizgat kényes kérdéseket és kíméli az egyéni szempontokat. A nagyközönség ellenben tapsol az erős- kezű belügyminiszternek. Mert már Adám óta úgy van, hogy ami az egyiknek rosszul esik, a másiknak örömöt okoz. Olvasóink kíváncsiságát kielégítendő, az alábbiakban szószerint adjuk a szenzácziós leiratot; % A székesfőváros háztartásáról az 1904. évre szerkesztett költségelőirányzatot, mely szerint a kiadások 41,087.023 koronát, a bevételek 41.089.584 koronát tesznek ki és igy 2561 korona fölösleges mutatkozik: az alábbi kikötései ezennel jóváhagyom és megengedem, hogy a székesfővárosi háztartás ezen költségelőirányzat alapján vezettessék. Jóváhagyásom alul kiveszem as eladott ingatlanokért járó bevételekből födezendő kiadások (III. jRész) és a kölcsönpénzekből fedezendő kiadások (IV. Rész) mindazon tételeit, melyek részemről kifejezetten már jóvá nem hagyattak és melyekre nézve határozatomat az esetenkint teendő és külön indokolandó felterjesztések alapján fogom meghozni. A kisajátítási, szegényalap, József fiárvaházi, Erzsébet leányárvaliázi, Mayer Ferencz árvaházi, községi szeretetházi és Kerepesi-uti köztemetői alapok költségelőirányzatait ezennel szintén® jóváhagyom. A községi (háztartási) alap költségelőirányzatának tárgyalása alkalmával tett tanácsi és szakbizottsági jelentések és javaslatok egyértelmüleg megállapították azt, hogy ezen költségelőirányzat a székes- főváros fejlesztési szükségleteit ki nem elégíti, mely tényt magam részéről is igazoltnak találtam. Ha mindennek daczára a költségelőirányzatot mégis jóváhagytam, azt azon indokból tettem, mert a fen- forgó viszonyok közt alig remélhetném, hogy ez idő szerint egy megfelelőbb költségelőirányzat összeállítható lenne, és igy azt mint úgyszólván szükségbelit elfogadnom kellett. De a költségelőirányzat fent jelzett hiányosságán felül a városi tanács egyúttal utal arra a körülményre is, hogy miután a százmillió koronás kölcsönpénz alap kimerülte fotytán arra többé uj létesítmények czéljából további hitelösszegek nem utalványozhatok, a székesfőváros háztartásának vezetése egy oly forduló ponthoz jutott, mely a székesfőváros háztartásának gyökeres rendezését immár elhalaszthatatlanná teszi. A megoldás módozatainak programmszerü megállapítása a székesfőváros közönségének saját önkormányzati hatáskörébe eső feladatát képezvén, magam részéről ez idő szerint csakis annak a kijelentésére szoritkozliatom, miszerint a székesfőváros közönségének ezen ügyben hozandó határozatát annak idején a legbehatóbb megfontolás tárgyává teendem és át leven hatva azon igazság tudatából, hogy a főváros összes ügyeinek és közállapotának kielégítő fejlődése országos érdeket is képez a legnagyobb készséggel állok a főváros közönségének rendelkezésére azon irányban, hogy mindezen nagy horderejű kérdések a főváros és a kormány vállvetett fáradozásai s a főváros minden jogosult törekvésének ügybuzgó támogatása mellett legyenek megoldhatók. Miután azonban a székesfővárosi tanácsnak a költségelőirányzatot kisérő jelentésében a háztartás gyökeres rendezésére vonatkozólag már is utalás történik bizonyos módozatokra, melyek közt felsoroltatnak az állami segélyezés, valamint bizonyos városi intézmények létesítése, és városi adók behozatala iránt hozott és részben kedvezőtlen értelemben részben pedig még egyáltalán el nem intézett közgyűlési határozatok is : ezekre vonatkozólag értesítem a székesfőváros közönségét, hogy ezen még függőben levő ügyeket, a mennyiben a vezetésem alatt álló minisztériumokban elintézetlenül fekszenek, tanulmány tárgyra tétetem, és végleg döntésemről a székesfőváros közönségét lehetőleg mielőbb értesíteni fogom. Már most szükségesnek tartom azonban a székesfőváros közönségét figyelmeztetni, hogy a mély sajnálatomra mutatkozó pénzügyi bajok forrása jelentékeny részben a székesfőváros szervezetének nehézkes, bonyolult és költséges rendszerében s az összes személyi illetményeknek az állami tisztviselők illetményeit messze túlhaladó tulmagas megállapításában rejlik. E bajok megszüntetése nagy részben a székes- fővárosi törvény megfelelő módosításával függ ugyan össze, mindazonáltal a székesfőváros háztartása gyökeres rendezésének módozatait jelentékeny részben az önkormányzati hatáskörön belül tehető intézkedésekben kell keresnie, mely intézkedések tekintetében utalnom kell egyrészt a takarékosság elvének a város minden intézményeinél való legszigornbb alkalmazására, másrészt jelenlegi jövedelmi forrásainak bővebb kihasználására és ezek beszerzési költségeinek czélszerü intézkedések folytán való apasztására. Az 1903. évi november hó 27-én 1339. szám alatt kelt felterjesztésének nélkülözhető csatolmányait idezártan visszaküldöm. t Budapest, 1904, évi február hó 26-án. Tisza s. k.