Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-03-03 / 9. szám
8 kötött szerződésük értelmében kötelesek árkedvezményt adni mindama fogyasztóknak, akiknek évi áramfogyasztása 1000 koronán felüli értéknek telel meg. A magyar villamossági részvénytársaság ezt úgy értelmezte, lrogy a kedvezmény csak azokat a fogyasztókat illeti meg, akik egy teljes esztendőn keresztül igénybe veszik az áram szolgáltatást. Emiatt összeütközésbe is jött, olyan fogyasztóval, akik néhány havi áramfogyasztás után is kedvezményt követeltek, ama indok alapján, hogy fogyasztásuk a rövid idei áramhasználat mellett is meghaladta az 1C00 korona ellenértéket. A társulat ekkor a tanácshoz fordult s arra kérte, hogy a szerződés errre vonatkozó pontját világosan értelmezze. A tisztiügyészség véleménye alapján az illetékes tanácsi ügyosztály azt a javaslatot teszi most a tanácsnak, mondja ki határozottan, hogy az árkedvezmény nem az áramhasználat idejétől, hanem attól függ, hogy a fogyasztó számlája meghaladja-e az 1000 koronát. A kertészeti kiállítások állandósítása. A nagy siker hatása alatt, melylyel a legutolsó budapesti kertészeti kiállítás járt, javaslat tétetett a tanácsnak, hogy minden évben rendezzen kertészeti kiállítást. A főváros sétányügyi bizottsága már foglalkozott ez ügygyei. Abban állapodott meg, hogy évente nem lehet ilyen kiállítást rendezni, mert mint azt Ilsermann főkertész jelentette, a főváros kertészetének növényállománya nem olyan nagy, hogy annak fölhasználásával az évenkint ismétlődő kiállításokba változatosság volna önthető. Néhány évi időköz feltétlenül szükséges, mely idő alatt újabb növények fejlődnek vagy szereztetnek majd be. A bizottság szerint a kiállítások rendezésénél okvetlen együtt kell működni a kertészeti egyesülettel. A tanácsnak azt javasolja e bizottság, hivassák föl a mérnöki hivatal, hogy a fővárosi föker- tész^zel együtt tegye tanulmányozása tárgyává az időszaki kertészeti kiállítások eszméjét s tegyen jelentést arra nézve, hogy mily időközökben s mily módon volnának ezek rendezendők. A parlamenti szolgák liáztelepe. A képviselöház 80 szolgája arra kérte a tanácsot, hogy a Rózsadombon vagy a környékén bocsásson a rendelkezésükre 30.000 négyszögölnyi területet, melyen családi háztelepet alapíthassanak. Egyben felvilágosítást kértek arra nézve is, hogy az ilyen telep- alapitás milyen feltételhez van kötve. A mérnöki hivatal jelenti a tanácsnak, hogy a kért területet nem adhatja meg, mert a jelzett helyen nincs ekkora telektömbje. Arra az esetre azonban, ha a telkeket magánúton szereznék meg, közlendőnek véli velük ama föltételeket, melyekhez a külterjes fejlődés megakadályozása czéljából a főváros az ilyen nagyobb szabású parczellázásokat legújabban köti. Templomok tűzbiztonsága. A templomok tűzbiztonsága érdekében Koch József bizottsági tag indítványt tett a főváros egyik közgyűlésén, melynek alapján az összes kerületi elöljáróságok fölhivattak, hogy tűzbiztonsági szempontból vizsgálják meg a templomokat s az eredményről tegyenek jelentést. Több elöljáróság már meg is felelt a fölhívásnak s most a III. kerületi elöljáróság számol be eljárásáról. Megvizsgálta az ó-budai s az újlaki 1904. márczius 3. templomot s mindegyiknél pótlásokat javasol. Az ó-budainál kibővitendönek tartja a sekrestye bejárását s az ajtóknak olyképpen leendő átalakítását javasolja, hogy azok kifelé nyíljanak. Az újlaki templom már nagyobb átalakításokra szorul. Csak egy kijárása van és az is oly szűk, hogy nagy ünnepek alkalmával a hívek csak nagy szorongással bírnak onnan kijutni. Feltétlenül szükségesnek véli tehát az elöljáróság, hogy a kórus alatt egy mellékajtó is töressék. Az ajtókat itt is kifelé nyílókká kell átalakítani. A Tavasz-utcza meghosszabbítása. A III kerületi törvényhatósági bizottsági tagok testületé a Tavasz-utczának a Lajos utczáig való meghosz- szabbitását kérte a főváros tanácsától. Ezáltal a Duna mentén elhúzódó Lajos-utcza direkt összeköttetésbe jönne a Vörösvári-utczával és igy a közforgalom czélszerübben volna lebonyolítható. E kérelemre vonatkozólag azt jelenti most a mérnöki hivatal, hogy a kívánt szabályozás csakis több ingatlan kisajátítása után volna keresztülvihető. A szabályozás azonban korántsem képez sürgős közszükségletet, miért is javasolja a mérnöki hivatal, hogy a főváros mostoha pénzügyi viszonyaira való tekintettel az utczahosszabbitás terve egyelőre félretetessék. A gáztársulat adója. A főváros középitési igazgatója legközelebb elkészül a légszesz kérdés megoldására vonatkozó előterjesztésével, melynek benyújtására a közgyűlés utasította. Ama financziá- lis évi terhek sorában, melyek a gázgyárak házikezelésébe vétele esetén a fővárosra háramlanak, nem utolsó helyen áll az adó. A középitési igazgatóhoz most érkeztek be a gáztársulat évi adójára vonatkozó számadatok. Ezek szerint a társulat csak állami adóban 425 ezer korona évi adót űzet, ami havi 35000 koronának felel meg. Panaszok a gázgyár ellen. A gáztársulat ellen több fogyasztó panaszt tett a tanácsnál a miatt, hogy a légszeszlángoknak nincs meg a kellő fényerejük A tanács utasítására a mérnöki hivatal vizsgálatot tartott és konstatálta, hogy a panaszolt esetekben a gáznyomás teljesen szabályszerű volt, az elosztó csövek azonban oly szükek, hogy azokon át a fogyasztók nem nyerhetnek elég légszeszt. Ennek következtében a tanács elrendelte a csövek kicserélését. közgazdaság. A Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság igazgatósága megállapította az intézet 1903. évi mérlegét. A nyereség- és veszteségszámla az 1903. év végével 1,550.320 04 korona tiszta nyereséggel zárul, szemben a múlt évi l,521.623-85 korona tiszta nyereséggel. E tiszta nyereségből az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztendő javaslata szerint kifizetendő — mint a múlt évben — osztalék fejében részvényenként 20 korona, azaz összegben 1,200.000 korona,j ami a részvénytőke 5 százalékos kamatozásának felel meg. Az osztalék- összegnek és a múlt évről áthozott nyereségnek levonása után még fenmaradó 200.194T2 koronából MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
