Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-11-22 / 41. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. november 22. az győzte meg a választott bíróságot a maga igazáról, de csakhamar lerontotta az illúziót a másik, aki hatalmas ókesszólással czáfolgatta, bonczolgatta ellen­fele összes érveit. Az e heti eseményekről a következőkben szá­molunk be: Ki nem fizetett tözsdedifferencziák. nov. 14. A tözsdebiróság két tanácsa foglalkozott ma Goldberger Károly bács-petrovoszellói lakos pereivel, aki tözsdediíferenczia ügyleteket kötött úgy Stux Gyula és Hugó, mint Radó és Aczél budapesti terménybizományos czégekkel. Amikor arra került a sor, hogy az árkülönbözeteket fedezze, az ügylettől visszalépett, nem fizetett, sőt e két czéget bűnvádi feljelentéssel fenyegette. Ezért a fenyegetésért mind­két czég, Goldberger ellen feljelentést tett, a diffe- rencziákért pedig a tözsdebiróságnál pert indított. Ez év szeptember havában, Goldberger felkereste Freund Lajos újvidéki kereskedőt, aki a Stux czég megbízottja és megbizta őt azzal, hogy a budapesti tőzsdén részére differenczia üzletet közvetítsen ; erről neki egy közvetett kötlevelet is állított ki, amelyben kötelezte magát a Stux czég által beküldendő eredeti kötlevél aláírására. A bizományos czég, megbízójának utasítása szerint eljárt és tengerit adott el Goldberger nevében. Időközben a tengeri ára változott és Stuxék, felhívták Goldbergert úgy a kötlevél aláírására, mint pedig az árkülönbözet fedezetére. Goldberger a köt­levél aláírását megtagadta és a differencziát sem fizette ki, amely 1200 koronát tett ki, hanem egy fenyegető sürgönyt menesztett a czéghez, amelyben tudtukra adják, hogy az ügylettől visszalép. Ugyan igy járt el Goldberger a Radó és Aczél czéggel szemben is, avval a különbséggel, hogy ezeknek ő maga adta a megbízást, személyesen Budapesten. Radó és Aczél czéggel 20.000 métermázsa októberi búzát vétetett, a kötlevelet annak rendje és módja szerint aláírta és amikor a differenczia kifizetésére került a sor, Ugyanúgy járt el, mint a Stux czéggel. Még a fenye­gető sürgöny tartalma is megegyezett. A mai tárgya­láson Goldbergert a Stux ügyben dr. Pollák Ede, a Radó és Aczél ügyben dr. Virág Mór képviselte. Mindkét esetben avval védekezett Goldberger, hogy a Stux-féle kötlevelet azért nem irta alá, mivel a limitum nem foglaltatott benn, mig a Radó és Aczél- téle üg3rben védekezése oda irányult, hogy a czég az ügylet lebonyolításánál nem járt el az ő utasítá­saihoz képest, továbbá úgy Freund, mint a felperes czégek alkuszdijat számítanak föl. A bíróság nem vette figyelembe Goldberger kifogásait és ítéletében kötelezte: Stux Gyula és Hugó czégnek 1115 korona és járulékainak, mig Radó és Aczél czégnek 6197 korona és járulékainak, továbbá az összes költségek megfizetésére. La Plata kukoricza pör. nov. 17. Ez év tavaszán négy fiumei gabonakereskedő 500 waggon La Plata kukoriczát rendelt Dreyfus Lajos és társa párisi gabonaczégtől. Mialatt az áru útban volt Fiume felé, az ára olcsóbb lett. A vevő czégek a kukoricza minőségét kifogásolván, megtagad­ták az áru átvételét. Ebből számos per keletkezett. A múlt héten egy Dreyfus ügyben a tözsdebiróság ítéletet, melyben kötelezte az illető alperest Lederer Józsefet a kukoricza átvételére, megfelelő bonifiká- czi'ó ellenében. A mai tárgyalás anyagát a Dreyfus czégnek Haramia Károly fiumei kereskedő ellen indított pere képezte. Haramia egy kötést csinált a Dreyfus czéggel 66 waggon La Plata dél-amerikai kukoriczára. Haramia is kifogásolta az árut minőség­ben és annak átvételét megtagadta. Minthogy a kötlevélben tözsdeszokványok kikötve nem voltak, Fiúméban a felek a bíróságtól szakértői szemlét kértek, amit a fiumei bíróság el is rendelt, sőt az mégis ejtette. Ezen a szemlén a szakértők beigazol­ták. hogy a kérdéses kukoricza nem szerződéses, mert 50 százaléka romlott. Mindazonáltal Dreyfusék a tözsdebiróságnál indítottak keresetet Haramia ellen, mely ügyet ma tárgyalták. Haramia jogi képviselője, Dr. Mezei Mór illetékességi kifogást emelt és azt kérdezte a tözsdebiróságtól, hogy mondja ki, hogy a fiumei szakértői szemle alapján hoz esetleg Ítéle­tet. Dreyfusék ügyvédje, Dr. Virág Mór ellenben a tözsdebiróság illetékessége mellett foglalt állást és kérte az illetékesség kimondását. A bíróság e kér­désben szerdára halasztotta el határozatát. November 18-ikán folytatta a tőzsde választott bírósága a Dreyfus Lajos és társa párisi gabona- kereskedő czégnek, Haramia István fiumei gabona- kereskedő ellen indított per tárgyalását. A tárgyalást Geiger B. Zsigmond vezette s tagjai Sándor Ármin, Klein Gyula, Blau Arnold és Schöffer Bódog voltak. A felperes Dreyfus czéget Dr. Virág Mór. alperes Haramia Istvánt pedig Dr. Mezei Mór képviselte. A mai tárgyaláson felperes képviselője terjesztette elő a fiumei expertizre vonatkozó kifogásait és azt iparkodott bizonyítani, hogy a Fiúméban megtartott szakértői szemle lehet mérvadó, mert az ellen szak­értői szemle, amit a czég ottani képviselője a Fiumei forgalmi bank foganatosíttatott nem igazolta a fel­peres szakértői által felvett tényállást. Alperes azt kifogásolta, hogy Dreufusék nem azt az árut vizs­gáltatták meg, amelyet Haramia szakértői. A tárgya­lás folytatását a bíróság holnapra halasztotta. Az a 8800 métermázsa peres kukoricza már négy napja kisért a tőzsdén és a választott bíróság még mindig nem tudott dönteni. A mai tárgyalás folyamán dr. Mezei, Haramia jogi képviselője, elő­vette összes ékesszólását, hogy a bírákat meggyőzze arról, hogy a Dreyfus czég nem szerződéses árut szállított. Újból hivatkozott a Fiúméban megejtett

Next

/
Oldalképek
Tartalom