Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-01-06 / 1. szám
10 MA GYÁR SZÉ KESFŐYÁR0 S 1908. január 6. feljegyzéséig még zálogjogot nem nyertek, ilyen zálogjogot szerezhessenek. A helyzet visszásságát még kiélesitette a Curiának az az álláspontja, hogy az elidegenitési és terhelési tilalom a végrehajtási zálogjogok bejegyzésével szemben is hatályos volt; olyképen tehát, hogy a fizetésképtelenné vált épitési vállalkozó illetve háztulajdonos ingatlanára jogerősen megitélt követelést nem lehetett végrehajtási úton bejegyezni, az illető ad hoc valaki javára az emlitett tilalmat féljegyeztette. Javít az eddigi helytelen joggyakorlaton a magyar királyi Curia plénumában hozott teljes ülési döntvény, a mely kimondja, hogy „oly esetben, melyben vagy birói határozat alapján, vagy jogügyleti tilalom esetében az ingatlan tulajdonának átruházásával kapcsolatosan s a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy a szerződéses átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett jogának biztosítására történt az elidegenitési és terhelési tilalom feljegyzése; az ingatlan állagára sem a végrehajtási zálogjognak bekebelezése, sem zálogjognak előjegyzése meg nem engedhető“. Ez a teljes ülési döntvény az eddigi gyakorlattal szemben határozott javulást jelent. Javulást annyiban, mert ezentúl a végrehajtási zálogjognak bekebelezését, vagy a szerződéses zálogjognak előjegyzését csak az olyan jogügyleti tilalom akadályozza meg, a mely vagy az ingatlan tulajdonának átruházásával egyidejűleg jegyeztetett fel, vagy pedig a szerződéses átruházónak valamely, a telekkönyvből kitűnő jogának biztositására szolgál. Ezentúl tehát a végrehajtási zálogjog bejegyzését még a reális hitelező javára feljegyzett tilalom sem gátolhatja meg. Ilyen gátat egyedül az ingatlan átruházója javára feljegyzett tilalom képez, de ez is csak akkor, ha az átruházással kapcsolatosan jegyeztetett fel, vagy ha a telekkönyvből a tilalom alapját képező jogérdek kitűnik. Világos, hogy ezen teljes ülési döntvény daczára még rosszhiszemű ingatlantulajdonosok elkövethetnek visszaéléseket a hitelezők rovására, de még sem olyan mértékben, a mint az eddigi gyakorlat szerint lehetséges volt. Hírek a városházáról. Zavart okozó utczajelző táblák. Az i. kerületi közérdekű egyesület fölhívta a tanács figyelmét arra a visszás állapotra, mely a II. kerület több utczájában legutóbb történt utcza jelzőtáblák kicserélése folytán előállott. Az Alkotás-utcza, a G-yőri-ut és a Csend-utcza által határolt terület eddig a Krisztinavároshoz tartozott. Nemrégiben azonban uj jelzőtáblák függesztettek ki a házakra, melyek szerint az utczák egy része a Krisztinavároshoz, másik része pedig a Németvölgyhöz tartozik. A közérdek-egyesület ezt az uj átkapcsolást károsnak tartja, mert biztosra vehető, hogy az különösen a népszámlálási műveletek keresztülvitelénél nagy zavaroknak lesz az okozója. Ez okból kéri a tanácsot, intézkedjék, hogy a fönt emlitett téridét egész terjedelmében visszacsatoltassék a Krisztinavároshoz. l j kisdedovó a Városmajorban. A Klotild-szeretetház városmajori házát s telkét, a mely fővárosi tulajdont képez, a főváros jóvoltából csak használatra bírta a jótékony intézmény. Mióta az uj házában van a szeretetház, a városmajori ingatlan, üresen használatlanul áll. Most fölmerült az a kérdés, hogy mily czélra használtassék föl ez a ház s a hozzátartozó kert. A tanácsnak az a terve, hogy abban kisdedovó intézet nyerjen elhelyezést, mely czélra kiválóan alkalmasnak látszik. Abban az esetben, ha a tanügyi osztály is szükségesnek találja, hogy a Városmajor körül fekvő részek még egy kisdedovót kapjanak, a tanács erre a czélra fogja fölhasználni a Klotild-szeretetház régi otthonát. Tömeges hídépítés. Az I. kerületi elöljáróság előterjesztésben fölhívta a tanács figyelmét arra a veszedelemre, mely az Ördög-árkon átvonuló rossz fahidak rozzant állapotában rejlik s nap-nap után fenyegetőbbé lesz. A Pázsit-utczai, Trombitás- uti s Riadó-utczai fahidak szerkezete tökéletesen korhadt már s lehetetlen, hogy sokáig kibírják a rajtuk átvonuló nagy kocsi s gyalogforgalmat. Tatarozással a bajon már nem lehet segíteni, miért is az elöljáróság sürgősen kéri, hogy az Ördög-árok összes hidjai uj vasszerkezetű hidakkal cseréltessenek ki. E kérelemhez külön előterjesztéssel a szintén érdekelt II. kerületi elöljáróság is csatlakozik ama külön kérése hangsúlyozásával, hogy az uj hidak költségei a főváros 1903. évi költségvetésébe már fölvétessenek. A tanács hajlandó belemenni a tömeges hid- épitésbe, de úgy vélte, hogy előbb be kell várni az ördög-árok szabályozását. Ez ügyben most azt jelenti a mérnöki hivatal, hogy az Ördög-árokra vonatkozólag még a szabályozási terv sincs meg s igy a teljes szabályozás bevárása oly hosszú terminust képez, melyet a mostani rozoga hidakkal bevárni nem lehet. De különben sincsen erre szükség s amint a szabályozási terv készen lesz, megkezdhető a hidak épitése is. Az özvegy asszony keresztje. Özvegy Csernek Károlynét már hatszor utasította el a tanács ama kérelmével, hogy a főváros valamelyik területén egy fogadalmi keresztet állíthasson föl. Végre hetedszeri beadványára, a mikor már a belügyminiszter segedelmét is kikérte, megkapta az engedélyt, hogy a Jászberényi és a Maglódi-ut keresztezésénél fölállíthatja a keresztjét. Most értesítette a tanács, hogy az engedetem megadását föltételekhez köti. A kereszt gondozását ugyanis Csernekné maga tartozik ellátni s mikor a főváros annak szükségét látja, jogában lesz a feszületet vagy áthelyezni vagy végleg eltá- volitani. Módosítások az uj kőműves szabályrendeleten. A főváros közgyűlése uj szabályrendeletet alkotott a nyáron a kőműves munkával foglalkozó munkaadók és segéd-személyzetük munkarendjéről. A kereskedelmi miniszter ma értesítette a fővárost, hogy a szabályrendeletet jóváhagyja, de csak a következő módosításokkal: Beiktatandó, hogy úgy a nyári mint a téli időszakban a munkásoknak megengedtetik, délutáni uzsonájuknak munkaidő alatt való elfogyasztása. Az építési tervek önálló elkészítésével és az építés vezetésével megbízott építési rajzolók fölmondási ideje három hónapban állapittatik meg. Ama munkások részére, a kik hétközben lépnek ki, a munkában eltöltött napok után kifizetendő a napi bér s abból a munkaadó rendbírság czímén semmit le nem vonhat. Ilyenkor a szabálytalanul távozott munkás csakis az iparhatóság által hozatható vissza s szorítható kötelességének teljesítésére. Szabálytalan távozásáért az iparhatóság negyven koronáig terjedhető pénzbírsággal súj thatj a.
