Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-12-10 / 43. szám
1903. deczember 10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 tözsdetanáo» Geiger B. Zsigmond elnöklete alatt, hogy Ítéletet mondjon. A felek azonban megelőzték bíróság döntését és egyességre léptek egymással, amely szerint a Dreyfus czég eláll a kukoricza átvételétől, ha Haramia 10.000 korona kártérítést fizet és az összes költségek léiét fizeti. A bíróság dr. Virágnak, Dreyfus jogi képviselőjének munkadija fejében 4800 koronát, dr. Mezei Mórnak, Haramia ügyvédjének pedig 4200 koronát állapított meg. A tőzsdei illeték 7700 koronát tett ki. Peres talpfák. decz. 1. Frenkl Rudolf budapesti fakereskedő ez év elején egy kötést csinált Links Ignácz rozsnyói fakereskedővel 10.000 darab talpfára, melyet Links tartozik az ungvári állomásról Budapestre szállítani. Links szállított is 4500 darabot, de a többi szállítását egyszerűen megtagadta, amint felperes ezt a mai tözsdebirósági keresetében elmondja. Minthogy a kötlevél szerint minden egyes nem szállított talpfa után 20 fillér bánatpénz volt kikötve, Frenkl 1080 korona iránt pert indított Links ellen. A mai tárgyalás folyamán alperes avval védekezett, hogy a talpfák ott állottak az ungvári állomáson, miért nem vitette el onnan azokat felperes? Frenkl azonban azt állította, hogy az áru selejtes volt és nem szerződésszerű. A bíróság mindkét fél meghallgatása után, elrendelte a bizonyítást arra nézve, hogy a kérdéses 6500 talpfa tényleg ott volt-e Ungvárott az állomáson; s módjában volt-e a felperesnek azt átvenni. Hírek a városházáról. Villamos ívlámpák a Stefánia-uton. A Stefánia-uti fővárosi kioszk bérlője panaszt tett a tanácsnál a Stefánia-uti gyatra világítás miatt. Ez a körülmény nagy kárt okoz neki óriási költséggel föntartott üzlete körül. Kéri ez okból a fővárost, hogy a műcsarnok épületétől kezdve egész az István-útig állítson a Stefánia-uton villamos ívlámpákat. Ha azonban e kérelem teljesítése akadályokba ütköznék, úgy a bérlő engedelmet kér arra, hogy az ivlámpákat a maga költségén állíthassa föl. De ezt ama föltételhez köti, hogy bérleti szerződése 4 évvel meghosszabbittassék. A fővárosnál tervbe van az egész Andrássy-utnak ivlámpákkal való világítássá. E terv megvalósítása esetén tehát ez a hatalmas útvonal, amely az Andrássy-ut elejétől egészen az István-utig terjed, végig ivlámpákkal lesz megvilágítva. A Szemlőliegy közlekedő utjai. Az utolsó tiz esztendő alatt erősen fejlődésnek indult a Szemlö- hegy s a Rézmál vidéke. Tökéletes kifejlődésre azonban nem juthat a főváros eme szép része, mert nincsenek rendes közlekedési utjai. Mint legcsekélyebb emelkedésű útvonal, egyedül csak a Mész- utcza van használatban úgy a teher mint a gyalog- közlekedés körül. Es az ut azonban oly rossz már, hogy alig lehet használni A főváros régebben tervbe vette a szemlőhegyi utak rendezését, de pekuniáris okokból ezt mindezideig nem vihette keresztül. A a Rózsadomb és vidéke egyesülete most arra kéri tanácsot, hogy a Mész-utczát legalább ideiglenesen rendeztesse olyképpen, hogy ebben gyalogjárót, két oldalt folyókát s középütt makadám utat készíttessen. Czigler Győző s az Artézi-fürdő. Az Artézi- fürdő ügyében hozott miniszteri határozatot gróf Tisza István mint belügyminiszter most Czigler Győző javára megváltoztatta, mert szerinte nem volna méltányos, hogy Czigler, aki a fürdő érdeké ben már nagy munkásságot fejtett ki, az építés körül mellőztetnék. A végleges határozat természetesen a törvényhatósági közgyűléstől függ, de előrelátható, hogy a zöld asztalnál is Czigler javára dől el az ügy. Mi történik a sötétben? A IX. kerületi Mihálkovics tér teljes rendezése még a nyár elején befejeztetett s a közönség a teret sűrűn látogatta. A sétahely megvilágításáról azonban nem gondoskodott a hatóság, minek következtében a külömben kellemes sétatér este felé veszélyessé vált. Mint a IX. kerületi kapitányság a tanácsnak jelenti, gyakoriak voltak e téren a rablótámadások s a sötétség leple alatt szemérmetlen üzelmek folytak, oly annyira, hogy a tisztességes közönség a nyár vége felé már nem mert a sótahelyen mutatkozni. Hasonló állapotok vannak a Szt István kórház előtti téren is. A kapitányság arra kérte a tanácsot, hogy e két közterület kellő megvilágításáról gondoskodjék. A tanács utasítására a mérnöki hivatal most terjesztette be a világításra vonatkozó javaslatát, amely szerint a Mihálkovics- téren és a Szt. István kórház előtt kellő számú lámpás volna fölállítandó. Hólerakó helyek. A tanács legutóbb intézkedett, hogy a főváros területén kellő számú hólerakó helyek álljanak szükség esetében rendelkezésre. A köztisztasági hivatal jelentése szerint a hólerakó helyek tavalyi kijelölése teljesen bevált, miért is a tanács kimondta, hogy az idén is ezt a beosztást hagyja érvényben. A közönség legközelebb hirdetmények utján nyer majd tájékozást a hólerakásra szánt helyek hollétéről A tanács fölhívta egyben a főkapitányságot, hogy minden hólerakó helyhez állítson rendőrőrszemet. A Dimapart feltöltése. A rakpart épitő- bizottság átiratban fölkérte a főváros tanácsát, hogy a Dráva-utcza s a Rákospatak közötti Dunapartot töltesse föl A jelzett partvonal mentén ugyanis, annak rendezetlen volta miatt, sehogy sem bir föllendülni a szálfakereskedés. A főváros mérnöki hivatala e tárgyban javaslatot terjesztett be a tanácshoz. A kérdéses partvonal csaknem két kilométer hosszú s feltöltéséhez 750.000 köbméter földanyag szükséges, ami egymagában 480.000 korona költséget jelent. A munkabérek hozzászámitásával legalább is másfél millió költséget igényelnek a rakpartépitő bizottság- áltál kért munkálatok. Ily nagy terhet pedig jelen pénzügyi viszonyai mellett a főváros nem vehet magára. Javasolja tehát a mérnöki hivatal, hogy az erre vonatkozó előterjesztés egyelőre tétessék félre. A vízfogyasztás. A székesfővárosi vizmüvek igazgatóságának jelentése szerint az év első felében a főváros összes területén 27,402.389 m:i viz fogyasz- tatott, mivel pedig az intézmény fentartása és üzemben tartása összesen 572.014-67 K ba került, ez oknál fogva ebben az időszakban minden elfogyasztott egy köbméter vízre 2 087 fillér esik. A főszámvevő kimutatása szerint ugyanezen időszak alatt 2,258.340-00 K előirányzattal szemben a bevétel 2,099.621-24 K, azaz : 158-718 71 K-val kevesebb volt. Erre az időszakra tehát az összes 158.718 71 K. kevesebb bevétellel szemben 34 462 33 K kevesebb kiadás jelentkezik és mivel a bevételnek k6-85 százalékával előirányzott kiadás 27 24 százalékot ért el, az év első féléve kedvezőtlenebb eredményeket mutat. Október hónapban a főváros összes területén 4,817.209
