Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-09-08 / 33. szám

6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. szeptember 8. a raktárral s még egy pár ablak és ajtó, melyek a raktárból ki-kicsapó lángok áldozatai lettek. A leszakadt lépcsők. A 38-as házban úgy a fő, mint a melléklépcsőn a lépcsőfokok mind rombadőltek. Ennek oka az volt, hogy úgy a fő, mint a melléklépcső fokai mészkő­ből készültek (karsztmárvány vagy csobánkai kő). Ezek a nagy hőség folytán ré-zben égetett mészszé váltak, amely súlyt el nem bírván, egyes fokok eltörtek s leesésükben a még épen maradt köveket is a mélységbe rántották magukkal. Szerencse, hogy a pinczeboltozat úgy az égésnek, mint ezen rázu­hanó súlynak ellentállott s igy a főlépcső alatt lévő villamos áramot szolgáltató gépek épségben marad­hattak. A 40-es számú házban a melléklépcső szin­tén T’ombadőlt s ez azért történt, mert úgy a lépcső mint a mellette levő teherfelvonó mint kürtők működ­tek s a lángokat magukhoz vonva, a már előbb emlí­tett módon a lépcső leszakadását eredményezték. Az üvegtető. A 38-as számú ház udvara teljes nagyságában vasszerkezeten nyugvó üvegfedéllel volt födve. Az udvarban fölhalmozott áruk égése folytán keletkezett nagy hőség a vasszerkezetet fehér izzadásig hevi­tette, minek folytán tartóképessége elveszett s a ránehezedő súly alatt részben leszakadt, részben pedig a görbeségnek mindenféle formáját vette föl. Ezen beüvegezéshez a szabadalmazott drótüveget használták, mely csak igen nehezen törik. Az üveg addig állt ellen a tűz behatásának, amig csepp­folyóssá nem lett, amit rongyalaku czafatokban lelógó volta mutat. Ez azt bizonyltja, hogy az udvaron a tüzlángok nem csaphattak oly könnyen fel a felső emeletekre, hanem a felső emeletek az utczáról befelé égtek ép úgy, mint az áruház maga. Tehát a tűzoltóságnak az az állítása, mintha oda bemenni nem lehetett volna, valótlan. A vasszerkezetek. Úgy a 38. mint a 40-es számú házban az utczai és közép főfalakat legnagyobbrészt szegecselt vas­tartók és ezekre fölszerelt vasszekrénytartók helyette­sitették. A szekrény tartók a tűznek igen jól állottak ellent mind a két házban, azoknak deformácziója szabadszemmel alig észlelhető, mig a szegecselt vas­tartók a tűz behatása folytán többé-kevésbbó alak­jukat megváltoztatták oly formán, hogy a 40-es számú házban a lángok még a szegecseket is egyszerűen elnyirták, a 38-as sz. házban ellenben ezek a tartók legnagyobbrészt épségben maradtak. Ennek okát abban kell keresni, hogy a 38-as házban a szegecselt vastartókat azbeszt-habarcscsal vonták be, amely a tűz behatásának ellent állott, mig a 40-es sz. házban ezt az azbeszt-burkolatot nem alkalmazták, hanem áliitólag chamotte-téglákkal lett volna kifalazva, külső burkolata azonban egyáltalán nincs. Fokoz­hatta a 40-es sz. háznál a vastartók deformálását az is, hogy e szegecselt vastartók belsejében kémény- körtők voltak alkalmazva, ami épitkezési képtelen­ség sőt lelkismeretlenség s ha a 7 es bizottság, amely az épitkezési engedélyt adja, ezt tudta, vét­kes gondatlanságot követett el. Ami a falak tűzképességét illeti, azt tapasztal­tuk, hogy a rendes falazat a tűznek jól állott ellent, aminthogy jól állottak ellent a hengerelt vastartók is (traverzok), mert az összes traverz-boltozatok épségben maradtak, kivéve egyet, amelynél a téglák elrepedtek, de ez annak tulajdonítható, hogy ezen a boltozaton állottak a megengedett súlynál többet nyomó AUertheim-szekrények. A czement- habarcs, ami igen sok pilléren volt alkalmazva, a tűznek kitünően állott ellent és semmiféle változást nem szenvedett, mig a pillérek, amelyekre a szegecselt szekrénytartók nehezedtek, a tűz befolyására sok helyütt ketté repedtek s igy tartóképességüket tel­jesen elvesztették, úgy hogy azok helyébe okvetlen más pillérek és más falak lesznek beépítendők, ha ugyan a 7-es bizottság a ház lebontását el nem ren­delné, ami a szakértői vélemény szerint elrende­lendő volna. A tűzoltóság hibái. Ami a tűzoltóság működését illeti, sajnálattal kell konstatálni, hogy nem állott hivatása magaslatán. Maga a legénység emberfeletti munkát végzett, de a tűzoltóság vezetői egy nagyobb tűz meggátlására képteleneknek mutatták be magukat, mert nemcsak nem tudták megtartani nyugodtságukat, hanem igazi hivatási képtelenséget tanúsítottak. Az a slendriánság, mely a felszerelések el nem vivésében nyilvánult, oly vétkes mulasztás, amelynek konzckvencziája csak a tüzoltóvezetőség eltávolítása lehet, mert a hivatási képtelenség is ok a fegyelmi utón való hivatalvesztésre. Sczerbowszky Szaniszló, tűz­oltó-főparancsnok az állásával kapcsolatos kötelessé­gek teljesitésében nem mutat példát alárendeléseinek. Láttuk, hogy nincs meg benne az állásához szüksé­ges invenció, körültekintés és judicium. Már maga az a körülmény is jellemző, hogy a telefonjelentés szerint tudomása volt arról, hogy a Párisi Áruház ég s nem tartotta szükségesnek ott a laktanya szín­helyén elrendelni a gőzfecskendő befütését. Elte­kintve attól hogy a helyszínére is a bejelentés után 25 perczczel érkezett meg, a gőzfecskendőnek fűtése fél órát vett igénybe, úgy hogy a tűzoltók működése lényegileg csak a tűz keletkezésétől számított circa 1 óra múlva kezdődhetett meg. Alkalmas szavakat nem. találunk annak a botrányos állapotnak kifeje­zésére, hogy a tűzoltóság mentőponyvákat a Nép­színháztól volt kénytelen kölcsön kérni, mentőzsá­kokat nem alkalmazott, megse kísérelte. Másrészt pedig figyelmeztetve volt a főparancsnok arra is> hogy az áruház hátsó részénél volnának alkalmazan­dók az életmentési kísérletek. Az illető figyelmez­tetőt igen büszke módon utasította el a főparancsnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom