Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-30 / 26. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. június 30 ványához, de hozzáteszi, hogy nálunk nagy baj, hogy a kövezés teknikája, illetőleg végrehajtása rossz. Fülöp Károly helyesebbnek tartja az ajánlat elfogadását, mert akkor biztos, hogy rendbe jönnek az utczáink. Pénzügyi szempontból is megfelelő s azért azt elfogadja. Fenyvessy Adolf nem tartja szerencsésnek a kölcsön fölvételét, mert megtörténhetik, hogy a burkolásra fölvett pénzt másra költik, talán újabb bazilikát épitenek belőle. De hozzájárul minden megoldáshoz, a mely a nagyobb arányú kövezést biztosítja. Hevesi Ödön is pártolja Heltai indítványát, de megjegyzi, hogy a húszéves kölcsön 97 es árfolyama nem 4.15, hanem 4.35 százalékos kamatozásnak felel meg. Vaszilievits János tanácsos fölszólalása után a bizottság nagy többséggel elfogadta Heltai indítványát, azzal a megokolással, hogy nem tartja helyesnek, ha a város közmunkát részletfizetésre hajt végre. Hirek a városházáról. A pasaréti kanális. A budapesti katonai épitőosztály értesítette a fővárost, hogy a Pasarét számára épitendő csatorna dolgában a hadügyminisz- teri leirat most érkezett be a hadtestparancsnoksághoz. Ahhoz, hogy a tervezett csatorna a budai kadétiskola kanálisában nyerjen megtorlást, a hadügyi kormány már korábban hozzájárult s az akadályt nem a katonai hatóság támasztotta, hanem a Klotild szeretetház, melynek szerződése van a hadapródiskola csatornájának használatára. Ez a szerződés tehát módosítandó volt. Az egyezség sikerült s a módosított szerződést az épitési osztály jóváhagyás czéljából fölterjesztette a hadügyminiszterhez, akitől most ez visszaérkezett. A pasarétiek várva-várt csatornájának kiépitését ilyenformán semmi sem akadályozza. Újítások az utczaburkolásnál. Eddigelé a főváros csak olyan kőkoczkákat használt az utczák burkolására, amelyeknek valamennyi oldala 18 cm. magas. Négy évvel ezelőtt fölmerült az a kérdés, hogy takarékossági szempontból nem volna-e lehetséges olyan koczkákat alkalmazni, amelyeknek csak a felső és alsó része bir ily magassággal, mig a többi csak 13 cm. magas volna. Ilyen háromnegyedes bazaltkoczkával 1899-ben próbaburkolatot is csináltak a Bécsi- s a Rottenbiller-utczában. Minap vizsgálták meg e burkolatot, amikor is konstatálták, hogy az ma is teljes szilárdságban van. Az illetékes szakbizottságok ez okból most azt javasolják a tanácsnak, hogy mondja ki a háromnegyedes bazaltkoczkák versenyképességét, mert ezzel tetemes megtakaritást érhet el. A városligeti labclázótér. A városligeti nyári szinház közelében elterülő nagy labdázótér átalakítását már két esztendő óta szorgalmazza a kerületi elülj áróság, anélkül, hogy a gyakori sürgetéseknek eredménye volna. Az a pár száz gyerek, aki naponkint a térségen futkároz, ma is csak úgy nyeli a fölvert egészségtelen port, mint tavaly és azelőtt, azzal a különbséggel, hogy tavaly fekete volt, az idén pedig sárga a porfelleg, mely a játszóteret és környékét elbontja. A tanács elrendelte a térnek újból való alapozását és begyepesitését. A régi fekete porhanyós talajra rá is hordtak egy másik réteget egy kis darabon, de a gyepesítés elmaradt Hogy miért, azt csak a tanács tudja. A kerületi elülj árc- ság most újból előterjesztést tett a tanácsnak, hogy vagy a gyepesítést vigye keresztül, vagy pedig olyan agyagréteggel vonja be az egész területet, amelyből nem képződik por. A téli kikötő. A földművelésügyi kormány kérdést intézett a fővároshoz, hogy a lágymányosi téli kikötő rakpartjai részére szükséges területet —- amely legnagyobb részben a főváros tulajdonát képezi — hajlandó e átengedni s milyen föltételek mellett? A tanács fölhívására a mérnöki hivatal véleményt adott e tárgyban. Úgy hiszi, ha a főváros beleegyezett a téli kikötő megépítésébe, úgy a szükséges területeket köteles is átadni. A kormánynak egyelőre csak anyagelhelyezés czéljából van szüksége a jelzett területre, de a kikötő épitése alkalmával véglegesen is át kell majd azokat engedni. Czélszerű tehát, hogy a főváros már most is ilyen alapon tárgyaljon a kormánynyal. Ami a feltételeket illeti, a mérnöki hivatal javasolja, hogy eme területre nézve azok a megállapodások s kikötések legyenek érvényesek, amelyek az egész télikikötőre s annak tartozékaira vonatkoznak. Nemzetközi statisztikai konferencziák. A folyó évben két nemzetközi statisztikai konfe- renczia tartatik és pedig az egyik Brüsszelben a másik pedig Berlinben. A brüsszeli konferenczia elnöksége fölkérte a fővárosi statisztikai hivatalt, hogy a budapesti gyermekhalandóságról szóló munkálattal vegyen részt a tanácskozáson. Ez időszerint azonban annyira túl van terhelve a hivatal, hogy e kívánságnak nem tehet eleget. Ellenben a berlini konferenczia számára több irányban is közreműködik. Kőrössi József igazgató a rósz vény társulatok s az általános halandóság kérdéséről, Thirring Gfusztáv dr. aligazgató pedig a kivándorlás kérdéséről fog értekezni. A főváros könyvtára. Az egyesitett fővárosi és statisztikai könyvtár rendezése Kőrössi József igazgató felügyelete mellett teljesen befejeztetett már s a közönségnek rendelkezésére áll. A fővárosi könyvtár ezentúl is egészen külön kezeltetik s külön helyiségben helyeztetett el. A hatalmas s nagy értékű statisztikai bibliothéka mintaszerűen rendezve, a volt tisztikaszinó nagytermében nyert elhelyezést. Ez időszerint még körülbelül kétezer kötet van kötés alatt s igy a végleges rendezés csakis e könyvek beszállítása után lesz eszközölhető. A nagytermen kívül összesen négy helyiség áll a könyvtár rendelkezésére. A mintaszerű bibliothéka zavartalan
