Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-23 / 25. szám
MAGYAR SZEKESFOVAROS 1903. junius 23. közmunkatanács ehhez nem járult hozzá, hanem úgy kivánja a kérdést megoldani, hogy a térség szabadon hagyva parkoztassék. A főváros tanácsa elfogadta a propozicziót és igy a budai rész egy uj parkocskával fog gazdagodni. A vásárcsarnokok költségvetése, a vásárcsarnokintézmény szomorú stagnálását mutatja a vásárcsarnoki igazgatóság most bemutatott költségelőirányzati tervezete. 1904-re a bevételek 1.112,136 k.-val vannak előirányozva szemben az idei 1.124.778 k.-val, a kiadásokat pedig 555,945 koronára teszik, mig az idén 590,418 korona az előirányzat. A költségvetés részleteiből a bevételek főösszegét a havibérletek szolgáltatják: 560,000 koronát, a kisebb összegek között a napibérletek 108,000, az idényvásárok 116,000, a rakodók és hűtők 53,200, házalást dijak 45,000 koronával szerepelnek. A kiadások között 359 120 korona a személyzeti, 196,825 korona az üzemköltség, a fölösleg tehát 556,191 korona. A költségelőirányzati jelentés a visszafejlődést a bombatéri csarnok pangásának tulajdonítja, a valóság azonban az, hogy a csarnokintézmény az intézmény bürokratikus vezetése és az élelmiszer megdrágítása miatt egyáltalán nem tud hivatásának megfelelni. Az ó-budaiak kérelme. A földmivelésí miniszter nemrégiben értesítette a fővárost, hogy az ó-budai hegyi vizek elvezetése tárgyában készitett s hozzá fölterjesztett terveket helybenhagyja. A gyakori vizáradásoktól s a hegyekről leszakadó esővizek pusztításaitól sújtott ó-budai szőlő kapás népen azonban semmit sem segit ez a miniszteri jóváhagyás, amely csak Írott malaszt. A tervek megvalósításából még jó hosszú ideig nem lesz semmi, mert a szükséges költségeket a főváros nem képes előteremteni. A Testvér és Csúcshegyek vizeinek levezetését czélzó munkálatoknak mellőzhetetlen föltételét képezi az aranyhegyi árok kiépítése, mert rendezett utón lefolyó esővíz ez árok közvetítésével juthat csak a Dunába. Maga az Aranyhegy-árok rendezése többe kerül 100,000 koronánál, s az összmunkák a 300,000 koronát is meghaladják, mely összegre a közeli esztendőkben nem tud fedezetet találni a főváros. Amire elkövetkezik az az idő, hogy a főváros a maga emberségéből is keresztülviheti a jelzett védőmunkálatokat, addigra tökéletesen tönkre megy az ó-budai szőlő kultúra s a különben is szegény kapás nép végképpen koldusbotra jut. A III. kerületi választmány ez okból fölkérte volt a földmivelésügyi minisztert, hogy a szükséges költségeket az államkincstárral előlegeztesse. A miniszter minapi leiratából csak annyittudtak meg az ó-budaiak, hogy a már régen kész tervek kormányhatóságilag is jóváhagyattak, de hogy mi lesz a költségek előlegezésével, arról a leiratban semmiféle említés nem történt. A választmány most újabb föliratot intézett a miniszterhez, s fölkérte, hogy vegye oltalmába a nyomorgó kapás nép érdekeit s hozza dűlőre a költségek előlegezésének régen vajúdó ügyét. KÖZGAZDASÁG A budapesti villamos városi vasút tudvalevőleg elhatározta, hogy alaptőkéjét 14 millió koronára emeli föl, s e czélból 2 millió korona 200 korona névértékű 10,000 darab uj részvényt bocsát ki. A részvényjegyzésre vonatkozó módok lapunk hirdetési rovatában olvashatók. A külföldi sör ellen. A budapesti szálló- sok, vendéglősök és koresmárosok ipartársulata legutóbb tartott közgyűléséből terjedelmes emlékiratot intézett a magyar sörfőzők egyesületéhez a sör árának leszállításáért. Az emlékirat utal arra a veszedelemre, amely a sörárak fölemelése és ennek kapcsán az idegen sör beözönlésével a magyar söripart fenyegeti és arra kéri a sörgyárosokat, hogy intézzenek újabb emlékiratot a kormányhoz és figyelmeztessék, hogy az idegen sör versenye tönkreteszi a magyar sörgyártást, annál is inkább, mert főképpen az osztrák és cseh sör aránylag nagy kedvezményt élvez. Kérjék ennélfogva a kormányt, hogy a magyar sörgyártásnak kedvezményeket biztosító póttörvényről tett megnyugtató ígéretét váltsa be és szállítsa le a sör árát. A magyar királyi államvasutak budapest-jobbparti-üzletvezetősége 19800/11. 903. szám Pályázati hirdetmény. Hatvan állomás mellett létesítendő két emeletes tiszti lak-épület létesítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános verseny tárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az ajánlati minta, a pályázati feltételek, az ajánlati költségszámítás, nem különben az építési szerződés tervezete az alulírott üzletvezetőség pályafenntartási és építési osztályának hivatalos helyiségében (Külső-kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarral) a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1903. évi július hó 8-án déli 12 óráig a jobbparti üzletvezetőség titkárságánál nyújtandók be következő felirattal: „Ajánlat a hatvani két emeletes laképület építésére.“ Bánatpénz fejében legkésőbb 1903. julins hó 7-éig déli 12 óráig 4000 korona azaz négyezer korona készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban gyüj tőpénztárunknál leteendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék legutóbbi, — 14 napnál nem régibb, — árfolyama szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatnak el. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le. Posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz letéteményezéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Szóban forgó munkára csakis magyar állampolgárok pályázhatnak. Az ajánlatok között a szabadválasztási jogot magunknak tartjuk fenn. Budapesten, 1903. junius hó 10-én. A magyar kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetösége.
