Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-23 / 25. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. junius 23. 6 táblázata, Fakultativ nyugdíjalapok táblázata özvegyek számára, Korviszony szerinti nyugdij illető bek táblázata. Az országossá teendő demokrata-mozgalom erkölcsi és gazdasági súlypontja: A Önálló Magyar Nemzeti Bank, Budapest világvárosi jelleggel, Idegenforgalom, Munka, Tanügy. Magyarország kiépítése. Közhang, Vasúti hálózatok, Viziuti hálózatok, A külfölddel való gazdasági érintkezés, Öntözési csatornázás, Mezőgazdasági telepítések, Vizlecsapolások a talajjavítások körül és a Belvizek, Országos Beruházások, Gyümölcstermelésünk fejlesztése, A Magyar Ipar fejlesztése, Nagyiparunk. Amint látható, a szerző sokat markolt. Akinek van ideje utópiákat olvasni, 3 koronáért vegye meg a könyvet. A benne levő sok lim-lom közt akad egy két értékesebb idea is. A szőlőmüvelő főváros. A sok elhibázott spekuláczió között, amelybe a főváros bocsátkozott, nem utolsó helyen áll a szőlőkertek dolga. A hatóság sok esztendő előtt jónak látta városi szőlő- és gyümölcskerteket létesíteni, s azokra eddig, csupán kezelési költségek czimén, 229 000 koronát fizetett. A tulajdonképeni veszteség azonban jóval több, mert ha a kerteket értékesítették volna, azok tőkéje tetemes kamatot hozott volna a városnak. Mi már a múlt esztendőben ajánlottuk, hogy a város hagyjon fel a szőlőműveléssel és a kerteket vagy adja el, vagy bocsássa haszonbérbe. Akkor erősen ellenünk támadt nehány érdekelt hatósági alkalmazott és kimutatni igyekezett, hogy a városnak valamikor jövedelmező lesz a bortermelés. Az idő nekünk adott igazat. A városházán is belátták, hogy a szőlőkertek rentabilitásáról nem lehet szó és azok további kezelése oly luxus, melyet a város meg nem engedhet magának. A józan logika szerint most az volna a teendő, hogy a kertek parczelláztassanak és eladassanak. Sajnos, a hatóság még mindig nem tudta elhatározni magát a radikális eljárásra, hanem tovább kísérletez és újabb ezreket készül kidobni. Ugyanis az ezen ügyben kiküldött bizottság azt javasolta, hogy ne adassanak el az összes szőlőkertek, hanem térjen át a főváros a csemegeszőlő-termelésről a bortermelésre és pinczegazdálkodásra. Az ügyosztály e javaslathoz hozzájárult és azt proponálja, hogy a közgyűlés csupán az I. kerületi gyümölcsfa-iskola és a III-ik kerületi amerikai szőlőtelep művelésének abbahagyását, illetőleg eladását határozza el; a X. kerületbeli szőlőkertek azonban pinczegazdaságra rekonstruá- landók. A tanács az összes szőlőkertek értékesítése mellett van, de szükségesnek tartja annak eldöntése végett, hogy az eladás vagy a bérbeadás előnyösebb-e, a szőlőkerteket egy bizottsággal megvizsgáltatni. Mi megismételjük tavaly tett indítványunkat: adja el a főváros valamennyi szőlőkertjét és pedig nyilvános árverés utján. Az adómentes házak községi adója. A budapesti egyetem jogi karának egyik kitűnő tanára, elvi jelentőségű határozatot akar provokálni. Ugyanis azzal a kérelemmel fordult a kerületi elül- járósághoz, hogy az újonnan épült és 12 évi állami adómentességben részesített házára kivetett községi pótadót és a valósággal szintén pótadó jellegét öltő házbórkrajczárt, törölje. Az elülj áróság a kérelmet elutasította, mire a tudós professzor a közigazgatási bizottsághoz felebbezett. Felebbezését azzal indokolja, hogy sem az 1872: XXXYI. t.-cz. 10—19. §§-ai, sem más hatályban álló törvény nem nyújt jogalapot arra, hogy állami adótól mentes ház községi pótadó alá vétessék. A községi pótadó — úgymond kérelmező — járulékos természete mellett, csak valósággal szedett állami egyenes adó után követelhető mindenütt és mindenkor, a hol világos törvény határozottan és egyenesen ellenkezőt nem rendel. Ez adókötelezettséget, valamint adókötelezettséget egyáltalán lekövetkeztetni, fennálló törvényes rendelkezésekből vont következtetés analógiáját valószínűség szerint megállapítani nem szabad. Különösen nem áll meg ol}ran érvelés, mely az állami adómentes háznak községi pótadó kötelezettségét abból származtatja, hogy vannak törvények, melyek az ideiglenes házadómentesség mellett külön kifejezetten a községi pótadó mentességet is biztosítják. De nem jogszerű a községi pótadó kivetés azon alapon sem, mert a gyakorlat szerint az általánosan ismert közigazgatási bíróság elvi határozatával a kivethetőség mellett foglal állást. A törvényellenes gyakorlat nem szülhet adókötelezettséget, a köz- igazgatási bíróság pedig mindig megváltoztathatja álláspontját. A közigazgatási bizottság az elöljáróság határozatát helybenhagyta a következő indokok alapján : Az időleges adómentesség csak az állami házadóra vonatkozik s ez a mentesség nem ad igényt a községi adók alól való felmentésre, amint hogy a különböző helyeken rendkivőli adómentességet engedélyező törvények a községi adó alól való mentességet is határozottan kifejezik; a házbérkrajczárok alól pedig, melyek nem is a háztulajdonosok, hanem a bérlők terhét képezik, a háztulajdonos mentességet egyáltalán nem igényelhet, mert azok a bérlők által fizetett nyers házbérjövedelem után a bérlők terhére
