Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-06-23 / 25. szám
1903. junius 23. az igények megfelelő elhelyezése tekintetében intézkedés történjék. Ehhez képest mindenekelőtt egy alkalmas telek biztosításáról történt gondoskodás és e czélra a közmunkák tanácsának rendelkezésére álló s az uj ország- ház mellett fekvő telek szenteltetett Iá és pedig abból a czólból, hogy a belügyminisztérium, mint legfőbb közigazgatási hatóság könnyen megközelíthető legyen. A belügyminisztérium mostani épületét pedig a köz- igazgatási biróság és az országos levéltár foglalja el és erre a czélra átalakítható ez épület és igy az országos levéltári épület emelésének megoldást nyer. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elhelyezésére szolgáló épület emelésére szintén 3,000.000 korona irányoztatik elő. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium helyiségviszonyai immár teljesen tarthatatlanok. A főépület, mely az államvasutak tulajdona s melyért 48.000 korona bér fizettetik, maga is nagyon alkalmatlan hivatali czélokra, de még nagyobb baj, hogy a minisztérium befogadása elégtelen úgy, hogy a környéken több egymástól elszórtan fekvő bérlakást kellett rendre felvenni, a mi az ügyvitel szempontjából óriás hátrányokat okoz. A minisztérium bérhelyiségekért, továbbá a Budapesten levő közalapitványi ügyigaz- gatósag, két tankerületi főigazgatóság és a műemlékek országos bizottsága czéljaira szolgáló irodai helyiségekért együttvéve 102.048 korona bérösszeg fizettetik, mely összegből a tárczát 87.380, a tanítói nyugdij- és gyámalapot 14.668 korona terheli. Mindebből kitetszöleg, ha 3,000.000 koronából egy, úgy a minisztériumot, mint az említett hivatalokat magába fogadó épület emeltetik, mindezeknek teljesen megfelelő új elhelyezésre aránylag nem nagy uj áldozattal leend biztosítva. Az igazságügyi minisztérium elhelyezésére szolgáló épületre 3,500.000 koronát irányoztak elő. Az igazságügy minisztérium ez idő szerint az 1885. évi IV. törvényczikk alapján az akkori föld- mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium számára emelt állami épületben van a foldmivelés- ügyi minisztériummal együtt az 1887. évi IV. tör- vényczikk rendelkezése folytán elhelyezve és pedig akként, hogy az igazságügyi minisztérium az épület balszárnyának földszintjén, fél-, első és második emeletén összesen 117 szobát foglal el, a melyekért az 1902. év végéig minisztertanácsi határozat alapján az igazságügyi tárcza évi 51.000 koronával járult annak a kölcsönnek törlesztéséhez, amely az első helyen idézett törvényczikk szerint ezen épület építése költségeinek fedezésére felvétetett. Ezen együttes elhelyezés, ha eredetileg megfelelt is az igényeknek, most már nem mutatkozik továbbra fentarthatónak. A földmivelésügyi minisztérium rendelkezésére álló helyiségek ez idő szerint sem elegendők, hogy azokban ez a minisztérium egyes ügyosztályainak 3 mindegyike elhelyeztessék, annál kevésbé lehet arról szó, hogy a fennhatósága alatt álló s helyben működő hatóságoknak az a része, a melylyel szorosabb érintkezési kapcsolat áll fenn, az épületben szintén elhelyezést nyerjen, a mi pedig úgy közigazgatási, mint szolgálati szempontból felette kívánatos lenne. De magának az igazságügyminiszteriumnak elhelyezése sem elégíti ki a jogos igényeket. A fogalmazó személyzetnek nem állanak a kellő számú helyiségek rendelkezésére s a meglevők is czélsze- rűtlen beosztásuk miatt kellően ki nem használhatók. A helyiségek nagy részének nincs külön bejárása, a minek következménye, hogy a tisztviselők egymást zavarják munkájukban. A félemeleti alacsony szobákban a számvevőség közegészségellenes módon van összezsúfolva s még igy sem férvén el, egy részét a budapesti igazságügyi palotában kellett elhelyezni, nem csekély hátrányára a gyors közigazgatásnak, a felügyeletnek és szolgálatnak. A segédhivatalok túlzsúfoltak, az iratok, számadások elhelyezésére a gyakori selejtezések daczára nincs hely a helyiségek elégtelensége folytán, az előszobákul használt udvari szobákat legnagyobb részben hivatali helyiségekként kelleit igénybe venni. Ámde ezen udvari szobák az előttük elvonuló boltozatos folyosó következtében sötétek, az itt elhelyezett tisztviselők tehát állandóan világítás, mellett kénytelenek dolgozni. Ezek szerint, minthogy ma már egyik kormányhatóság sem fór el a jelenben használt épületben, az 1887. évi IV. törvényczikk azon rendelkezése, hogy az épület az igazságügyminiszterium czéljaira is szolgáljon, továbbra fenntarthatónak nem jelentkezik, hanem az épület eredeti rendeltetésének adandó át, az igazságügyminiszterium számára pedig uj állami épület emelése elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik. De indokolt a palota építése pénzügyi szempontból is, mivel eltekintve attól, hogy az építkezés mellőzése esetén, az igazságügyminiszterium számára is póthelyisógek lennének kibórlendők, a mi pedig, minthogy a jelenlegi épület környékén a bérhelyi- sógek tudvalevőleg igen drágák, jelentékeny újabb bérterhet róna a kincstárra, maga a földmivelésíigyi tárcza is egyes központi osztályainak és alantas hatóságainak elhelyezéséért évi 120.520 korona bért kénytelen fizetni, a melyből az igazságügyminiszterium jelenlegi helyiségeinek saját czéljaira leendő igénybe vehetése esetén 79.000 korona évi bért takaríthatna meg, a mi egymagában véve is mintegy 2 millió korona tőkének felel meg. A költségek előirányzati összege hozzávetőleg 3,500.000 koronát tesz ki, a melyben, az építési költségeken felül, a telekszerzési, felszerelési, tervezési s egyéb kapcsolatos költségek is benfoglal- tatnak. Magyar székesfőváros
