Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-16 / 24. szám

4 MagVar székésfőváröb 1Ö03. június 1(Í. Tekintetes Székesfővárosi Tanács ! Bár Budapest manapság világvárossá nőtte ki magát, mégis szűkölködik oly nagy intézményekben, melyek országos fontossággal bírnak. Sajnosán nélkülöz hazánk egy budapesti nagy­szabású ügetőverseny-egylet hiányában olyan intéz­ményt, a mely hazánk világhirii sebes-kocsiló tenyész­tésének kipróbálását tenné lehetővé. Európának úgyszólván minden országában, Orosz-, Olasz-, Franczia-, Németországban, Dánia és Hollandiában, főleg pedig Ausztriának minden nagyobb városában nagy ügetőverseny-egyletek vannak, Amerikában pedig nem kevesebb, mint 358 hatalmas ügetőverseny-egylet virágzik, melyek ki­mondhatatlanul áldásos működést fejtenek ki az illető ország ügetőtenyésztésének kipróbálására és ezzel értékesithetésére. És éppen csak nálunk — daczára a mi elsőrangúnak elismert s rendkívüli keresletnek örvendő ügetőtenyésztésünknek — mely Európában az első hetyet foglalja el, évtizedek óta folyó vajúdással sem sikerült egy ilyen nélkülözhe­tetlen, nagyfontosságu verseny-egyletet létesíteni, főleg a hatóságoknak s igy szembetünöleg a székes­fővárosnak támogatása Inján. Már pedig a székesfővárosra nézve minden tekin­tetben csak áldásos hatása lehet egy nagy budapesti ügető­egylet. Nem tekintve azt, hogy a fővárosi szegény­alapot évenként ezrekkel gyarapithatná, de — a miért eddig meddő kísérletezés folyt - a székes- főváros idegenforgalmára beláthat* diám eredményekkel járna, mert az a sok olasz, német, franczia, holland, orosz, a kik mindannyian a sebes- és luxus-kocsilovat, szóval az ügetőt keresik és a kik eddig szükségletüket osztrák kereskedőktől megvásárolt magyar ügető-lóanyaggal Ausztriában fedezték, ezentúl kétségkivid Budapestet volnának kénytelenek felkeresni. A mennyi számtalan helyen eddig ügetőver- seiry-egylet alakult, mindenütt az illető város közön­ségének áldozatkészsége adott versenypályára szüksé­ges területet. Csak hazánkban is Pozsony példájára utalok, mely város 1902-ben egyhangú lelkesedéssel egyik legszebb helyét ajánlotta fel ügető-verseny czéljára s annak talaj egy engetési munkálatait is saját költségén végeztette el. Az ügető-verseny pálya czéljára nincs szükség körül­határolt területre, nincs szükség arra, hogy nagy téridét a forgalomtól elvonassék. Az ügetőpálya ugyanis a, gya­logló publikumnak és a kocsiközlekedésnek egész éven át teljesen nyitva állhat, csapáin a, versenyek tartama alatt kérdendő körül akár ideiglenes hálóval is, melynek meg­erősítésére még a czövekelés sem szükséges. így van ez Bécsben, hol városligetének legszebb helyét, a Práternek a Rotunde előtti részét (mintha nálunk a városligeti iparcsarnok előtti terület lenne a Stefánia-utig) engedte át az osztrák császár őfelsége ügetőpálya czéljaira. Én azonban csak azon kérelemmel fordulok a Székesfővároshoz, illetve a tekintetes Tanácshoz, hogy a Tattersall területének egy részét méltóztas- sék átengedni egy nagyszabású ügetőegylet részére. Csakis ezen múlik ugyanis egy milliónyi korona alaptőkével kezdő, erőteljes és nagyarányú ügető- versenyegylet megalakulása. Tekintve azon körül­ményt, hogy 1896-ban a budapesti Tattersallal már quasi megállapodás létesült a jelzett területnek 1909., vagyis a bérlet tartamáig való részbeni átengedésére és közös használatára — és ebbe a Tattersall rész­vénytársaság most is bele fog menni; tekintve továbbá azt, hogy száz és százezrekre rugó beruhá­zásokat csak egy hosszabb ideig bérletünkben marad­ható telekre fektethetünk be: Mély tisztelettel kérjük a Tanácsot, méltóztas- sék már most az iránt nyilatkozni, hogy Budapest székesfővárosnak minden nemzeti ügy iránt tanúsított és általánosan elismert áldozatkészsége átengedi a Tattersall területének a mostani Tattersall részvény- társasággal megállapítandó részét 1909-től számítandó legalább 30 esztendőre; megjegyeztetvén, hog}7 a Tattersall részvénytársaságnak 1909-ben vágj7 bár­mikor leendő netaláni feloszlása esetén készek vagyunk a székesfőváros lóvásártartási jogának ugyanoly vagy megállapítandó feltételek melletti kibérlésére. Az előterjesztés a napokban kerül a közgazda- sági bizottmány elé, a mint előrelátható most is a régi álláspontra fog helyezkedni. A fertőtlenítés szabályrendelete. A fertőtlenítésről és a székesfővárosi központi fertőtlenítő intézetről szóló szabályrendelet tervezete elkészült. Itt adjuk az egész szabályrendeletet, mely hivatva van az 1897. évben kiadott rendelet hiá­nyait pótolni és a hosszú évek során szerzett gya­korlati tapasztalatok nyomán a további szükséges egészségügyi intézkedéseket megvalósítani. Dóvén}7 Gyula tanácsjegyző igen tisztességes munkát végzett a szabályrendelet elkészítésével, mindenesetre azon­ban kívánatos, hogy a rendelet betű szerint végre is legyen hajtva. I. Kötelező fertőtlenítés. 1. §. Budapest székesfőváros területén a fertőt­lenítés kötelező a következő ragályos kórokban tör­tént megbetegedések illetőleg halálozások eseteiben : 1. cholera (cholera asiatica.) 2. hasi, és küteges hagymáz (typhus abdomina­lis, és typhus exauthematicus.) 3. himlő (variola.) 4. vörheny (scarlatina.) 5. roncsoló toroklob, torokgyík (diphteritis, croup.) 6. gyermekágyi láz, (febris puerperalis.) 7. vérhas (dysentheria.) 8. pestis. 9. lepra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom