Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-06-09 / 23. szám

1908. junius 9. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS a fogyasztó közönség bizalma irántunk nem ingott meg, mert ép oly mértékben veszi tejterményeinket, mint azelőtt. Ezúttal is felkérjük a t. fogyasztó közönséget, liog}^ bármely szabálytalanság észlelése esetén akár központunknál, akár városi fiókjainknál észrevételeiket az ott felfekvő panaszkönyvbe beirni szíveskedjenek, s biztosítjuk, hogy azok orvoslása iránt azonnal intézkedni fogunk. De nem szolgált reá a központi tej csarnok ezen támadásokra már az okból sem, mert azt a szövetkezet lelkes tagjai két évtizeden át tetemes anyagi áldozatok árán fejlesztették oly magas szín­vonalra, bogy a fő- és székváros közélelmezésének elismert ténj^ezőjévé lett s önérzetesen állithatjuk, hogy kevés nagy város bir ily a közegészségre külö­nösen fontos intézmenynyel. Mindezek alapján szövetkezetünk és üzletvezető­ségünk ellen intézett támadásokat határozottan visszautasitjuk s ezentúl minden rosszakaratú táma­dás ellen illetékes utón fogunk megtorlást keresni. Kövezési programm. A folyton fejlődő főváros költségvetésében nagy szerepet játszik az utak és utczák burkolására for­dított összeg. Töméntelen millió fekszik már eddig is a földön és még számos milliót kell kövekbe, aszfaltba és makadámba fektetni. Nemrég kifejezést adtunk amaz általános óhajnak, hogy a hatóság nagyobb ellenőrzést gjmkoroljon a vállalkozásokkal szemben, mert a silány minőségű burkoló anyagok és a lelkiismeretlenül végzett munka túlságosan drá­gává teszik a főváros kövezését. Ezúttal a hatóság megfontolás tárgyává tette, hogy mely anyagoknak adjon előnyt a további munkálatoknál, továbbá, hogy rövid idő alatt végeztessen-e nagyobb munkálatokat? A mérnöki osztály tájékozás czéljából nyilatkozatra, illetőleg ajánlattételre hivta föl a hazai aszfalt és kera- mit vállalatokat, valamint a kőbánya tulajdonosokat. A mérnöki hivatal most terjedelmes jelentést terjesztett a tanács elé, melyből kiemeljük a követ­kezőket : Az utolsó években az utczaburkolatokra for­dított összegek csekélysége nemcsak az utczák és utak általános viszonyaira nézve jelent visszaesést, hanem óriási károkat okozott az érdekelt iparágaknak és azok munkásainak is. Általános elvnek elfogad­ható, hogy az olcsó útburkolat a legdrágább. Minden körülmény megköveteli, hogy a székesfőváros az utcza és útburkolatokra jelentékenyen nagyobb összegeket forditson, mint forditott az utolsó 4—5 esztendőben. Jelenleg a szilárd burkolatokat igénylő terület összesen 278.400 négyzet méter, mely azonban csak a kocsiutak területét foglalja magába. Miután azon­ban a járdák területét — mely által két harmad­részét képezi a kocsiutak területének — elhanya­golni szintén nem lehet, — ennek megfelőleg tehát a burkolandó terület növekszik. Megjeg}^zendő, hogy az utczák burkolása még más jelentékeny költséget igénylő és különböző természetű munkálatokkal van összekötve, amelyeknek a költségeiről szintén gondoskodni kell. A tapasztalat szerint ezen külön munkák az összes munkálatok költségeinek körül­belül 40%-áf teszik. Az első évi budgetben 2.700,000 korona kiadás­nak a fedezéséről kellene gondoskodni. Minthogy az utolsó 10 évben a főváros évenként átlag másfél millió koronát forditott uj burkolatokra, a mérnöki hivatal azt véli, hogy ezt az összeget kellene a további teendőkben alapul elfogadni. Ebből az összegből a kocsiutakra 170.000 korona annuitás jut, vagyis évenként 85.000 négyzetméter kocsiutat lehet a benyújtott ajánlatokban foglalt árak szerint késziteni. Ily alapon évenként 40 oly utczát lehet teljesen uj és modern burkolattal ellátni, amilyen például a Kecskeméti-utcza. Az előhaladásnak ez az arány kielégítő és a fővárosra nézve nem jár túlságos teherrel. A mérnöki hivatal a beterjesztett ajánlatokból az annuitásnak csupán az eszméjét javasolja elfogadni, főn tartván a hatóságnak a jogot, hogy a burkolat­nak a nemét esetről esetre meghatározhassa. Ha a vállalatok ezt a módositást nem fogadnák el, úgy a hatóság vegye kölcsön a szükséges összeget. Neujfel Adolf középitési igazgató a mérnöki hivatal előterjesztéséhez hozzájárult, de hangsúlyozza, hogy az annuitás mellett végzendő munkálat elő­nyösnek látszik, mert a főváros haladéktalanul birto­kába jutna a megfelelő burkolatoknak. Közgazdasági szempontból is ajánlatos, mert a nagy terjedelmű munkálatok okozta tevékenység kétségtelenül enyhí­tené a gazdasági pangás következtében beállott munkahiányt. A vállalatok a kereseti összeget 41/i0l0 kama- tositás mellett 40 félévi részletekben óhajtják a fő­várostól megkapni. Ez az ajánlat pénzügyi szempont­ból föltétlenül előnyösnek látszik. Húsz évre elő­irányzott kiadásnak megfelelő munka fog 5 év alatt elvégeztetni, anélkül, hogy a hatóság ezen czél el­érésére nagyobb áldozatot hozna, mint amennyit a húsz évi munkaidőszak mellett viselt volna. A számítások következők: Az első évben fizetendő lesz : 1. 140.600 m2 aszfalt burkolat után, (mely 5 éven keresztül minden évben fektetendő lesz) az ajánlott négyzetméterenkénti 45 filléres egységár mellett 126.000 korona. 2. 60.000 m2 kér amit burkolat után (a két fél­évi törlesztendő részlet együttvéve) az ajánlott m2- kénti 50 filléres egységár mellett 60.000 korona. 3. Mindkét burkolatnál a mellékmunkák, me­lyek külön árlejtés utján lesznek kiadva, összege 90.000 korona. 4. A kőbánya vállalatoknak a szállítandó kö­vekért egész évi részlet gyanánt fizetendő 69.493 k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom