Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-05-26 / 21. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1903. május 26. A Krisztina-körut rendezése. A Krísztina-körut utolsó szakaszának rendezési munkálatai felölelik a Gellért rakpart ama szakaszának rendezését is, mely a Ferencz József és az eskütéri hid följárója között fekszik. Erre vonatkozólag vegyesbizottsági megállapodások történtek a főváros s a közmunkák tanácsa között, mely megállapodásokhoz azonban a főváros közönsége eddig még nem járult hozzá. Tekintettel arra, hogy e szakasz rendezése már halaszthatatlan, a közmunkák tanácsa megsürgette a főváros hozzájárulását s egyben megküldte a részletes kiviteli tervet is. A vegyes bizottság megállapodásai értelmében a rendezés csak egy kiküldendő felügyelő-bizottság közreműködésével történhetik meg, miért is a közmunka tanács kéri a fővárost, hogy e bizottságban minél előbb küldje ki a képviselőit s azok névsorát vele közölje. Megjegyzendő, hogy a vegyes bizottság megállapodásait a tanács legutóbb pártoló javaslattal beterjesztette már a közgyűlésnek. A levélgyűjtő szekrények áthelyezése. A főváros tanácsa kérdést intézett a posta- és táviró- igazgatósághoz : nem volna-e lehetséges a levélgyűjtő szekrényeket az utczai lámpások, vaskerítések oszlopok stb. fölhasználásával oly módon elhelyezni, hogy azok ne képezzenek forgalmi akadályt. A postaigazgatóság véleménye szerint csakis az öntött vasból készült rácskeritések alkalmasak. A szekrényeknek egyéb ily utczatárgyakra való felfüggesztéséhez nem hajlandó hozzájárulni. E véleményében a postaigazgatóságot a főváros mérnöki hivatala is megerősíti, miért is a tanács elrendelte ama vaskerítések összeírását, amelyeken a levélgyűjtő szekrények elhelye- zendők lesznek. A házaié) vidéki asztalosok. A főváros környékén fekvő községekből naponkint egész sereg asztalos rándul be a fővárosba s a törvény tilalma ellenére házal kisebbfajta asztalos portékával, miáltal a budapesti adófizető iparosok jelentékeny anyagi kárt szenvednek. A kereskedelmi csarnok e visszaélések czéljából panaszos beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez, s védelmet kért a házaló asztalosok túlkapása ellen. A miniszter azzal küldte le a panaszt a fővárosnak, hogy e tárgyban mihamarább tartson vizsgálatot s a legnagyobb erélyesség- gel járjon el a törvényt megszegő házalókkal szemben. A czcglédi vasúti vonal kihelyezése. A VII. kerületi polgárok egy küldöttsége tisztelgett a múlt héten Márkus József polgármesternél s Halmos polgármesternél. Tekintettel arra az ankétre, melyet a miniszterelnök a főváros rendezése dolgában legközelebb tartani fog, a deputáczió előterjesztette a VII. kerületi polgárság ama kérelmét, hogy az ankéten hozassák szóba az államvasutak czeglédi vonalának kihelyezése is. Ez a vonal nagymértékben útjában van a kerület külső része (Szugló) fejlődésének s akadályozza a forgalmat, minek következtében városfejlődési szempontok is szükségessé teszik a kihelyezését. Úgy a főpolgármester mint Halmos polgármester megígérték, hogy e kérelmet támogatni fogják. A deputácziót Ehrlich Gr. Gusztáv vezette. A budai külső részek villamvilágitása. A tanács még a múlt esztendőben fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy a budai külső részek felső vezetékű villamos árammal való megvilágítását tanulmányozza s erre vonatkozólag tegyen javaslatot. A mérnöki hivatal most foglalkozik ez ügygyei s nem sokára készen lesz a javaslat is, amely azonban minden valószinüség szerint csak akkor kerül majd tárgyalás alá, ha ismeretes lesz a miniszternek a Fillér- utcza felső vezetékű világítása dolgában hozandó határozata. Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi miniszter perhorreszkálja a felső vezeték alkalmazását, az is könnyen megeshetik, hogy a Fillér-utczai tervezések sem nyernek miniszteri jóváhagyást, mely esetben előrelátható lesz, hogy a budai külső részek felső vezetékű világításának ügye is hajótörést fog szenvedni. A keserűvízforrások védelme. A kelenföldi keserű vizforrások tulajdonosainak panaszai folytán a kerületi elülj áróság két esztendővel ezelőtt előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a források mentén elvonuló s már egészen < liszaposodott árok medre kimélyittessék. Nagyobb esőzések idején ez árok vize kiárad s félő, hogy a szennyes hordalék egyszer majd elönti s megfertőzteti a nagy értékű forráskutakat. Számtalan sürgetés után most végre intézkedett a tanács s elrendelte az árokmeder mélyítését. A munkálatok végrehajtása a kerületi elül- járóságra bízatott. Egyidejűleg Pestmegye alispánja is intézkedett, hogy az árok budafoki szakasza, a mely megyei területen fekszik, szintén helyrehozassék. A Gellérthegyi vizmedencze. A főváros egyik leghatalmasabb s legszükségesebb alkotása : a Gellérthegyi nagy vizmedencze közel áll a befejezéséhez. Amióta beállott a meleg idő, nagy lépésekkel halad előre a betonmunka, mely a hosszú téli fagy miatt jó ideig nem volt folytatható. A meden- cze mindamellett elkészült volna már eddig, ha a munkálatokat meg nem akadályozzák a fölfakadt talajvizek. A vizek elvezetése meglehetősen hosszú időt vett igénybe. A gellérthegyi vizmedencze látja majd el jó ivóvízzel a kelenföldi részeket, miért is a tanács nagy sietséggel rakatja le a vízcsöveket, melyek nagy része már le is van sütyesztve. Az összmunka odáig haladt, hogy a nyáron az uj vízvezetéki hálózat át lesz már adható a közhasználatnak. Alapítványi helyek. A főváros törvény- hatósága tudvalevőleg 8 alapitvány-helyet létesített a honvédhadapród iskolánál. Ezek közül az 1903 4. tanév elején egy hely betöltendő lesz, melyre a főváros tanácsa most pályázatot hirdet. Pályázhatnak budapesti illetőségű 14-16 éves ifjak, akik valamely középiskola IV. osztályát kielégítő eredmény nyel végezték s testileg alkalmasak katonai szolgálatra. A kérvények ez évi junius 15-ig adandók be a tanácsi iktató hivatalnál. Csatolandó a születési, ille- tőségi, orvosi s iskolai bizonyítvány. Megjegyzendő, hogy a latin és görög nyelvből nyert elégtelen tanjegy nem vétetik figyelembe.
