Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)

1903-05-05 / 18. szám

1903. május 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 vek a főv. mérnöki hivatal részéről mindenkor felül- biráltassanaé. A Pasarét fejlődése. A közmunkák tanácsa tudvalevőleg megtagadta hozzájárulását a budai Ördögárok vashidjának fölépítésétől, mert az árok szabályozási vonala még nem állapíttatott meg. A főváros azonban újból áttette hozzá az ügyet, sür­getvén a hozzájárulást. Erre ma átirt a közmunkák tanácsa s tudatta, hogy a Pasarét fejlődésére való tekintetből nem bánja, ha a Julia-, Ákos- és Halász- utczai vashidakat a főváros fölépiti. Kijelenti azon­ban, hogy a hidak csakis ideiglenes jelleggel bír­hatnak. Kapkodás az izzófény után. a ii. kér. elülj áróság előterjesztést tett a tanácsnak a Batthyány és Hattyu-utczáknak Auer-fénynyel való ellátása dolgában. A mérnöki hivatal javaslata alapján, tekintettel arra, hogy más útvonalak jobban rászo­rulnak világításuk intenzivebbé tételére, a tanács csak az 1905. évi Auerprogramba rendelte el föl­venni a jelzett utczákat. Egyben kimondta, hogy a Fény-utcza egyelőre petroleumvilágitást kapjon. A konverzió-kötvények mint óvadék­értékek. A pénzügyminiszter utasította közegeit, hogy az újonnan konvertált 4 százalékos fővárosi kölcsönkötvényeit s azokat ideiglenesen helyettesítő elismervényeket a pénzügyigazgatás minden ágaza­tában üzleti biztosíték a bánatpénz gyanánt elfo­gadni kötelesek. Ez intézkedéséről a főváros tanácsát is értesitette. Veszedelem a víz alatt, a Margit-hid s az uj országház között tavaly annyira el volt iszapo- sodva a Duna partszéli medre, hogy kisebb víz­állásnál a teherrel megrakott hajók nem bírták veszély nélkül megközelíteni a rakpartokat. A fő­város közbelépése folytán a földmivelési miniszter elrendelte a jelzett szakasz mélyítését, mely mun­kálatokkal mostanában már el is készült a mérnöki hivatal. Kotrás közben nevezetes felfedezésre jutott a folyammérnökség. A mederben egy helyen hatal­mas kőrakásra bukkant, a melyről konstatálták, hogy az egy régi fólbenhagyott vízvezetéki kútnak képezte a megerősítését. A part ama részén volt ugyanis a főváros mesterséges vízműtelepe s ehhez tartozott a most föllelt kút is. Mikor a főváros ezt a telepet beszüntette, úgy látszik megfeledkezett arról, hogy a víz alatt levő kutat, illetve a hatalmas kőhányást is el kellett volna távolítani. így az éles kövek esztendők óta rejtőznek ott a víz mélyén s csodála­tos, hogy eddig nem lukasztotta ki néhány hajónak a fenekét. A folyammérnöki hivatal e veszélyes állapotról most átiratilag értesítette a fővárost, s fölkérte a polgármestert, mint vízjogi hatóságot, hogy a régi kút kőerősítményének mihamarabb leendő eltávolítása tekintetében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Nyomatékül hozzá teszi a folyam­mérnökség, hogy a hajókkal történhető esetleges katasztrófákért a főváros lesz felelős, mert az ő mulasztásából maradtak meg a fenéken a kút romjai. Munkásjóléti központi épület. A tanács nemrégiben fölterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez a munkaközvetítő intézet czélszeriitlen elhelyezése tárgyában. A miniszter most leirt a fővá­roshoz s ismertette erre vonatkozó szándékait. A munkaközvetítő intézet czélszerübb elhelyezése s nehány munkásjóléti intézmény létesítése czéljából egy munkásjóléti központi épületet készül fölállítani a miniszter. A szocziálpolitikai a követelményeken kívül, annak a szükséges volta indította őt ez el­határozásra, hogy a főváros rendes nyugalmára való tekintetből, a budapesti munkásosztály anyagi és szellemi ereje megfelelő gondozásba vétessék. Teljes joggal reméli ennélfogva, hogy a főváros sem vonja ki magát a megfelelő támogatás terhe alul. Mert a nagy munkásközpontokban a szocziálpolitikai kérdé­sek nem csak állami, hanem községi föladatot is képeznek. A miniszter ez okból fölhívja a fővárost, hogy a tervbe vett munkásjóléti központi épület részére megfelelő telket adományozzon. Munkaközvetítés sztrájk esetén, a munkaközvetítő intézet igazgató-választmánya elhatá­rozta, hogy sztrájk esetén nem közvetít munkát az érintett helyekre. Ily értelemben most az alapszabá­lyait módosítja. A kereskededelmi miniszter mielőtt e módosításokat jóváhagyná, leirt a fővároshoz s véleményt kért. Az intézet ez ideig sztrájk esetén is közvetített munkát, de azt nem igen vették igénybe s igy az uj intézkedés nem sértheti sem a munka­adók, sem a munkások érdekeit. A miniszter ama véleményben van, hogy az alapszabályok ilyképpen való módosítása által sok kellemetlenség lesz elkerül­hető. Tekintettel arra, hogy a munkakinálat és a kereset teljesen az érdekelt felekre lesz bízva, bizo­nyára csökkenni fog a sztrájk alkalmával a munká­sok között mesterségesen szított izgatás s megszűnik az ellenszenv, melyet a sztrájkolok a munkaközve­títő intézet mint „sztrájktörő14 iránt éreznek. Uj térképek Budapest utczáiról. a fő­város tanácsa fölhívta a mérnöki hivatalt, hogy az utczákról készített törzskönyvek alapján átnézeti térképeket csináljon, a melyeken külön-külön szem­lélhetek legyenek az összes felszíni létesítmények. A mérnöki hivatal e tárgyban jelentést terjesztett a tanácshoz, melyben 6000 korona költséget kér a térképek megszerkesztéséhez szükséges munkálatokra. közgazdaság A Magyar Általános Takarékpénztár lléSZ vény társaság ápr. 28-án tartotta meg madarasi Beck Miksa elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését, amelynek tárgya az igazgatóságnak az alaptőke fel­emelésére vonatkozó javaslata volt. Az igazgatóság­nak a közgyűlésen felolvasott jelentése kiemeli, hogy az igazgatóságnak már régi törekvése a társaság- üzletkörét a jelzálog- és záloglevél-üzlettel kibővi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom