Magyar Székesfőváros, 1903 (6. évfolyam, 1-45. szám)
1903-04-14 / 15. szám
8 Magyar székesfőváros 1903. április 14. eddiginél jelentékenyen liberálisabb alapon szabá- lyoztassék. S e tekintetben csak 3 irányban óhajtanánk korlátokat felállítani, illetve fentartani, mert ezek a jelenlegi törvényben fel vannak véve, csak pontosabb, bizonyos tekintetben még szigorúbb körülirást kivánunk. Ezek: 1. Az inkompatibilitási korlátozás (1872. XXXYI. 23. és 28. §§.) mely oly szigorúan volna szabályozandó, mint azt a törvényhozás önmaga irányában tette. 9. Kulturális és nemzeti szempontból a magyarul irni-olvasni tudás kikötése. 3. Bizonyos ideig (2 — 5 év) való állandó itt tartózkodásnak mint választó jogosultsági előfeltételnek kikötése, mert az évek bizonyos száma meg- kivántatik, hogy az illető magát uj érdekkörébe s polgártársainak érdekközösségébe beleélje s igy saját, jól felfogott érdekeit is helyesen tudja felfogni és érvényesiteni. Az eddigi fejtegetések egyúttal választ adnak arra a kérdésre is, hogy miként volnának a választó- kerületek beosztandók. Erre föltétlenül helyes válasz csak az lehet, hogy a kerületek a választók számarányához képest osztandók be. A választások eredménye ugyanis a meggyőződések és törekvések bizonyos átlagát fejezi ki. Ezen átlagok — épp úgy mint a statisztikai nagy számok törvénye — annál igazabbak, ménéi nagyobb számokból kerülnek ki, s minél egyenletesebb alapon számíttatnak. Ha már most az egyik kerületben igen sok a választó, a másikban kevés, ezen átlag eredmények bizonytalanok, nem egyenlő alapból keletkezettek s ennélfogva a közérzületnek sem lehetnek hű kifejezői. De más rendszer nem is felel meg a képviselet alapelveinek. Egész felfogásunkat jellemezte, hogy társadalmunk érdekekre van alapitva s minden egyéni érdek jogosult, amig a „közu-nek nagyobb érdekét nem sérti, s a társaságot voltaképen nem tartja más össze, mint az érdekek kongruenciája. A képviselet is tényleg bizonyos csoportok, osztályok, helyes érdekeinek képviselete. S ha olyan szólamokat használunk, hogy a képviselő az egész országot, a városatya az összes polgárságot képviseli, ez csak azt jelenti, hogy ő van hivatva megbirálni, meddig terjedhetnek jogosan az egyéni, osztály stb. érdekek, s mikor kell azoknak a közösség egyetemesebb érdekeinek engedni. A jogegyenlőség elvénél fogva mindenki érdekeinek egyforma képviseltetésére jogosult. Elvitázhatlan, hogy ha az egyik kerületben 3000, a másikban csak 300 választó van és mind- egyik egy képviselőt küld, úgy az egyikben a választó érdekei csak 1/3000 részben lehetnek képviselve, a másikéi pedig tizszer akkora mértékben. Hogy az érdekek képviseletének ezen aránytalansága mellett a kerületet — mely végeredményében nem más mint az érdekek ápolta erők egyensúlya — állandóan equilibriumban tartani nem lehet, — az világos. Végül még néhány szót a virilizmusról, melyet feltétlenül eltörlendőnek tartok. A virilizmus intézménye még az Andrássy kormány hagyatéka, mely általánosságban foglalkozott a községek és törvény- hatóságok rendezéséve], mely munkálataiban vezér- elvént lebegett előtte a magyar faj szupremacziájá- nak és hegemóniájának biztositása; s minthogy akkor a földbirtok mint eg3mdtili vagyonforrás még tul- nyomólag, ha nem is kizárólag a fajmagyarság kezén volt a virilizmus intézményével csak feltétlen befolyása az ország ügyeire látszólag biztosítva lett. Látható, hogy sem a feltételek sem a czél, mely a virilizmus intézményével elérendő volt, a fővárosban fenn nem forog. A fővárosi törvény kodifikácziója alkalmából átvették az Andrássy hagyatékából, anélkül, hogy annak jogosultságát és szükségét bővebben vizsgálták volna. Minthogy a fővárosban a nemzetiség veszélye nem kisért, s a vagyon forrása nem a nehezen más kézre jutó földbirtok, hanem az ingó vagyon, mely bárki által megszerezhető, a virilizmusnak a fővárosban semmi jogosultsága sincs. Annál kevésbbé, mert a virilizmus sérti a jogegyenlőség és az érdek- képviselet egyenlőségének elvét és éppen azok részére biztosít törvényes kedvezményeket, kik már vagyoni helyzetük folytán elért függetlenségüknél, s föltehetőleg nagyobb intelligencziájuknál fogva, ilyen előnyöket saját erejükből is tudnak szerezni. Szigma. Hirek a városházáról. Bajba jutott gyártelepek. Az alsó-rákosi rétek mentén levő gyártelepeknek ismeretes az a sokszor megismételt kérelme, hogy a főváros nyújtson nekik valamilyen módot, kondenzvizeik elvezetésére és pedig vagy épitse ki arra felé a csatorna- hálózatot, vagy pedig engedje meg az elhasznált víznek a Rákos patakba való bevezetését, mert ellen esetben az a veszedelem fenyegeti a gyárakat, hogy kénytelenek lesznek beszüntetni az üzemet. A fővárosi mérnöki hivatal most egy kedvező megoldást talált ez ügyben. A tanácshoz intézett véleményes jelentése szerint, a csatornahálózat kiépítéséről szó sem lehet, de arra van mód, hogy a kondenzvizek a Rákosba volnának vezethetők anélkül, hogy a patak vizének megfertőztetésétől kellene tartani. Állítsanak föl a gyárak tisztító-készüléket, melynek segítségével a kondenzvizek oly tiszta állapotba hozhatók. hogy a forrásból fakadó víztől nem különböztethetők meg. Az ily módon megtisztított víz egyáltalán nem árthat a Rákos pataknak és a városligeti tónak s igy a mérnöki hivatal azt javasolja a tanácsnak, hogy az ilyen kondenzvizeknek a patakba való vezetését engedje meg. Igaz, hogy a tiszritó'-készülék fölállítása költséget okoz a gyáraknak, de más utón segíteni a bajon képtelenség.
