Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-12-15 / 38. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. deczember 15, Horánszky Nándorról. A fővárosnál nagy méltatlan- kodást keltett a köznunkák tanácsának eljárása s utóbb a tanács előterjesztésére újabb határozatot hozott a közgyűlés, mely szerint a közmunkatanács fölkéretett, hogy hagyjon békét a Karpfenstein- utczának s teljesítse a polgárság óhajtását. A főváros ez újabb átiratát PodmaniczJcy Frigyes elnöklete mellett tegnap tárgyalta a közmunkatanács plénuma, mely alkalommal az elnökség nagy kudarczot szenvedett. Az elnöki javaslat az volt, hogy a közmunkatanács ebben a kérdőiben ne térjen el eddig elfoglalt álláspontjától. A dolog szavazás alá került, mikor a plénum az elnöki javaslatot leszavazta, s igy teljesedésbe megy a polgárság ama kívánsága, hogy a Zerge-utcza kapja meg Horánszky nevét. Monstre deputáczió a városházán. Halmos János polgármesternél s Almádi) Géza tanácsnoknál a budapesti hentes-ipartestület részéről 450 tagból álló deputáczió járt ma délelőtt. Bittner János ipartestületi elnök volt a hatalmas küldöttség szószólója, aki előadta polgármesternek a budapesti hentes-iparosok két rendbeli súlyos sérelmét. Egyik panaszuk az élősúlyban való adás-vétel ellen irányul, amely újabb szabály szerint levonás nélkül történik. Oly tarthatatlan állapotot teremtett eme üzánsz a hentesek között, hogy számosán már üzletük beszüntetésének eszméjével kénytelenek foglalkozni. Másik nagy bajuk a fővárosi henteseknek ama visszaélésekben rejlik, amelyek a hideg huspiaczon történnek. Nem a termelő gazdák ellen irányul a panasz, hanem főképpen a kontárok ellen, akik hamis súly és silány portéka mellett olcsó árakat szabnak s igy elveszik az adófizető hentes-iparosoktól a vevő közönséget, amely csak azután indul, hogy milyen a hús és zsir ára, de nem igen gondol arra, hogy megkapja-e a teljes súlyt is. A küldöttség szónoka a veszélyben forgó fővárosi hentesipar nevében segélyt kért ez ellen a polgármestertől, aki megígérte, hogy figyelemmel lesz a felsorolt bajokra s minden lehetőt megtesz azok orvoslására. A küldöttség azután Almádi) tanácsnokot kereste föl s Bittner elnök kikérte az ö támogatását is. Még egy újabb panasszal is járult a tanácsnokhoz. Sérelmesnek s a maguk érdekeire nézve nagyon károsnak tartják a hentesek a Braun és Krausz czég visszaéléseit. Ez a czég a sertésvágóhidon a bél vásárlását gyakorolja, de emellett szabályellenesen összevásárol minden kocsonyahúst is, amelyet külön e czélra nyitott üzletében árusít. A hentesek arra vannak utalva, hogy 4-5 krajczárral drágábban ettől a czégtől vásárolják a kocsonyahúst. Ez tűrhetetlen visszaélés, amely ellen az ipartestület sürgős intézkedést kér. Almádi) tanácsnok kijelentette a küldöttségnek, hogy e visszaélések megszüntetése dolgában haladéktalanul lépéseket tesz, s amennyiben a jelzett czéget vétkesnek találja, megteszi a megtorló intézkedéseket is. Ami az első két fontosabb panaszt illeti, Almády tanácsnok tudatta a küldöttséggel, hogy azok szanálására is meg fog mindent tenni, persze a lehetőség szerint. Értekezletet hív majd össze az érdekeltek belevonásával, amikor részletesen megtárgyalhatok lesznek a bajok. Addig is kéri a küldöttség tagjait, hogy legyenek türelemmel. A villainvilágitás kiterjesztése . A budapesti általános villamossági részvénytársaság enge- delmet kért, hogy a belváros számos utczáján villam- világitási kábeleket rakhasson le. A távbeszélő hálózat zavartalan működésének megóvása szempontjából a főváros kérdést intézett a kereskedelmi minisztériumhoz, illetve a táviró és távbeszélő igazgatósághoz, hogy az engedély megadása ellen nincs-e észrevétele. A minisztérium most tudatta a tanácscsal, hogy az engedélyhez hozzájárul ama kikötéssel azonban, hogy a Károly-utczában tervezett világítási kábel a központi városházához szolgáló távbeszélő kábel alatt legalább is 1-5 méter mélységben legyen a föld alatt, mert máskülönben a világítási áram zavarólag hat a telefonvezetékre. A főváros burkolási kőszükséglete. A mérnöki hivatal előterjesztést tett a tanácsnak az 1903. évben eszközlendő burkolási munkálatokhoz szükséges kőmennyiség beszerzése dolgában. Összesen egy millió 383.0j;8 darab bazalt koczkakőre s 550.667 darab bazalt fejkőre lesz szükség. Ha azonban a külső váczi-uthoz szükséges kőanyagot is számításba vesszük, úgy a szükséges kőmennyiség 714.250 bazalt koczkával szaporodik. Ily nagy tömegű burkoló anyagról lévén szó, a mérnöki hivatal javasolja a tanácsnak, hívja föl a kőbányákat, hogy a kőanyag előállítására készüljenek. Ha a tanács ezt elmulasztja, úgy a kő árának emelkedése esetében anyagi kár érheti a fővárost. Népkonyha az I. kerületben, a főváros első kerületében eddig népkonyha nem volt, de most a nyomasztó viszonyok ilyennek a létesítését ott is szükségessé tették. A kerületi elöljáróság azzal a kéréssel fordult a tanácshoz, hogy a népkonyha berendezése czéljára 3000 koronát engedélyezzen. A beadvány most a pénzügyi bizottságnál van tárgyalás végett, de a tanács addig is, mig a fedezet iránt javaslat lesz tehető, felhatalmazza az elöljáróságot, hogy a népkonyha létesítése körüli előmunkálatokat megtegye. A liyOniOr. A korán és szokatlan szigorral bekövetkezett téli évszak a fővárosban amúgy is nagymértékben tapasztalható nyomort természetszerűleg csak növelte. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a kerületi elülj áróságoknak a szokásos rögtöni és egyéb segélyek teljesítésére kiutalványozott összegek nem elegendők és egyre-másra ilyen czélu póthitelekért folyamodnak. A közjótékonysági bizottság most azt javasolja a tanácsnak, hogy az elöljáróságok számára a nyomor enyhítésére még 20.000 koronát engedélyezzen. A tanács kiadta a javaslatot a pénzügyi bizottságnak a fedezet megjelölése végett. Budapest. Nag-v Sándor könyvnyomdájából. (IV-, Pap.iüvclde-utcza Ö.)
