Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-02 / 5. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1902. február. 2. és meggyőződésemnek megfelelőleg éppen a mai válságos viszonyok közt Nagyméltóságod kiváló figyelmébe ajánlom azzal, hogy szóban forgó alkotások szükségesek, pénzügyileg keresztülvihetők és időszerűek. Varga József oki. mérnök, a budafoki vízmű igazgatója ___ __________ , . Kö zoktatásunk reformja. A Magyar Székesfőváros legutóbbi számában részletessen ismertettük azt a nagyszabású reformjavaslatot, amelyet Bárcy István dr. tanácsos a tanügyi osztály vezetője terjesztett a tanács elé. A javaslat felöleli az iskola belső és külső életének összes ügyes-bajos dolgát. Foglalkozik mindennel, ami az iskolát érdekli. Az alapos munkálatot nemcsak a sajtó fogadta a legnagyobb elismeréssel, hanem a szakemberek is. Egyik-másik pontra vonatkozólag ügyan volt nézeteltérés, de hát ez természetes. A legtöbb kérdést csak fölveti a memorandum, csak bejelenti, hogy mielőbb napirendre kerül. Több oldalról hallottuk azt az ellenvetést, de hát mire volt. jó, minek kellett annyi nagy és fontos kérdést egy memorandum keretébe foglalni. Hogy czélszerübb lett volna a kérdéseket egyenkint fölvetni s mindjárt meg is oldani. E sorok írójában is aggodalmat támasztott a nagy és fontos kérdéseknek az a halmaza, amely a memorandumban összeszorult. Ismerve azonban Bárcy István tanácsost tudtam, hogy valami oka van annak, hogy miért nem sorjában állott elő az ideákkal, hanem a legelső alkalmat megragadva tálalta föl az egészet. Beszélgetve a dologról, meg is kérdeztem Bárcy tanácsost, akitől körülbelül ezt a választ kaptam : Azért soroltam föl az ideákat, s azért jelöltem meg röviden az irányt, amelyben végrehajtani óhajtom, hogy ezzel módot és alkalmat adjak a szakembereknek és szaktestületeknek a kérdések pro és kontra megvitatására. Kétségtelen ugyanis, hogy a szakemberek, szaktestületek és a sajtó foglalkozni fognak a kérdésekkel, mert hiszen iskoláinkról, kultúránkról, tehát a legfontosabb intézményekről van szó, s mivel nincsenek kötött formához, kidolgozott javaslathoz kötve, szabadabban nyilatkozhatnak. Mert szabadabb terük van az újabb eszmék fölvetésére. Megfogjuk hallani a véleményeket függetlenül egy már előre megszabott iránytól. Mindenki, aki komolyan foglalkozik az iskolák ügyével, szabadon adhat kifejezést az általa legjobbnak gondolt iránynak. Ha konkrét javaslat van, azzal kénytelen mindenki foglalkozni, akörül csoportosulnak a véleménynyilvánítások, s ha nem megfelelő a javaslat, megbukik, a nélkül, hogy helyébe állíthatnánk jobbat. De ha a kérdés a vita tüzében megérik, nekem is könnyebb boldogulni, mert a fölmerült ideákból a legjobbat válogathatom ki és a konkrét javaslatot olyan formába önthetem, ahogyan legjobban szolgálhatom az iskola érdekét. Kétségtelen, hogy Bárcy István tanácsosnak igaza van. Már is megindultak a vitatkozások az egész vonalon. A Magyar Székesfőváros, mint a múltban, a jövőben is kiváló gonddal kívánja ápolni a főváros közoktatásának az érdekét s azért készséggel adunk helyet minden olyan felszólalásnak, amely a fölvetett kérdések valamelyikét, bármilyen irányban megvilágítani kívánja. Régen érzett hiány és sokszor hangoztatott követelés, hogy a főváros iskoláit modernebb alapon rendezzék, hogy a főváros iskoláiból minden tekintetben kiváló minta iskolát csináljanak. Ez a célja a memorandumnak is. S ezt a célt szolgálni mindnyájunknak kötelessége. A lakásfeflmondás szabályozása. Abból az uj perrendtartási javaslatból, melyet a minap P 1 ó s z Sándor igazságügyi miniszter alkotmányos tárgyalás végett letett a t. Ház asztalára, a fővárosi nagy- közönséget bizonyára érdekelni fogja a lakás és más bérleti helyiség felmondása iránti eljárás. Ezt eddig miniszteri rendelet szabályozta. Az uj per- rendtartás a tizedik czimet szenteli ennek az ügynek. A felmondást úgy a bérlő, mint a bérbeadó részéről annál a járásbíróságnál kell beadni, amelynek területén a bérelt helyiség van. A fővárosi szabályrendeletben meghatározott felmondási határidő lejárta után előterjesztett felmondást a bíróság kereken visszautasítja. Szóval és írásban lehet előterjeszteni a felmondási kérelmet. Ha Írásban terjesztik elő, akkor a felmondásnak a törvényjavaslat 628. §-ában meghatározott formája van, melynek ha a két példányban és egy jelzettel beadott felmondási kérvény meg nem felel, azt visszautasítják, mert a hiányt nem engedik pótolni később. Ezeknek a pereknek ugyanis igen gyorsan kell menniük. E végből a felmondási kérvény egyik példányát, vagy azt a bírósági jegyzőkönyvet, melybe a szóbeli felmondást fölvették, azzal a figyelmeztetéssel közlik az ellenféllel, hogy ha a felmondást nem tartja törvényesnek és az ellen kifogása van, azt a felmondás kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a felmondást közlő bíróságnál terjeszsze elő. Ha ezt nem teszi, úgy azt tartják róla, hogy a felmondás ellen nincs kifogása és igy a bíróságnál tett felmondás végrehajtható lesz. A bérlő kivonulhat, a bérbeadó kiürítheti a lakást. Ebben a felmondást közlő végzésben a bíróság pontosan megjelöli a napot, a melyen a kiköltözést meg kell kezdeni. A felmondást csak az illetékes járásbíróság székhelyén vagy kerületében lehet kézbesíteni. A kézbesítés a felmondást szenvedő fél részére annak a személynek kezéhez is történhetik, aki a bérlet tárgyának kezelésével, őrzésével van megbízva. így, ha a háziúr nem lakik Budapesten, úgy a házfelügyelőnek lehet kézbesíteni a felmondást. Ha a kézbesítés ily módon nem eszközölhető, a bíróság által kinevezett ügygondnoknak kezéhez kézbesítik
