Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-02-02 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. I) 02. .f«3bpaif 2. és viszik a vaskályhával fütött helyiségekbe s valamennyi kénytelen konstatálni, hogy lehetetlen azokban a hivatali helyiségekben dolgozni. Nem vagyok kályha-szakértő. Nem tudom, hogy csak az Ehrlich-féle kályhák-e a hibásak, hogy nin* csen-e olyan vaskályha, a melyet rendszeresen lehet fűteni, ügy tudom, hogy nincsen. Talán jobb lehet az egyik vaskályha mint a másik. Hivatalba azonban egyik sem való. Különösen nem való az olyan alacsony helyiségekbe, mint a minők a központi várásházában vannak. Szerencse még, hogy az idén ilyen enyhe az időjárás. Erősebb télen a tisztviselőknek legalább a fele kidől. Nincs az az erős szervezet, a melyet meg nem őröl a vaskályha. Ma a legtöbb hivalalban nem fütenek, de ha az időjárás rákényszeríti a tisztviselőket a fűtésre, akkor csakhamar megürülnek a hivatalok, mert nincsen olyan vastermészetü ember, a ki egy telet baj nélkül kihúz azokban a hivatalokban. Ha majd a tiszti orvos nem győzi a tisztviselők ellenőrzését s a hivatalnokok betegeskedése miatt halomra gyűl a restancia, akkor kétségtelenül ki fogják cserélni a kályhákat. Különösen ha olyan tisztviselő fog megbetegedni, a kinek a betegsége elegendő arra, hogy észrevegyék a városatyák. Azt kérdem, józan gazdálkodás-e az, hogy megvárják, a mig a tisztviselők nagy részét ágyba döntik a vaskályhák s azután fogják kicserélni. Nagy szolgálatot tenne az a kályhák megvizsgálására kiküldött bizottság, ha a kályhák személyes jellegű ügyein kívül azt is megvizsgálná, hogy alkalmasak-e. Én ugyan teljes tisztelettel hajlom meg minden elvi igazság előtt, de hát kályháknál én még is azt keresem először, hogy jók-e, használhatók e, alkalmasak-e. Hiába konstatálja nekem akárhány bizottság, hogy azok a kályhák matematikai pontossággal megfelelnek az árlejtés föltételeinek, meg hogy egy porcikájuk sem látta Morvaországot, a mikor azt látom, hogy nem lehet a hivatalokban megmaradni, hogy vaskályhák a hivatalok fűtésére nem alkalmasak. Kérem a bizottságot, vizsgálja meg első sorban azt, igaz-e az, hogy vaskályhákat nem lehet használni a hivatalokban s ha meggyőződnek arról, hogy a kályhák nem használhatók, tegyék meg a javaslatot, hogy a kályhákat cseréljék ki cserépkályhákkai. Ezeket a kályhákat azután akár vegyészeti laboratóriumban is vizsgálhatják. _ 8‘ K Szakfelügyelő vagy tanfelügyelő. A töváros iskoláira semmiféle befolyást nem gyakorol. A központi pénztár kifizeti évenkint a nyolcadtól millió koronát s többet az iskolákkal =enki sem törődik. Múlt számunkban részletesen ismertettük Hárczy István tanácsos memorandumát, amely elmondja, hogy harminc esztendeje folytatnak már küzdelmet, hogy a város tegye lehetővé az iskolák belső életének ellenőrzését és irányítását. A kérdés ma már csak az, hogy szakfelügyelők végezzék-e ezt az ellenőrzést, amint azt néhai Szabó Károly tervezte, vagy egy városi tanfelügyelő, amint Bárczy István, a mostani tanácsos kívánja. A szakfelügyelők hivatása az lett voina, hogy özvetetlenül ellenőrizzék az iskolákat s a tanítóknak adják meg az irányítást. A főváros, mint hatóság továbbra is csak az adminisztratív teendőket végezte volna. A tanfelügyelő pedig, mint az ügyosztály közege, magának a tanácsnak teszi lehetővé, hogy az iskolákat pedagógiai szempontból is kormányozza. Ha a tanfelügyelői állást szervezik, a tanácsnak módja van az iskola építésének a tervezésétől végig közvetetten befolyást gyakorolnia. Ma az iskolaépítéseknél az iskola leendő igazgatója ad szakvéleményt s csak természetes, hogy az igazgató minden erővel oda törekszik, hogy az ő iskolája minél szebb, minél kényelmesebb legyen s nagyon keveset törődik azzal, hogy mibe kerül az a kényelem. Ha a tanfelügyelői állást szervezik, akkor lesz a városnak egy közege, aki minden érdek nélkül megmondja, hol lehet egyszerűsíteni, mit lehet elhagyni anélkül, hogy a pedagógiai érdekek szenvednének. Bátran merjük állítani, hogy egy lelkiismeretes városi tanfelügyelő egy iskola építésénél többet takarít meg, mint amennyibe a városnak egy év alatt Kerül az uj állás. Meg fognak szűnni a régi panaszok, hogy a főváros rettenetesen drágán épiti az iskoláit, mert lesz egy szakember, aki féket vet a mérnök és igazgató ambiciózus fantáziájának s az iskolákat jól, de minden fölösleges luxus nélkül fogják felszerelni. Pénzügyi szempontból is előnyösebb az uj terv, noha számításba vesszük, hogy egy-két igazgató fogja végezni a tanítás közvetetten ellenőrzését. A tanfelügyelő munkakörét, szervezetét Bárczy tanácsos a következő javaslatban állapította meg: 1. §. A székesfőváros tanáctsának közoktatási ügyosztályában a községi népokatási ügyekben a szakvéleményezést, nemkülönben a népoktatási intézetekben a székesfővárost, mint iskolafenntartót megillető szakfelügyeletet a népoktatási felügyelő teljesíti. 2. §. A népoktatási felügyelői állást az oktatás terén elméletileg s gyakorlatilag kiválóan képzett, a népoktatás különböző ágaiban tapasztalt s a pedagógiai működés és szakirodalmi munkásság terén kiváló szakférfiak sorából a székesfőváros tanácsa a közoktatásügyi bizottság véleményének meghallgatása utján meghívás utján tölti be. 3. §. A népoktatási felügyelő működése a kir. tanfelügyelőnek, valamint egyáltalán az iskolai hatóságoknak törvényes jogait és hatáskörét semmi tekintetben nem érintheti. 4. § A népoktatási felügyelő teendői: 1. A közoktatási ügyosztály élén álló tanácsnok rendelkezésére a községi népoktatási intézetek belső- és külső szervezetét érintő kérdésekben javaslatokat készít és minden hozzá utalt ügyben szakvéleményt ad. 2. Közreműködik, hogy a népoktatás körében igényelt kiadásoknál, különösen pedig az iskolák és kisdedóvodák tervezésénél és fölszerelésénél, valamint általában a különböző beszerzéseknél a pedagógiai követelmények szemmeltartásával a székes- főváros anyagi érdekei is mindenkor kellő figyelemben részesüljenek. 3. A székesfőváros által fentartott népoktatási intézetekben működő személyzet nyilvántartását vezeti. 4. Feladata a községi népoktatási intézetek működésének eredményét fokozni s ezen intézetek tanulmányi ügyeinek egységes irányban való vezetését előmozdítani.
