Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-26 / 4. szám
8. MAGYAR SZÉK ES)'ÖVÁROS 1902.január. 26 tői évről-évre csökkent, 1900-ban 419 százalékra emelkedett a megelőző év 35Ö százalékáról. A beépített terület is a nagy pangást bizonyi+ja. 1900-ban csak félakkora területet építettek be, mint az előző évben, a pesti oldalon sokkal nagyobb mértékben gyarapodott a több emeletes házak száma. Az egyesítés óta Budán csak 150 két- és 126 három- emeletes ház épült Pesten pedig 878 és 1661. Budán összesen tizenegy négyemeletes ház van, melyek mind az utolsó években épültek. Pesten 298 négy- emeletes ház van, amelyekből 239 az egyesítés óta épült. Az előszobákkal együtt 1900-ban 11.725 szobát építettek s 1517 szobát bontottak le Az egyesítés óta 230.615-el szaporodott a fővárosi épületekben levő szobák állománya. Érdekes, hogy mennyi pénz fekszik az építkezésekben. A főváros egyesítése óta a telek árán kívül 998 millió koronát fordítottak építkezésre, amiből a budai oldalra 131 millió, a pesti oldalra 867 millió jut. Az építésre fordított összeg az egyesítés óta igy emelkedett: Budai oldal Pesti oldal Összesen korona korona korona 1874 2,432.050 29,510.694 31,942.744 1875 894.282 11,948.818 12,843.100 1876 2,582.116 21,572.342 24,154.458 1877 1,005 512 12,812.690 13,818/702 1878 513.974 3,812096 4 326.070 1879 577.144 4 194.658 4,771 802 1880 845.486 5,508 310 6,353 796 1881 1,862.572 9,834.912 11,697.484 1882 1,581.746 10,587.498 12,169 244 1883 2,056.198 16,027 606 17.083.804 1884 4,097.688 35,718 780 39,816.468 1885 3,584.588 27,035.1(0 30,619.688 1886 2,747.224 26,985.146 29,732 370 1887 4,964.262 34,963.456 39,927.718 1888 2,913.736 29,750.912 32,664 648 1889 2,701.150 26,284.438 28,985.588 1890 4,072.740 21,282.624 25,356.264 1891 2,323.604 31,542.364 33,865.968 1892 3,476.250 35,299.546 38,775.796 1893 6,264.272 44,050.828 50,315.100 1894 6,268.410 46,406.564 52,674.974 1895 7.688.392 4>,388 376 54,076.763 1896 7,056.494 66,895.206 73,951.700 1897 10,891.452 87,472.975 98,364.427 1898 14,233.172 74,882 343 °9,115.516 1899 24,379.472 67,439.797 91,819.269 1900 9,112.878 40,103 001 49,215 879 1874-19Ó0 131,126.864 867,310.980 998,437.844 Ebből a kimutatásból azt látjuk, hogy 1900-ban az építkezésbe fektetett töke csaknem a felére csökkent. Kétszázezer koronánál drágább házat 1900-ban 80-at építettek. Még pedig 4-et az állam 1,236.000 korona, 5-öt a község 2,290.432 korona, az egyházépület 400.000 és hetvenet társaságok és magánosok 27,334.125 korona befektetési tőkével. Érdekes jelenség, hogy az átlagos építési költség 1900-ban volt a legnagyobb, különösen az egy- és háromemeletes házaknál. Az átlagos építési költségnek az egyemeletes házaknál való feltűnő emelkedését az magyarázza meg, hogy a II. és VII. kerületben több drága nyaraló épült. Hét egyemeletes háznál egy négyszögméter alap beépítése 200 koronába került, négy háznál még többe. Ezt mesélik a házak Szomorú mese nagyon. Egy virágzó város fejlődésének megállásáról szól ez a mese. Fővárosi tanítóképző. *) A székesfőváros exponált állása, sajátos viszonyai, a nagyvárosi élet körében mutatkozó jelenségek, a fogyatékos családi nevelésben részesülő gyermekek nagy száma s a fejlődött általános viszonyok nagy igényekkel lépnek fel a főváros népoktatási intézeteivel szemben. Ezen igények lehető kielégítésének két igen fontos feltétele van. Az egyik a főváros közoktatási ügyeinek céltudatos szakszerű vezetése, a másik és talán éppen a fontosabb, egy olyan tanítói kar, a mely az előbb érintett sokoldalú és hatékonyabb tevékenység kifejtésére képes. Az első feltétel megvalósítására nézve már előzőleg nyilatkoztam. A másik feltétel elérésére véleményem szerint két irányban kell gondoskodnunk. Nevezetesen igyekeznünk kell egyfelől a meglevő tanítói kar buzgalmának, képzettségének, belső kvalitásainak a fokozódó igényekhez mérten való fejlesztésére, másfelől biztosítani iskoláink számára a megfelelő minőségű és képességű tanítói succrescentiát. A meglevő tanítói kar színvonalának emelésére jótékony hatással lenne ismét a szakfelügyelet megfelelő szervezése, a tanítók szolgálati pragmatikájának helyes módon való megállapítása. Buzdítás az odaadó, kitartó munkálkodásra, az önképzésre nemcsak szóval, hanem azáltal is, hogy az előléptetéseknél, igazgatói megbízásoknál és választásoknál azok részesüljenek kitüntetésben, akik tesitel- lélekkel tanítói hivatásuknak élnek, akik magukat ebben tökéletesítik s eleget tesznek azoknak a messzebbható kötelességeknek, amelyeket a főváros tőlük megkíván. Ellenben köuyörtelenül kell eljárni azokkal szemben, akik tanító: hivatásukat elhanyagolják, csak gépiesen és hiányosan végzik munkájukat, léha életet élnek stb., mert az ilyenek mérhetetlen károkat okoznak. Amilyen áldás a társadalomra a jó tanító, olyan átok a rossz. Ha vannak ilyen tanítók s megjavítani őket nem sikerül, minél hamarább el kell őket fegyelmi utón távolítani, mert minden napért vétek, a melyet az iskolában töltenek. Ezért is fontos a szak- felügyelet sürgős élotbeléptetése. Ugyancsak ezt a célt mozdítaná elő a tanítói egyesületek működésének összpontosítása, fejlesztése, helyes módon való irányítása. A fontosabb szakkérdések tárgyalásába leendő bevonása s ezúton a tanítóság körében az egészséges közszellem ápolása. Az ide irányuló törekvéseket tehát a megfelelő módon kell támogatnia. Ami pedig azt illeti, hogy jövőre alkalmas tanítókról történjék gondoskodás, e tekintetben véleményem a kővetkező : Az elemi iskolai tanítónők alkalmazásánál elég nagy a választék s a tapasztalat szerint valamely különös intézkedésre szükség nincsen. Legfeljebb azt vélem kívánatosnak, hogy az alkalmazandó népoktatási felügyelő s főleg a szakfelügyelők különös figyelemmel kisérjék az ideiglenes tanítónők működését, hogy az állandó alkalmazásnál a gyakorlati működés kellőkép figyelembe vehető legyen. A tanítónők egy jó része már hazulról nagyobb műveltséget hoz magával az iskolába s igy helyes vezetés mellett oda *; Bárcy István dr. tanácsosnak memoranduméi) ól.
