Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-01-19 / 3. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 12 Olvasóinkhoz. A Magyar Székesfőváros immár ötödik év­folyamába lépett. Négy évi becsületes munkával bizonyította be a Magyar Székesfőváros, hogy hü tükre Budapest törvényhatóságának és adminisztrá­ciójának. Minden kérdésről kimeritö és minden tekintetben objektiv képet adott. Soha nem ve­zette más érdek toliunkat, minthogy a magunk szerény erejével hozzájáruljunk a főváros fej­lesztésének, virágzóvá tételének nagy munkájá­hoz. Lelkiismeretes, becsületes munkatársai vol­tunk és maradunk azoknak, akik minden ma­gán érdek nélkül, önzetlenül dolgoznak azon, hogy Budapest, Magyarország székesfővárosa, Magyarországnak erőteljes metropolisává legyen, amely minden tekintetben méltán sorakozik a nyugoti világvárosokhoz. Olvasóink tudják, hogy soha nem szegőd­tünk a klikkek romboló hadához, hogy min­denkor fölemeltük tiltakozó szavunkat az olyan törekvések ellen, amelyek egyes kerületek ér­dekében akart valamit keresztül erőszakolni a közérdek rovására. Önzetlen függetlenségünket meg fogjuk őrizni a jövőben is. Mint a múlt­ban, ezután is csak fővárosunk iránt érzett forró szeretetünk szabja meg lapunk irányát. Mindig és mindenkor a szigorú tárgyilagosság irányítja működésűnket. Kérlelhetetlen osto- rozói leszünk mindennek, ami a közérdekre káros, de a személyes üldözés soha nem lesz hivatásunk. Tudjuk, érezzük, hogy ez esztendő fordulópontot jelenthet fővárosunk történetében. Ennek az esztendőnek föladata a főváros ház­tartásának más, szilárdabb alapra való fekte­tése, hogy akadálytalanul tovább fejlődhessék Budapest. A rendezés munkáját megnehezíti az általános közgazdasági válság, amelyet a fővá­rosnak le kell küzdenie. Ebben az esztendő­ben kell rendezni a főváros és kormány közötti viszonyt. Nagy és komoly föladatok ezek, amelyek közvetetlenül érintik a nagyközönség megélhe­tését. Budapest jövő boldogulásáról van szó. 1902. január. 19. Mi is ki fogjuk venni részünket a munkából s a tárgyilagos kritika erejével, a bűnök és hi­bák ostorozásával, a hasznos ideák propagálá sával kívánjuk szolgálni szeretett székesfővá­rosunkat. Ebben a nehéz munkában bizalommal számítunk olvasóinknak és a nagyközönségnek pártfogására. Bizalommal fordulunk minuazok- hoz, akik szeretik fővárosunkat, akik melegebben érdeklődnek Budapest fejlődése, virágzása iránt, hogy lapunkat támogatva, bennünket hazafias nehéz munkákban erősítsenek. A székesfővárosi tanács 62454-1898—VI. számú határozata lehetővé teszi nekünk, hogy a fővárosnak mindennemű, a nagyközönség­nek szánt végzését olvasóinkkal hiteles alak­ban tudassuk. A Magyar Székesfőváros ezze régen érzett hiányt pótol s azoknak, akik a fővárossal bárminemű összeköttetésben vannak nélkülözhetetlen. A Magyar Székesfőváros előfizetési ár^ egész évre 12 korona, félévre 6 korona. Szer­kesztőség és kiadóhivatal Budapest, IV., Reál­tanoda-utca 5. szám. A „Magyar Székesfőváros“ szerkesztősége. Hírek a városházáról. A vízivárosi plébánia betöltése Dömötör Gedeon elhunyt vízivárosi plébános utódját február hó első napjaiban, alkalmasint a feb­ruár 5-én tartandó közgyűlésén választhatja meg a főváros törvényhatósági bizottsága. Vaszary Kolos hercegprimás a plébániára kiirta volt a pályázatot, amely a minap járt le. Most arról értesíti a herceg­primás a fővárost, hogy a plébániára összesen öten pályáztak, akik korbeli sorrend szerint a következők: Leimetter János tabáni káplán, König Gusztáv, Böe- schatt János belvárosi káplán Sagmüller József ó-budai káplán s Hunkár Géza ugyancsak tabáni káplán. Mi­után e pályázók kánonjogilag valamennyien rendel­keznek a szükséges kvalifikációval s egyházi főható­ságuk teljes megelégedésére töltötték be eddigelé lelkipásztori hivatásukat, a hercegprimás kéri a fővá­ros törvényhatóságát, hogy válasszon már most az öt pályázó közül. A főpolgármester a legközelebbi köz­gyűlésen jelentést tesz a plébánia ügyéről a mikor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom