Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-25 / 21. szám
1Ó. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902 május 25. sincsen a büdzséiben, esetleges szervezési változtatásokat pedig nem tehetnek, mert várják a miniszter- elnök ígéretének beváltását: a fővárosi törvény revízióját Tehát a jövő esztendőben is hiába várjuk a háztartás rendezését. De azért több reménynyel fognak a jövő évi büdzsét összeállításához, mint tavaly. A házbérvallomások alapján ugyan körülbelül félmillió koronával kisebb lesz a házbéradó-jövedelem, mint eddig volt. De ez az összeg nem fog hiányozni. Ér fésülésünk szerint a pénzügyminiszter még az ősszel bizalmasan kijelentette, hogy az állami háztartás nem nélkülözheti azt a veszteséget, a melyet a házbér csökkenése és a sok ezer üres lakás okozott. Körülbelül harminc százalék ez a veszteség. Ez a mi niszteri bizalmas Kijelentés magyarázza meg, hogy a nagy gazdasági válság idején miért emelték olyan óriási mértékben a kereseti adót. A harmadosztályú kereseti adót fizető polgárságnak kell megfizetnie a házbéradó-veszteséget A város pedig nyugodtan nézi ezt az akciót. Az egész felelősség az államot terheli, a város csak a maga huszonöt százalékát veti ki. A községi adókulcs az idén sem változik, de hozzávetőleges számítás szerint a huszonöt százalékos községi adó egy millió koronával több lesz, mint eddig volt. Ebből aztán könnyen pótolják a házbéradóvesz- teséget. Nagy reményt fűznek a sertésközvágóhidhoz és a srrtésvásárhoz. Az eddigi tapasztalatok részben igazolják is a reményeket. A közvágóhíd és a sertésvásár jövedelme előreláthatólag jelentékeny lesz és nagy mértékben hozzá fog járulni a háztartás egyensúlyának helyreállításához. Az idén léptették életbe az uj vízvezetéki szabályrendeletet, a mely a vízvezetéki bevételeket tetemesen növelni fogja. Mindennap várhatják a kövezési szabályrendelet jóváhagyását, a mi a fővárosról újabb nagyobb terheket venne le, illetőleg a közmunkák költségének jelentékeny részét az érdekelt ingatlantulajdonosokra hárítja. S végül sokat bíznak az uj városi vámtarifában. A szaktanácskozások során ugyan alaposan fölforgatták az eredeti javaslatot, de meg igy is arra számítanak, hogy körülbelül félmillió koronával fogja az uj vámtarifa gyarapítani a bevételeket. Ezekkel az uj jövedelmi forrásokká1 akarnak ideiglenesen segíteni a háztartáson, de természetesen csak átmenetileg. Az átmeneti büdzséiét, úgy látszik, állandósítják. Legalább a mig az uj fővárosi törvény meg nem lesz s a kormány nem intézkedik annak a memorandumnak a dolgában, a melyet a főváros az áthárított állami adminisztráció ügyében fölterjesztett. Az állami segítségre nem mernek támaszkodni. A télen ugyan a miniszterelnök elnöklésével a memorandum ügyében volt konferencia, a melyen az érdekelt miniszterek s a főváros képviselői is résztvettek. Az értekezleten sikerült kapacitálni a miniszterelnököt, a ki elismerte, hogy a főváros kérelme bizonyos tekintetben méltányos és jo gos. Föl is hívta a miniszterelnök a szakminisztereket, hogy sürgősen tegyenek előterjesztést, hogyan lehetne a főváros jogos kérelmét teljesíteni. Azóta azonban nem történt semmi. Az sem valószínű, hogy a fővárosi törvényből az idén legyen valami. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy Fascho-Moys Sándor miniszteri tanácsos egy memorandumot dolgozott ki, a melyben nagy vonásokban mondja el, hogy minő elvi alapon kívánja megszerkeszteni az uj fővárosi törvényt. A memorandum a miniszterei nőknél van, a ki azt még nem tanulmányozta s igy a fővárosi törvény dolgában még elvi megállapodások sincsenek. A polgármester az idei büdzsét jóváhagyásakor fölhívta a pénzügyi osztályt és a föszámvevőt, hogy a háztartás szanálására tegyenek konkrét javaslatot. A pénzügyi osztály nem tesz javaslatot, mert sze rinte az csak uj adójavaslat lehet, a mi ma időszerűtlen, mert a polgárság teherviselési képessége nem engedi meg. A főszámvevő nem adta föl a reményt. Hangya-szorgalommal gyűjti az adatokat s javaslatával már a jövő hónapban, de mindenesetre a büd- zset-tárgy alás előtt akar előallani. A jövő esztendőben kerülne a sor a százmilliós kölcsönből még meglevő tizenhat millió korona névértékű kötvény értékesítésére. A jövő évben azonban még az ideinél is nagyobb szigorúsággal kívánnak mellőzni minden közmunkát s a tizenhat milliót nem akarják értékesíteni, hogy a kamatterhet ne növeljék. Ez a törekvés azonban aligha fog sikerülni, mert máris több kiadást szavaztak meg a tizenhat millió terhére. Komplikálja a dolgot, ho^y több városatya a tizenhat millió értékesítésével egy időben konvertálni akarja az 1890-ben fölvett ötven millió koronás négy és félszázalékos kölcsönt, a melyből ma még 45,724 800 korona vár törlesztésre. Ez a főváros háztartásának a képe. Szomorú kép, a mely azt bizonyítja, hogy a polgárság, ha nem is közvetetlenül, évről-évre nagyobb terhet kénytelen magára vállalni s még igy sem tudják biztosítani a ház tartás egyensúlyát. Egy ideig csak lehetett boldogulni átmeneti büdzsettekkel, azzal azonban a tényleg meglevő deficitet el nem tüntetik. De nagyon alkalmas lehet a főváros tovább-fejlődésének a megakadályozására. A kövezési szabályrendeiet. Egy esztendei várakozás után a belügyminiszter végre visszaküldőbe az uj kövezési szabályrendeletet- A miniszter a szabályzatot nem hagyta jóvá, hanem jelentékeny, a főváros háztartására káros módosításokat tett. Nem valószínű, hogy a főváros szó nélkül tűrje a módosításokat s valószínű, hogy fölfogja világosítani a minisztert tévedéseiről. Legközelebb behatóbban fogjuk méltatni a miniszter módosításait, most azokat á következőkben ismertetjük : A miniszter már az első szakasznál is módosítást kíván. A szakaszban ugyanis ki van mondva, hogy a burkoltatásra és a burkolat fönntartására a székesfőváros hatóságának van kizárólagos joga. Éhez a miniszter nem járul hozzá, mert az 1870 : X. t.-c. 14 §. b) pontja szerint, a nagyobb szabályozó munka keretébe van foglalva az azzal együtt járó burkolás is ; tehát a közmunkák tanácsának is van a burkolásra — a székesfőváros hatóságának az engedélyét függővé nem tehető — intézkedő joga. Ilyen esetekben a járulékok is a közmunkák tanácsát illetik, mig a behajtás a főváros tanácsának a föladata Töröltetni kívánja a miniszter azt a rendelkezést, hogy a burkoló összes járulék az értető telek (föleb- bezés esetén megállapított) becsértékének 10 százalékát meg nem haladhatja ; mert a bíróság erre a becslö eljárás a nem kötelezhető, a főváron pedig — mint érdekelt fél — ezt a bec-kárt nem végeztethe'ti. Tehát
