Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-11 / 19. szám
8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. május 11. dijak igy határozandók meg : polgármester 24 korona, alpolgármesterek 16 korona, 2000—4000 korona fizetéssel : 10 korona, 2000—1400-ig terjedő fizetésnél 7 korona, 1400-ig és dijnok 6 korona, altiszt 4 korona, szolga 3 korona. Repraesentationalis kiküldésnél a tanács szabja meg a dijat, de az a napidij l1^ szeresénél nagyobb nem lehet. Szolgát utazásra csak a polgármester, alpolgármester s az árvaszéki elnök vihet. Az utiszámlát igényvesztés terhe alatt 14 nap alatt a polgármesternek be kell mutatni. Fiakkert csak polgármester, alpolgármester tanácsos s a legalább 5000 korona törzsfizetésü tisztviselők használhatnak, a többi csak konflison kocsikázhat. Kivéve ha repraesen- tácios kiküldetése van. — Fölhívja több kisebb észrevétel után a miniszter a fővárost, hogy a szabályzatot módosítsa, s ő akkor jóvá hagyja. A Dob-utca. A fővárosnak legnépesebb, de egyúttal legegészségtelenebb negyede az Erzsébetváros. Apró zig-zug utcái még a levegőt sem eresztik be az Erzsébet- váro ba. Mintha nem is a fővárosban lenne az a negyed. Elhanyagolt, piszkos. Idegent nem vezetnek oda, de ha véletlenül oda keiül, örül ha menekülhet s ugyancsak furcsa fogalmat alkot magának arról, hogy miért akar Budapest világváros lenni. Márkus József főpolgármester tette meg az indítványt a közgyűlésen, hogy a Dob-utca szabályozásával levegőt és világosságot vigyenek be a kerületbe. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta raz indítványt s a mérnöki hivatalt utasították, hogy záros határidő alatt csinálja meg a szabályozási tervet. A mérnöki hivatal egész halom tervet csinált. Annak idején részletesen ismertettük és méltattuk a terveket. A közgyűlés egyik tervet sem fogadta el, hanem Czigler Győző indítványára azt határozta, hogy a Dob-utcát tizenhét ölre szélesiti ki. A kérdés az volt, hogy ki fizesse a szabályozás költségét. Maguk az indítványozók is, akik pedig nagyon komolyan kívánták a szabályozást, elismerték, hogy az ut szabályozására a fővárosnak nincsen pénze, de a szabályozás végrehajtása nem is az ő feladata és kötelessége. Az 1870. évi X. törvény világosan megmondja, hogy a szabályozások végrehajtása a közmunkatanács föladata. Andrássy Gyula gróf kizárólag azért alkotta meg a közmunkatanácsot, mert belátta, hogy a rohamosan fejlődő főváros a maga erejéből nem tudja megoldani a nagyobb szabályozási kérdéseket. Ezért vont el bizonyos jövedelmeket a fővárostól s utalt a közmunkatanácsnak. Jogos föltevése és követelése volt tehát a fővárosnak, hogy ha a közmunkatanács is szükségesnek tartja a szabályozást, meg fog felelni törvényes kötelezettségének s a szabályozást végrehajtja. A közmunkatanács azonban most a duzzogó gyermek szerepét játsza. Hogy a főváros a terjedék- egyezséget megszüntette, egyszerre világossá lett, hogy a közmunkatanács törvényes föladatának megfelelni nem tud Bevallani természetesen nem akarja s azért a duzzogó gyermek módjára visszavonul s nem avatkozik a dologba. Tessék a fővárosnak boldogulni a hogyan tud. A nagytekintelü közmunkatanács megelégszik azzal, hogy ahol csak lehet, tovább játsza a kerékkötő szerepet. Urihivatal lesz ezután a közmunka- tanács, amely majd a politikai tekintetekből fog táplálkozni. Igazán gyerekesen kicsinyes az az érvelés, amit a közmunkatanács a Dob utca szabályozásának a kérdésében produkál. Egyetlen komoly argumentum nincsen benne. A közmunkatanács — igy szól a jelentés — azon a nézeten van, hogy miután a Dob-utca ma helyenként alig 4 öl széles, nem férhet kétség ahoz, hogy kiszélesítése kívánatos sőt szükséges. A kiszélesítés ellen tehát sem általában, sem az ellen nincs elvi kifogásé, hogy 12 ölre történjék. Vájjon az építkezések alkalmával esetről-esetre fokozatosan 1 eendő végrehajtás módozata alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, e részben a közmunkatanácsnak aggályai vannak ugyan, mert a mostani utcavonaltól 8 öllel hátrább menni, ezt a birtokosok önszántukból alig fogják megtenni, mégis ha a székesfőváros más véleményben van, szándékának megvalósítása elé ebből a szempontból sem kíván akadályt gördíteni. Hogy azonban a kiszélesítés iránt végrehajtásra alkalmas határozat jöhessen létre, ennek az ügy jelen állásában még tisztába hozandó előfeltételei vannak. Nevezetesen szükséges, hogy a székesfőváros arról, amit közgyűlési határozata szerint kontemplál; pontos szabályozási térrajzot mutasson be, hogy necsak az eszme, hanem a keresztülvitel is, a maga összes részleteivel és következményeivel látható és megítélhető legyen. Miulán továbbá a székesfőváros kijelentette, hogy a kiszélesítéssel járó költséget nem viseli, másfelől pedig a terjedékegyezmény megszűnése folytán a telkekből elvonandó területek beváltására a közmunkák tanácsa általában nincs kötelezve és a fővárosi pénzalap jelen viszonyai között sem erre, sem az egészben megszerzendő ingatlanok kisajátítására nem vállalkozhatik; enné fogva szükséges, hogy a kezdeményező székes- főváros a költség kérdéséhez már előzetesen valamely megfelelő megoldást találjon, mert a szabályozást akarni, másfelől pedig a költséget reá már eleve megtagadni, ez kétségtelenül nem bázis arra, hogy a szabályozás elhatározható legyen. Kérést intéz tehát a közmunkatanács a fővároshoz, hogy az említett hiányokat pótolja, A mi végül a szabályozás alá eső telkekre kívánt 30 évi rendkívüli adómentességet illeti, a székesfőváros nincs ráutalva a közmunkák tanácsa közvetítésére, hanem egyenesen fordulhat a kormányhoz és ez megfelelőbbnek is látszik, mert a kezdeményezés tőle eredvén, mindenkép a leghivatottabb arra, hogy az ügyet ezen vonatkozásában is képviselje. A Gozsdu-féle alapítvány Dob-utcai telkén kétemeletes ház építésére a fővárosi tanács elutasító határozata ellenben felebbezéssel kéri az engedélyt s ezt már külön is szorgalmazza. Természetes, hogy ezen építkezés érdemleges elintézése egyenesen attól függ, minő megoldást kap az utca kiszélesítésének kérdése. Miután ez a megoldás a fentiek szerint a főváros kezébe van letéve, a fölebbezést és a sürgető kérvényt a tanács oda teszi át, egyrészt annak jelzéséül, hogy az elvi kérdés sürgős eldöntést igényel, másrészt a végből, hogy a szabályozás iránt létrejövendő megállapodáshoz képest a kérdéses építési ügy elintézésére a főváros esetleg újabb előterjesztést tegyen. így szól a közmunkatanács jelentése, amiből te
