Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-04 / 18. szám
1902. május 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 7 De fontos ennek a szabályrendeletnek a jóváhagyása azért is, mert a közgyűlés kimondotta, hogy a Váczi utat csak a szabályrendelet jóváhagyása után építi meg. A főváros a hirdetésügyet szabályozta, hogy fölbonthassa azt a szerencsétlen szerződést, a mely a vállalkozónak a legjövedelmezőbb üzletre a közterületet kiszolgáltatta s a város még ráfizet arra, hogy a közterületet a vállalkozónak átengedte. Ezt a szabályzatot is több mint egy esztendeje lepi a por a minisztériumban. 1897-ben terjesztette föl a város jóváhagyás végett a földalatti villámos vasút közlekedésére vonatkozó szabályzatot és a fővárosi átírási díjra vonatkozó szabályrendeletet. Az utóbbira pedig nagy szükség van, mert a mai rendezetlen állapot arra kényszeríti a közönséget, hogy minden átírási ügyben a közigazgatási bírósághoz forduljon. Kétszer is megsürgette a város a jóváhagyást, de eredmény nélkül. 1898. óta siklók szabályrendelete és a géperejű közúti vasutakkal való közlekedésről szóló szabályrendelet vár jóváhagyásra. 1899-ben kérte a város a mértékhitelesités rendezését, 1900-ban az önálló vámterületet, az országgyűlési választó-kerületeknek a szaporítását, a város tulajdonában lévő budakeszi erdőnek a fővároshoz való csatolását, az utrendészeti szabályrendelet jóváhagyását. 19l0-ban a közúti vasútnál volt sztrájk alkalmával a vasút üzemének beszüntetésére adott ki rendeletet a rendőrfőkapitány. A főváros törvénytelennek mondta a rendeletet s a hatáskör megállapítását kérte. Tavaly terjesztette föl a város a cselédszerzőkre, a sütőiparosokra, a taxaméterre, a bérkocsisokra, továbbá a vendéglősökre, kávéháztulajdonosokra és pálinkamérőkre vonatkozó szabályrendeletet, kérte, hogy az anyakönyvi hivatalok a drága anyakönyvi kivonatok helyett kizárólag az iskolai beírásoknál használható húsz filléres anyakönyvi tanúsítványokat adhassanak ki. Fölterjesztette az iskola- igazgatók szolgálati szabályzatát, a szaktanitásra és az inasiskoláknak szakiskolákká való átszervezésére vonatkozó szabályzatot. Nagyobb föliratban a miniszter kérelmére kijelentette a főváros, hogy hajlandó telket adni egy állami lelenczház czéljára, s kérte, hogy a lelenczház építését a kormány mielőbb kezdje meg. Az idén januárban terjesztette föl a város a Rökk Szilárd-féle alapítvány alapító-okiratát. Az alapítvány kamataira már évek óta várnak a tanítók s néhány év előtt maga a kultuszminiszter sürgette. Ugyancsak januárban kérte a vízvezetéki ellenőri állások szervezését, a mire az uj vízvezetéki szabály- reédelet életbeléptetése miatt van szükség. Végül február hatodikán arra kérte a főváros a pénzügy- minisztert, hogy az állami italmérési jövedék többletéből az 1901. évi XVIII. törvény alapján három évi részesedést utalvány.ozzon ki és ne két évit. Ezek az ügyek ott porladoznak a különböző minisztériumokban. Egyikre sem válaszolt egy betűvel sem a kormány. Számos fontos és sürgős dolgot azért nem tudnak elintézni, mert nem tudják, hogyan fog majd dönteni az illetékes miniszter. A szükséglakások átalakítása. A józsefvárosi kerületi elüljáróság és a józsefvárosi jótékony-egyesület a következő együttes előterjesztést tette a tanácsnak. A VIII. kér. Köztemető-üt és Alföldi-utcza sarkán a székesfőváros még a kolera-járványok idejéből származó úgynevezett szükséglakásokat tart fenn. A Köztemető-út 19. sz. alatt, a régi barakkokban 120 férfi és 22 nő részére közös hálóhelyiségek, 24 különlakó részére pedig egyes szobák vannak elhelyezve. A 21. és 23. szám alatt fekvő uj barakkokban pedig 40 külön szoba van. Ezek a barakbok teljesen faszerkezetüek : kettős deszkafalakból, közöttük szigetelő hamuval és salakkal kitöltve, kátrányos pép- iemezzel borított deszkatetővel, ideiglenes jellegüek- ek készültek. A régibb barakkok már körülbelül 20 esztendősek s igy nem is csoda, ha a főidben fekvő faalkatrészek korhadása folytán lassanként romlásnak lódulnak; ülepedni s az egyenetlen sülyedés folytán a falak kihajolni kezdenek, a péplemeztető szakadozik s folytonos tatarozás mellett is beázások fordulnak elő, melyek siettetik a föld felett levő részek korhadását is. A lakóhelyiségek épületi tartozékát képező vastüzhe- lyek is már annyira el vannak használva, hogy a sok foltozás után ma-holnap az összeseket ki kell selejtezni. Az ajtók és ablakok is folytonos javítást igényelnek. Ily körülmények mellett ezeknek a fabarakkoknak a fentartása már alig lehetséges. További fen- tartásukat még bizonyos időre meg lehetne ugyan hosszabbítani, ha az építményeket tégla-falazattal alá- fogiuk, a födeleket kátrányos péplemezekkel újonnan borítjuk, az ajtókat, ablakokat gyökeresen kijavítva bemázoltatjuk és a lakásokba uj tűzhelyeket állítunk. De ezek a helyreállítási munkálatok oly tetemes befektetést igényelnek, a mely— véleményünk szerint — az épületele csekély értékével és még ezen a környéken is szembeötlő disztelenségével semmi arányban nem állana. Do nem kívánatos a régi barakkok fönntartása már azért sem, mert nem helyes állandósítani ezt az intézményt a jelenlegi közegészségi, tisztasági, sőt tűzés közbiztonsági szempontból is kifogás alá eső állapotában. Ugyanis a faalkotmányok millió hézagából az ott tenyésző poloskát semmiféle eszközzel kipusztitani nem lehet. A gyakori fertőtlenítés nem segít, sőt e miatt a falak fehérre nem is meszelhetők, mindig piszkos-barnák maradnak. Nem megfelelő az állapot közbiztonsági szempontból sem; mert az alacsony léczkeritésen át a ba- •akkok éjjeli vendégei könynyen átjárhatnak s reggel felé a zsákmánynyal észrevétlenül nyugodtan visszatérnek. net A barakkok közös helyiségeiben a legutóbbi 7 év alatt 298,308 hálás történt, a külön szobákban pedig 883,078. Az évi átlag apadóban van, mert régebben a helyiségek túl voltak zsúfolva, mit most meg nem engedünk. A legutolsó három évet és csak a régi barakkokat véve számításba, naponként átlag a közös helyiségekben 98, a külön szobákban pedig 116 egyén kapott hajlékot. Lebontás esetén tphát mintegy 200 egyén megfelelő elhelyezéséről kellene gondoskodni. Akkor azonban, midőn a tömegnyomor ama részére mutatunk, mely a legszegényebb néposztáiy lakás szükségletére vonatkozik, nem zárkózhatunk el a tömegnyomor enyhítésére szolgáló egyéb kerületi intézmények szükségletei elől sem és e tekintetben főleg azokra az intézményekre utalunk, melyeket az élelem és munka hiányában levő szegények gyámoli- tására alulirt elüljáróság közremüküdése mellett a VIII. kér. ált. közjótékonysági egyesület létesített és jelenleg fentart. Az elöljáróság épületében elhelyezett népkonyha látogatóinak a száma évrő-évre növekszik. A kiosztott ebédadagok száma a téli hónapokban né-
