Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-27 / 17. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1092. április 27 Hírek a városházáról. A régi belváros legrégibb emléke. Egyik legrégibb maradványát képezi a lebontott belvárosnak a haltéri kút, a mely még mindig ott árválkodik az uj környezetében. Most már erre is kimondatott a halálos ítélet s rövid idő múlva csak azokon a fényképeken lesz nyoma, melyeket a főváros a múlt idők emlékeképpen készíttetett a régi belvárosról. A fővárosi közmunka tanácsa ugyanis fölhívta a tanácsot, hogy ezt a kutat, mely az uj városrészbe sehogy nem illik bele, mihamarább távolítsa el s ennek folytán a tanács most utasította is a mérnöki hivatalt, hogy e fölhívásnak tegyen eleget. Az Andrássy-ut szobrai. A belügyminiszter leiratban adta tudtára kívánságát a főváros tanácsának az Andrássy-ut köröndjére tervezett négy szobor felállításának módját illetőleg, ügy óhajtja a szobrok elhelyezését, hogy azok a háterüket képező házak tengelyvonalába essenek s alapnivójuk a mostani szökőkút medencék felső peremének magasságáig emeltessék. Kívánja továbbá, hogy a kis parkok fáit ne csak hagyja meg a főváros, hanem még szaporítsa is azok számát, hogy a szobrok háttere egészen zöld sűrűség legyen. A miniszter e kívánságához képest a tanács már megtette a szükséges intézkedéseket. A holt szobi ász tiszteletdija. Rónay Károly dr. közjegyző, aki magára vállalta az elhunyt Nagy Kálmán szobrász, a Gorvin-téri diszkut minta- rajz ügyeinek a rendezését arra kérte a fővárost, hogy a kutalapitványi összegéből 4 ezer koronát utalványozzon ki, mely összegből 1000 koronát Nagy Kálmán adósságainak a rendezésére fordítana, 300G koronát pedig a művész özvegy édesanyjának juttatna. A főváros tiszti ügyészségének e tárgyban tett javaslata szerint azonban e kérelem nem teljesíthető, mert az elhunyt művész még nem tett volt eleget ama kötelezettségének, melyek a kért tiszteletdij kiadását igazolhatnák. Másként pedig az alapítványi pénzekhez hozzányúlni nem szabad. A menza akadémia nem korcsma. A főváros tanácsa tetemes vizdijat vetett ki a katolikus kör Molnár-utcai házára, helyesebben arra a vendéglőhelyiségre, mely a székházban van. Ez az úgynevezett vendéglő nem más, mint a mensa akadémika, a me'y- nek jótékony czéljaira való tekintetből, csaknem ingyen engedte át a katolikus kör a helyiséget. A kör vezetősége most beadványban fölvilágosította a tanácsot, hogy a menza akadémika nem korcsma s egyben kérte a vizdíj leszállítását. Ha a tanács e kérelmet vonakodik teljesíteni, úgy a kör kénytelen lesz kitenni házából a menzát, mert a magas vizdij oly áldozatokat követelne, melyeket a kör nem hozhat meg. De viszont a menzára nézve súlyos válságot képezne, ha a csaknem ingyenes helyiséget el kellene hagynia. Ezt a jótékony intézményt egyébként maga a főváros is istápolja, nem volna tehát helyes, ha most válságba döntené esetleges rideg magatartásával. Tilos a felső vezeték. A magyar villamos- sági részvénytársaság engedélyt kért a tanácstól, hogy a főváros külső részeit felső vezeték segítségével lát- hasse el villamos világítással. A mérnöki hivatal véle- ményes jelentése alapján a tanács a kérelmet határozottan elutasította és pedig első sorban azért, mert a nagyerejü áram közveszélyt képez. De meg szépészeti szempontból sem engedhető meg a felső vezeték. Ezt vette figyelembe a kereskedelmi miniszter is, a mikor elrendelte, hogy a telefonvezeték kábel alakjában rakassák le. A fővárosnak a részvénytársasággal kötött szerződésében különben sincs szó felső vezetékről, a melyre a tanács semmi Körülmények között nem is hajlandó ez okból engedélyt adni, A Rudasfürdő hőforrásai veszélyben. A kereskedelmi miniszter tudvalevőleg elrendelte, hogy az eskütéri hid budai hídfőjének két faltömbje között levő földalap egy mély akna megásása segítségével megvizsgáltassák. A bányakapitányság ez ügyben minap helyszíni tárgyalást tartott a kormány s a főváros képviselőinek jelenlétében, mely alkalommal azt konstatálták, hogy a 1 biztosítására ezután megteendő mélyistési munkálatok nagy mértékben veszélyeztetik a Rudasfürdö hővizeit. A tanácskozáson ugyanis abban állapodtak meg, hogy a hid biztonsága nemcsak az elrendelt kémlőaknát teszi szükségessé, a melynek földtestét egész a már- gáig ki kell emelni, hanem ki kell ásni még a hídfő déli és északi részein lévő mintegy 5 méter szélességű kiegészítő falakat, továbbá a hídfő s a Dunapart között esetleg szükségessé váló falazatok részére a talajt is. A Rudasfürdő ásványvizeinek sikeres megvédése rendkívüli óvatosságot tesz e munkálatoknál szükségessé, különösen ama pontokon, a melyeken egy ízben már kitörtek a hővizek. A munkálatok vezetői tehát utasítást kaptak, hogyha esetleg viz mutatkoznék az aknamélyesitésnél, úgy rögtön vizsgálják meg annak a hőfckát s tegyenek jelentést a bánya- kapitányságnak. Egyben elrendeltetett, hogy a Rudasfürdő vizmennyisége gyakran és a legpontosabban megméressék. Akció az ó-budai szöllők megmentésére. Nevezetes mozgalmat indítottak meg a főráros III. kérületének bizottsági tagjai, a melybe most belevonták a földmiveiési minisztériumot is. 1600 hold uj szőlőültetvény van már a kerületben, a mely állandóan veszedelembe forog s igy évről-évre sok száz ember megélhetése van koczkára vetve. A hegyivizek gyakori pusztításai okozzák a veszedelmet. Nagyobb esőzés alkalmával a magasabban fekvő ültetményeket tövistől, karóstól elsodorja a rohanó vizár, mig az alacsonyabb szőlők napokig viz alatt vannak s egészen eliszaposodnak. A szőlőművelés ősfoglalkozását képezi a kerület lakossága zömének, a mely a fillokszerától elölt szőlőket óriási áldozatokkal regenerálva, ma is tisztán a szőlőkből él s ha azok újból elpusztulnak, a szegény kapásnak is el kell pusztulnia. A főváros tett már ugyan intézkedéseket a hegyivizek levezetését illetőleg. A már kész tervek szerint levezető csatornákat óhajt készíteni, a melyek a vizeket összegyűjtve az aranyhegyi árok közvetítésével egyenesen a Dunába vezetnék. Ámde a mint sok másnál, úgy e kérdés megoldásánál is a szomorú fedezethiány képezi a legnagyobb akadályt. 500.000 koronára rúg e munkálatok költsége, mire nézve a tanács nem képes födöze- tet kimutatni. Sőt az is megesett, hogy az aranyhegyi árok munkálataira múlt évben megállapított 100,000 korona fedezetet másra volt kénytelen a főváros fölhasználni. így aztái az ó-budaiak árvízvédekezésének kérdése ^évről-évre húzódik s végre is megtörténik majd, hogy valami nagyobb katasztrófa koldusbotra juttatja a kapások százait. E fenyegető helyzet folytán a III. kér. bizottsági tagok értekezletet tartottak, a melyen elhatározták, hogy a földmiveiési minisztertől
