Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. vesszi, mint azt a régi szokást (a mely más iskolákban különben most is úgy van), hogy ha a tandíjmentességnek helye nincsen és ha a szülő még sem fizeti meg a tandijat, a gyermeknek hazaküldésével és a bizonyítvány visszatartásával szorittassék a fizetésre. Meg vagyunk arról győződve, hogy a javasolt intézkedésnek nem az lesz a következménye, hogy a tanulók egy jelentékenyebb része kénytelen lesz e miatt tanulmányait félbehagyva, az iskolából kimaradni, hanem az, hogy a tandijak be fognak folyni. De még, ha az lenne is a következménye, hogy sokakat, a kik a tanulmányokban való hiányos előmenetel miatt — mert csak ilyenekről lehet szó — tandíjmentességet nem kaphatnak, az u. n. lateiner pálcákról eltérítene és az iparos vagy kereskedő pályára terelne, ez nem utolsó érdeme lenne ennek az intézkedésnek. Mert kétségtelen, hogy álhumanizmus az a felfogás, mely a talán népszerűnek tetsző enyhe elbánás mellett tulajdonképen a szellemi proletariátust mozdítaná elő. A tankötelezettségre va’ó tekintettel, a 20. § ban gondoskodtunk arról, hogy a polgári vagy középiskolából kizárt tanuló, a mennyiben még a mindennapi tankötelezettség korában van, az elemi iskola V. vagy VI. osztályába utasittassék s erről a körülményről az illetékes iskolaszék értesittessék. A 22. §-ban azt a módosítást javasoltuk, hogy az iskolaév folyamán felvett tanulók, nem, mint a mostani szabályzat szerint, az akkor folyamatban levő félévre, hanem csak a következő negyedévtől, illetve elemi iskolában a következő hónaptól kezdve kötelesek az esedékes tandijat megfizetni. Ez méltányos, mert az a tanuló, a ki évközben iratkozik be, rendesen már egy más iskolából jön, a hol megfizette a tandijat, nem lenne igazságos, ha azt kétszer kellene megfizetnie A 25. §. azt az újítást foglalja magában, hogy az igazgatóknak évenként csak egyszer kell elszámolnak és nem félévenként, mint eddig. A 26. §. arról szól. hogy a kisdedóvodákra a tandíj tekintetében az elemi iskolákkal teljesen azonos és egyenlő rendelkezések érvényesek. Azokról az indokokról, a melyek a mellett szólnak, hogy az óvodákban is szedjünk dijakat, fentebb, a felvételi dijak kérdésénél, már szólottunk s igy azokat itt ismételni fölösleges. A. 28. §. a magánvizsgálati dijakat állapítja meg. A különcség ebben a tervezetben a régebbi szabályzattal szemben az, hogy a magánvizsgálati dijak is magasabbak avval az összeggel, a melylyel a felvételi dijak és a tandijak felemeltetnek A vizsgálóknak járó dijat nem emeltük, mert ezt nem tartjuk indokoltnak. Azonkívül azt is kimondja ez a §., hogy ha egy elemi iskolai magántanuló egyszerre több osztályból tesz vizsgát, a központi pénztárt illető dijat minden osztály után külön kell megfizetnie. Ezt azért tartjuk szükségesnek, mert különben sok esetben megtörténhetnék, hogy valamely magántanuló csak az elemi iskolai tanulmányai végén, egyszer tenne vizsgát. Végül az az újítás van ebben a §-ban, hogy ha az iskolaszék részéről kiküldött elnök a vizsgálaton meg nem jelenik, az elnök részére rendelt 6 korona a szegény gyermekek felruházására fordítandó. Ez az újítás, azt hiszszük, önmagában hordja az indokolást, A 36. §-ban újítás az, hogy a pótló és javító érettségi vizsgálatokért a dijak újra fizetendők. Ezt a Í902. április 6 ------- —;-------- a mó dosítást szükségessé teszi az a körülmény, hogy igy van az állami iskoláknál is. Dr. Déri Ferenc s. kM Dr. Bárcy István s. k., fogalmazó. tanácsnok. Statisztika. Népesedési mozgatom. Az 1902. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 751 177, katona 16.484. Összesen 767.661. Az elmúlt héten élve született 425 gyermek, meghalt 349 egyén, a születések tehát 76-al múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 378 törvényes, 167 törvénytelen ; nemre nézve 288 fiú, 242 leány. Halvaszületett 18 gyermek, köztük 14 törvényes, 4 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra: 35- 6 Halálozások arányszáma: 1000 lakosra : 23 6 az egy éven felüli lakosságnál: 19 0, az öt éven felüli lakosságnál : 16 9.. A halottak közt volt 178 fi-, 171 nőnemű. Az év eddigi 14 hetében élve született összesen 6601 gyermek, meghalt összesen 3935 egyén, a születések többlete tehát 2666 ; a múlt év megfelelő időszakában született 6468, meghalt 4054, a születések többlete volt tehát 2087. Az élveszülöttek közt volt 349 róm. kath., 7 görög kath. 2j görög keleti, 30 ágost evang, 51 helvét, 1 unitárius, 82 izraelita, 4 egyéb. Összesen 525, Halvaszületett összesen : 18. Betegedés. Betegforgalom a városi közlcórházakban. A Szt. Rókus-kór- házban ápoltak a múlt hét végén 1290 beteget, szaporodás 430, csökkenés 402, maradt a múlt hét végén 1218. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 140 beteget, szaporodás, 27 csők kenés 42, maradt a múlt hét végén 125. A Szt István-kórbázban ápol tak a múlt hét végén 714 beteget, szaporodás 321, csökkent 278, maradt e hét végén 707. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét végén 829 beteget, szaporodás 189, csökkenés 164 maradt e hét végén 851. összesen ápoltak a múlt hét végén 2973 beteget, szaporodás 96 7, csökkenés 886, maradt e hót végén 3054. Az uj illetőségi dijak. A főváros által illető, ségi ügyekben szedhető dijakról szóló uj szabályrendeletet legutóbb jóváhagyta a belügyminiszter is. A főváros tanácsa ezt most tudomásul tette s az uj szabályrendelet életbelépésének időpontját 1902. év* május hó l én állapította meg. Ea időtől kezdve tehát az uj dijakat szedhetik az ügyosztályok, de csak az oly felektől, kiknek folyamodása a jelzett napról datálódik. Az előbb beadott kérvények után, ha azok elintézése bármily soká húzódik is a szabályrendelet életbelépésének határnapján túl, csak a régi dijak fizetendők.
