Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-04-20 / 16. szám

19Ö2. április 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 7 szükséges tanítói állások szervezésére. Ámde a pénz- ügyiosztly s pénzügyi bizottság nem akarták akcep­tálni az élet adatait s meglehetős szükkeblüséggel til­takoztak minden uj szervezés ellen. A közgyűlés azonban idejekorán észrevette, hogy frázisok kedvéért nem lehet és nem szabad koczkára tenni a főváros iskoláinak jövőjét; erkölcsi haladását és sikerét s a szerdai közgyűlésen egyhangúlag megszavazták a szük­séges állások szervezését Állás tehát van. Tudjuk, hogy nyomában fog fakadni a hajsza és korteskedés azért, hogy kik jussanak be az állásba. Teljes biza­lommal vagyunk a tanügyi osztály vezetője iránt, hogy férfias bátorsággal fog szembeszállani minden jogosu­latlan protekcióval s egyedüli törekvése az lesz, hogy a főváros iskolái számára a rendelkezésre álló anyag­ból a legjobbat, a legkiválóbbat válaszsza ki. S meg vagyunk győződve, hogy ebben a törekvésében semmi sem fogja megakadályozni. Még egy szervezés volt a szerdai közgyűlésen. Az uj sertésközvágóhid személyzetéről gondoskodtak. Az ügyosztály a kérdés megoldására a legjobb s egye­dül helyes formát találta meg. Ma még senki sem tudja, hogy az uj intézmény valójában milyen erőket kíván meg. Az pedig régi dolog, hogy ha egyszer valaki a lábát a városhoz betette — ott reged akkor is, ha rá többé szükség nincsen. Nehogy használha­tatlan, oda nem való munkaerők csak megbénítsák a munkaerő működését, az ügyosztály nagyérszben más hivatalokból kirendelt, ideiglenes munkaerőkkel látja el a közvágóhidat. Majd ha a tapasztalat a gyakorlati élet megmutatta, hogy valójában mire van szükség annak megfelelően csinálják meg a szervezést. Csak természetes, hogy a közgyűlés a megoldásnak ezt a módját általános, helyesléssel egyhangúlag akceptálta. A belvárosi templom. a belvárosi templom eltolásának kérdése most már ugylátszik nem akar lekerülni a napirendről Hogy a végrehajtásából legyen valami, kétséges. Meg­győződésünk szerint vagy uj templomot épit a város, vagy meghagyja a templomot abba az árokba, amelybe a világ legszerencsétlenebb szabályozása juttatta. A kérdés az, hova építsék az uj templomot. Mindinkább tért hódit az a vélemény, hogy egyedül az a terv helyesi amely a templomot a régi város­háza helyére akarja állítani. Devecis Ferenc- műszaki tanácsos a terv szerzője, a tanácshoz intézett előter­jesztésében a következőket mondja: Kétségtelen, hogy az Eskü-téri hid és környéké­nek szabályozása kérdésében, a piaristarend gymnasi- urnának és rendházának elhelyezési kérdése, a legne­hezebb feladatok egyike, mert ezen nagy hivatást tel­jesítő rend majd másfél évszázad óta fennálló isko­lája joggal, nemcsak kulturális, de nemzeti szempont­ból is, a legmesszebb menő méltánylást igényli, miért is annak kellő elhelyezéséről gondoskodni a székes­fővárosnak vitális érdeke. E kérdés azonban nem mai keletű. Ez az Eskü- téri híd építésével együtt lépett fel s már akkor hang súlyoztam, — a mi akkor tagadásba vétetett, — hogy a jelenleg kivitel alatt álló, nézetem szerint szeren­csétlen megoldás mellett sem maradhat meg huza- mosb időn át a piarista gymnasium és rendház érin­tetlenül. A kérdés oda csúcsosodik ki, miképen lehetne az itt fellépő jogos követelményeknek célszerűen ele­get tenni, mert kétséget nem szenved, hogy kulturális szempontból a főváros központjában már teljesen meg­izmosodott főgymnasium fentartására szükség van és az is bizonyos, hogy a tanügy szempontjából a jelen­legi hely környékén kell az iskolának megmaradni, mert a hid által a budai oldal egy része is ide lesz utalva. A kegyes tanitórend tartományi főnöke akként óhajtja a kérdést megoldani, hogy a szabályozás vég­rehajtása után a jelenlegi piarista tömbből fenmaradó és tudvalevőleg uj plébánia építésére szánt területen kívül a rendnek átengedtetnék a Galamb-utca folyta­tásának területe és a régi Városház-térből alakítandó tömb, melyek együttvéve 2136 20/100 polet tesznek ki. A kegyesrendiek ezen elhelyezését azon föltéte­lek mellett, mint azt a bizottságban elfogadtuk, mert meggyőződésem szerinti, melegen üdvözöltem. De az ellen kifogást keli emelnem, hogy a ke­gyesrendiek telkei s az azokon levő felépítmények mikép becsültettek, s milyen viszonyba hozatott e becsű az Eskü ut másik oldalán levő Hal-tér és kör­nyékének területével, mert a kettő közt az egybehang- zás nem teljes s félős, miszerint ezen becsű miatt, a mely nyilvános, tehát mindenki által betekinthető, újabb igények fognak fellépni. Konkrét, számokban kifejezett nézetet csak azért nem nyilvánítok, nehogy a fővárosra nézve a tárgya­lás további menetét előnytelenül befolyásoljam. A mint azonban a kegyesrendiek a plébániának szánt helyre tétetnek, egy nem kevésbé fontos kérdés, a plébánia-templom elhelyezésének kérdése lép elő­térbe. Ezért a kegyesrendiek elhelyezésének elbírálá­sára újabb szempontként lép fel azon kérdés, vájjon a kegyesrendiek elhelyezése nem történhetnék-e meg úgy, hogy a plébánia az elfogadott terv szerinti he­lyén maradhatna ? Ezen kérdés felmerült a vita során is, a mikor felvettetet azzal, hogy egyesittessék azon két tömb, mely a Kötő-utca és Eskü-ut, nemkülönben a Galamb­utca folytatása és a Váczi-utca közt fekszik. Ezen terv azonban természetszerűleg a leghatározottabb el­lenzésre talált, mert a Kigyó-utca folytatása ez által elzáratnék. Van azonban a környéken egy másik tömb, a mely esetleg a célnak mégis megfelelhetne s város- rendezési szempontból szintén legalább is oly jó meg­oldást nyújtana, mint a plebánia-templo unak szánt hely feláldozásával járó terület átengedése. Ezen hely pedig nem más, mint: a Régi posta-utca, Galamb­utca, Kötő utca és Petőfi tér által határolt azon négy­szög, melynek zömét a görög-oláh hitközség temploma és telke foglalja el. A mennyiben tehát ezen felvetett eszme visszhangra találna és a tárgyalás során be­igazolódnék, hogy e terület, mely 105V4 m. középhossz és 50V2 m. középszélesség mellett 1476n°-et tartal­maz, elegendő, akkor a piaristák e helyre volnának teendők. Eltekintve attól, hogy a plébánia-templomnak szánt helyet megóvhatnók, a mi szintén nem kis fon­tosságú, ezen helynek az a nagy előnye van, hogy tanügyi szempontból megfelelőbb fekvésű, hogy nem halad át rajta utcaterület, mint az előbbin, a hol a 171 p0 nagyságú Galamb-utca nyitvatartásáról kell gondoskodni, úgy, hogy a kihasználható területeket összehasonlítva nem mutatkozik legyőzhetien különb­ség s csak az a kérdés, hogy a rendház ezt céljaira elég nagyságúnak találja-e?

Next

/
Oldalképek
Tartalom