Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-04-13 / 15. szám

10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1092. április 13 a Kecskeméti-utczai második vágány ellen nyilatkozott, amely nyilatkozatával tehát nemcsak az összes illeté­kes tényezőkkel, hanem a maga kebléből való két ve­zető egyéniséggel is ellentétbe jutott. A mérnöki hivatal e teljesen izolált, semmiféle más forum által — a közmunkatanácsot sem véve ki — el nem fogadott és még a saját kebelbeli tekintélyeknek egyenes kívánalmával, inicziatiájával is ellentétben levő felfogásának megérthetése végett a legnagyobb figyelem­mel tanulmányoztuk át e hivatalnak 1726/1901. márez 10. mb. számú és illetőleg az ezt megelőző 368/1901. jan. 16. mh. számú és 1899. nov. 9.-i 13259. mb. számú jelentését, mivel azt kellett várnunk, hogy ezekben ok- vetetlenül megtaláljuk azokat, amelyek a mérnöki hiva­tal teljesen izolált felfogását megokolják. Kimondhatjuk, hogy e várakozásunk nem teljesedett. Sőt a mérnöki hivatal maga is beismeri, hogy úgy a vágánytengelyek a járdaszegélykőtől való, valamint a vágánytengelyeknek egymástól való rendes, szabványos távolsága a kettős vágányfektetés esetében is meg van és hogy a szegélykövek mellett a vágányok mindkét ol­dalán van hely még egy-egy kocsinak is; azt is koncze- dálja, hogy a Kecskeméti-utcza szélesebb, mint azok a tárgyalási iratokban felhozott és keresztszelvényes ter­vekben is bemutatott keskeny budapesti, berlini, ham­burgi, drezdai, kölni és boroszlói kettős vágánynyal el­látott úttestek — ámde azért a második vágány lefek­tetését még sem tartja megengedhetőnek. Miért? Mind­össze két argumentum van. Az egyik, hogy: »a szegélykövek mellett van ugyan hely egy-egy kocsinak, de ezt a helyet a házak, üzletek előtt, megálló kocsik hassnálják, még pedig a nap leg­nagyobb részében majdnem állandóan, úgy hogy a kocsi- közlekedést a 2. vágány egészen megakasztaná.« Erre a legtermészetesebb felelet az, hogy a rendes kocsiforgalom (egy-két londoni és párisi közlekedési cso­daszámba menő útvonalat kivéve) sehol a világon nem történik olyképp, hogy az úttest egész szélességét és Hosz- szát egyszerre elfoglaló, megszakítatlan és egymással szem­ben áramló kocsipark tolódik előre, hanem uggy, (amint azt a mérnöki hivatal nálunk is a Népszinház-utczában, a Király-utczában, az ó-budai Lajos-utczában, a Baross- utczában, a Csömöri-uton stb. megfigyelhetné,) hogy t. i., ha a szegélykő és vágány közötti helyet itt-ott egy kocsi, — ez sem naphosszat, állandóan, — már lefoglalja és ugyanakkor egy villamos kocsi is elhalad, a villamos­sal egy irányban haladó másik közönséges kocsi egy­szerű kanyarulattal folytathatja a maga útját, ami mellett az ultest, másik fele az irányuló közlekedés számára tel­jesen szabadon marad. Ha pedig kocsi- és villamos-torló­dást. tételez föl a. mérnöki hivatal, akkor a legszélesebb utak ellen is szól és akkor a legfontosabb közlekedési érdekeket is feláldozhatja az etczai forgalom ritka, né­hány másodpereznyi tartalmú véletleneinek; nem is szól­ván arról, hogy ma már minden szakembernek megálla­podott véleménye az, hogy a kétvágányú közúti vasúti forgalom nem hogy akadályozza, de sől szabályozza, kü­lönösen a középszélességii és a szűk utczák kocsiköz­lekedését. Klasszikus példa erre Grácz városának legfőbb köz­lekedési ere, a rendkívül keskeny s egyben rendkívül népes Murgasse. Az ezen kb. 1878. óta kétvágányúkig áthaladó lóvasutnak villamos erőre való átalakítása al­kalmával tartott vasúti minisztériumi, 1898. deczember 5.-i ankét jegyzőkönyvében s éppen áz egy vágányra, való átalakítás követelményével szemben ez olvasható: gerade der zweigeleisige Betrieb regelt den ganzen übrigen Wagen- weWrkehr, weshalb ein vor Jahren bestandene eingelei siger Betrieb in den zweigeleisigen umgewandelt wurde.« A mérnöki hivatal másik nagy érve igy szól: »Nem mulaszthatja el a hivatal a csatolt 8. számú terven látható külföldi utczaprofilokra megemlíteni, hogy a példák nem illenek tökéletesen & Kecskeméti-utczára, mert a berlini Friedrichstrasse kocsiutja (11.5 méter szé­les) szélesebb, mint a Kecsekméti-utcza szegélykövek kö­zötti kocsiutja, (10 méter széles) a többi külföldi utcza közönséges kocsiforgalma kisebb, mint a Kecskeméti- utczáé.« Miért hallgatja el a mérnöki hivatal, hogy a Kecs­keméti-utcza teljes szélessége legnagyobb részében 21.75 méter, mig a Friedrichstrasseé csak 19.50 méter te­hát az egész úttest 2,75 méterrel keskenyebb a Kecskeméti- utczáról; hogy a Friedrichstrasseén a vágányok ten­gelytávolsága csak 2.63 méter, mig a Kecskeméti-utezában szabályos 3,00 méter; hogy a Friedrichstrasse gyalog­járója átlag 1—2 méterrel keskenyebb, mint a Kecskeméti- utczáé stb. ? Ha ehhez még hozzá tesszük azt, hogy a Friedrich­strasse Berlin városának talán leghosszabb, de kétségkí­vül a világ egyik legnépesebb és legforgalmasabb ut- czája, melynek több mint 3.3 kilométeres (3300 méter a Kecskeméti-utczának nem egész 300 méterével szem­ben) vonalába a legfőbb közlekedési vonalak egész so­rozata torkollik bele és hogy a Friedrichstrasse a szám­talan közintézethez irányuló forgalmon kívül még a Stadt­bahn főpályaudvarának — a távolsági és városi forgal­mat. egyaránt viselő Bahnhof—Friedrichstrasse — kocsi- forgalmát is lebonyolítja az utasok millióival, akkor vi­lágosan áll előttünk a mérnöki hivatal második nagy argumentumának is teljes tarthatatlansága. És ámbár semmivel sincs támogatva a mérnöki hi­vatalnak az az állítása sem, hogy t. i. a hamburgi Her- manstrasse, a drezdai Pragerstrasse, a kölni Venloer- strasse és a boroszlói Schweidnitzerstrasse közönséges kocsiforgalma kisebb volna, mint a Kecskeméti-utczáé, — sőt éppen ennek ellenkezőjét merjük állítani — még is nagyobb megnyugvás okáért újból felhozzuk a már em-' 1 itett gráczi gráczi Murgasset. Ennek az utczának ko­csiutja, legnagyobb szélességében nincsen több 6.55 mé­ternél, minimuma pedig 4.63 méter (a Kecskeméti-utczáé 10 méter) s ezzel arányban gyalogjárója is 1.1—1.90 méter, (a Kecskeméti-utczáé átlag 4 méter, sőt. van 6.5 méter) úgy, bogy a villamos kocsik úgyszólván egymást, és a szegélykövet súrolják, gyalog és kocsiközlekedése mellett pedig a Kecskeméti-utczáé valósággal elenyészik. Mégis konstatálható volt, a már hivatkozott vasúti minisztériumi ankét jegyzőkönyvében, hogy a közúti va­sút 20 éves Murgassei forgalmában soha a legkisebb bal­

Next

/
Oldalképek
Tartalom