Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-12 / 2. szám
V. évfolyam. Budapest, 1902. január 12. 2- szám. KÖZIGAZGATÁSI HETILAP Előfizetési ára; Egész évre .................................... Fé lévre......................................... 12 Kor. 6 Kor. Szerkeszti és kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. Szerkesztőség És kiadó : IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám. A közgyűlés tekintélye. Markus József főpolgármester szomorúan látta, hogy a közgyűlés nivója napról-napra sü- lyed. A tárgyalások elveszítik minden komolyságukat. Segíteni akart tehát a bajon. Meghívta a bizottsági tagok értekezletének elnökeit s meg akarta vitatni velük, hogyan lehetne a tárgyalások komoly higgadtságát megőrizni. Az elnökök sem tudtak tanácsot adni. Kénytelenek voltak konstatálni, hogy züllik a törvényhatóság s a főváros közgyűlése nem alkalmas a város ügyeinek kormányzására. A tárgyalás eredménye az volt, hogy az elnökök vállalkoztak arra, hogy a kerületi értekezleten meg fogják kérni a városatyákat, hogy támogassák a főpolgármestert a közgyűlés tekintélyének emelésében. A szerdai közgyűlés megmutatta, hogy ez a kérelem nem használt semmit, hogy ilyen sima eszközökkel nem lehet a törvényhatóság tárgyalásainak komolyságát biztosítani. Olyan vadul fajult el már a szerdai közgyűlésen a tárgyalás, amely kizárja a lehetőségét is annak, hogy a polgárság bizalommal viseltessék a törvényhatóság tárgyalásai iránt. Őszintén sajnáljuk bár, de természetesnek tartjuk, hogy az a testület minden komoly munkára képtelen. Mert nem az egyesekben, hanem a szervezetben van a hiba. A közgyűlés mai alakjában csak a klikkek csoportjainak összetétele. A kerületi értekezleteken a közgyűlést megelőző este a városatyák megvitatják maguk között a napirendet. De milyen az a megvitatás. A törzsfőnökök referálnak arról, hogy van-e a napirenden olyan tárgy, amely a kerület vagy a klikk érdekeit érinti, Elhatározzák még pedig a legtöbb kerületben kötelezö- leg, hogy ezekben a kérdésekben milyen álláspontot foglaljanak, hogyan szavazzanak. A törzs- főnökök bejelentik, hogy a másik kerület törzs- főnökeivel ilyen és olyan paktumot kötöttek s egyszerűen ráparancsolnak az értekezletre, hogy a megkötött paktumot szentül megtartsák. így a városatyák gyakran meggyőződésük ellenére is, határozott marsrutával jönnek a közgyűlésre. Türelmetlenül hallgatják a felszólalókat. Hisz hiába beszél. A közgyűlésen nem lehet érvekkel kapacitálni, a kerületi értekezlet parancsa szerint kell szavazni. El tudjuk képzelni, hogy milyen unalmas lehet azoknak a városatyáknak, akik azzal jöttek már a közgyűlésre, hogy akár igaz, akár nem a fölszólaló érvelése, ők a megállapodás szerint szavaznak. Hát inkább meg sem hallgatják a szónokot, nehogy kénytelenek legyenek legalább belsőleg akceptálni annak az igazságát. Úgy nyugtatják hát meg a lelkiismeretüket, hegy a szónokot nem hallgatják meg. Ez az oka annak a szinte megdöbbentő közömbösségnek, amelylyel a közgyűlésen a főváros ügyeit tárgyalják. Ez magyarázza meg, hogyha azután valan elyik szónok a klikkek cirkalmait zavarja meg, egyszerre tetőfokra hág az idegesség, a türelmetlenség és megvan a skandalum,
