Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-29 / 34. szám
0. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. szeptember 20. akarja elvállalni, fiatal óvónőket alkalmaznia déli órákban. S az ügyosztály ezzel befejezte a működését, ráírta az aktára, hogy elintézhetett s az ügyosztály tovább nem törődik a dolognál. Ezl a mi administraciónknak a szerencsétlensége. Az ügyosztály teljesen feleslegesnek találta, hogy gondolkozzék a dolog fölött, hogy alaposan mélyére nézzen a dolognak. Neki az ilyen dolog csak akta, amelyet azért nem temethet a restanciák tömkelegébe, mert befolyásos terézvárosi városatyák sürgették. Az aktát kedvezően intézték eh úgy, ahogy az iskolaszék óhajtotta. Ki kivánhat még többet. Hogy a fölvetett ideát ha azt iaz ügyosztály is üdvösnek találta, nem kellene beszorítani a Király-utca és Váci-ut határai közé, hanem segítő kezét az egész városra ki kellene terjeszteni, azzal az ügyosztály nem törődik. Csak nem szerez magának fölösleges munkát, hisz azért nem fizetnek többet. Ahhoz szív és egészségesebb gondolkozás kellene. A fővárosnak, mint erkölcsi testületnek, alig lehet nemesebb és komolyabb feladata, mint a kisdedeknek a biztos pusztulástól való megmentése. És fájdalom, a kérdést nem lehet olyan könnyen megoldani minden kerületben, mint a Terézvárosban. A Terézvárosban aránylag jó viszonyok vannak, mert ha van is szegény a kerületben, van elég jómódú és jószívű ember is, aki nemcsak akar, hanem tud is segíteni szegény polgártársán. Akárhány kerület van azonban, ahol sokkal több a szegény, mint a gazdag, ahol a (tjársadalotn a legnagyobb erőmegfeszitéssel sem tud segíteni. Ott vannak a budai kerületek, Ferencváros, Kőbánya, ahol a munkásnép nagyobb számmal van, viszont a társadalom is szegényebb, semhogy segíteni tudna. A közönség úgy hisszük teljes joggal elvárhatta, volna az ügyosztálytól, hogy amikor lapozgatta a terézvárosi iskolaszék kérelmét, eszébe jusson, hogy a gyermekek mentőakcióját az egész fővárosra ki kell terjeszteni. Azt vártuk az ügyosztálytól, hogy tanulmányozni fogja a dolgot, meghallgatja az illetékes tényezőket s az egész fővárosra kiterjedő javaslattal áll elő. Meg fogja mondani, hogy a szegény kerületekben is hogyan lehet gondoskodni a magukra hagyott gyermekekről, hogyan lehet biztosítani, hogy az a szegény gyermek naponkint legalább egyszer egy kis meleg ételt kaphasson. Igaz, hogy ez kissé komolyabb és alaposabb tanulmányt kíván, mint ártatlan polgárok nyakára rendőrt. küldeni, tisztes polgárokat a hivatali tekintély előtt megalázni, vagy preparandiákat gründolni. De ha nehezebb is, inemestebb föladat s a fővárosnak nagyobb szolgálatot lehet Vele tenni.. Az is igaz, Hbgy azok a kis nebulók, akiket a biztos pusztulástól kevesebb áldozattal, mint jóakarattal megmenthetnek, nem öregbíthetik a tanácsosi állás külső tekintélyét, nem lehet rájuk számítani sem a választásokon, sem a közgyűléseken, nem elégíthetnek ki nagyratörő s merész ambíciókat. De végül még sem szabad ezeknek a törekvéseknek az irányadóknak lenniük. A közoktatási bizottság már megkezdte az általánosítás munkáját. Ne térjen le erről az! útról s ha látja, hogy az ügyosztálynak nincsen meg az a humánus és szociális érzése, amelyre ilyen kérdések megoldásánál feltétlenül szükség van, vegyék a városatyák a kezükbé a dolgot s mentsék meg a kisdedeket a, főváros javára, a társadalom hasznára. Átszálló forgalom. A közúti vasúttársaság és a budapest—újpest—rákos- palotai vasút társaság még tavaly szerződést kötöttek, hogy egymásnak a pesti vonalára átszálló jegyet adnak ki. A közgyűlés azonban azt kívánta, hogy a budai vonalakra is adjanak ki átszálló jegyet. A két vállalat a közgyűlés fölhívásának meg. felelt s most a következő megállapodást terjesztették a főváros elé: I. a) Az átszállási vonal terjed: a Hungária-ut és Lehel- utcza keresztezésétől a Császárjürdöig és pedig a Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsi jain a Hungária-ut és Lehd-utcza keresztezésétől a nyugati pályaudvarig, a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugoti pályaudvartól a Margit-hidon át a Császárfürdőig és viszont. Átszállási hely: a Lipót—Teréz-körutat összekötő vonal Teréz-köruti végpontja és a Váczi- és Lipót körutak torkolata. Az átszállási jegy ára 24 azaz huszonnégy fillérben álla- pittatik meg, mely összegből minden kiadott jegy után a Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasúti részvénytársaságot 10. azaz: tiz fillér, a budapesti közúti vaspályatársaságot pedig 14 azaz: tizennégy fillér illeti meg. II. b) Az átszállási vonal terjed : az újpesti István-ut és Árpád-ut keresztezésétől a Császárfürdőig; és pedig a Budapest— Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain az újpesti lstván-ut és Árpád-ut keresztezésétől a nvu- goti pályaudvarig; a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugoti pályaudvartól a Margit-hidon át a Császárfürdőig és viszont. Átszállási hely: a Lipót—Teréz-köruti összekötő vonal Teréz-köruti végpontja és a Váczi- és Lipót-körut torkolata. Az átszállási jegy ára S0 azaz harmincz fillér-ben állapit- tatik meg. III. c) Az átszállási vonal terjed: a Budapest—Újpest - rákospalotai villamos közúti vasúi részvénytársaság rákospalotai vonalának rákospalotai végpontjától, vagyis a Kossuth-utcza és Fő-utcza sarkától, megyeri vonalán pedig a megyeri végponttól, vagyis az újpesti Baross-utczai kápolnától a Császárfürdőig; és pedig a Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain az említett végpontoktól a nyugati
