Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-30 / 26. szám
1901 junius 36. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 ben és tekintélyben. A bizottsági tagok nagy része is tagja volt az egyesületnek. Közgyűlés előtt megvitatták a napirend közérdekű tárgyait, agy hogy a nagy- közönség közvet en kivette a részét az administráció munkájából. Kamermayer Károly polgármester nyugalomba vonulásakor az uj rezsim fölösleges tehernek tckin tette az egyesületet s igyekezett tőle szabadulni. A bizottsági tagok körében akció támadt, a melynek eredménye az lett, hogy a bizottsági tagok nagy része tüntetésszerüen kilépett az egyesületből. Azóta az egyesület állandóan veszített befolyásából és nim- busából. A városatyák valóságos élvezettel üldözték az egyesületet. Előterjesztéseit és javaslatait nem fogadták komolyan s ha a legjobb dologgal állott is elő az egyesület, nem fogadták el, meg sem újságolták s nem tárgyalták komolyan. így küzdött tovább az egyesület, mindig keve- sebbb és kevesebb eredménynynyel. Az egyesület ambiciózusabb tagjai belefáradtak a küzdelembe s ha nem is léptek ki, nem vettek részt a munkában s csak névleg szerepeltek az egyesületben. Az utolsó időben már csak négy-öt öreg ur jelent meg az egyesület ülésein s inkább kaszinóztak, min tárgyaltak. Az egyesület vezetősége is belátta, hogy lassú haldoklás csak az egyesület mostani élete s friss életet szeretett volna bevinni. Meg is próbálkoztak mindennel, de teljesen sikertelenül. A tavalyi működésről szóló évi jelentés is kénytelen konstatálni a visszaesést, söt|a további fönnállás kérdésének határozott előtérbe nyomulását is. Tehát már a vezetőség is leszámolt azzal, hogy a negyedszázad óta működő egyesületet föl kell oszlatni. Őszintén sajnálnánk, ha ez bekövetkeznék. Mi nagy fontosságot tulajdonitank annak, hogy a főváros ügyesbajos dolgaihoz, ha nem is közvetlenül, de legalább közvetve hozzászólhasson a főváros minden polgára, ha a város ügyei iránt érdeklődik. Még nem erősödött meg a közvélemény, hogy ne lenne szükség a közönség érdeklődésének állandó föntartására. A közönség ma is nagyon keveset — talán még kevesebbet mint valaha — törődik a fővárossal, a törvény- hatósággal s az egész adminisztrációval. Ez a közömbösség pedig nagy veszedelem, ezt meg kell törni minden áron. Budapest uj fürdővállalatai. Irta: Palotai Rezső főv. biz. tag. (Folytatás.) A jövedelmezőségi számítás. Afürdőmagába\ éve jövedelmező üzlet, de ban ncs idegen for, galma akkor közgazgasági jelentősége nem nagyobb, min: más ipar1 vállalaté. Ilyennek községi pénzen való létesítése nem tartozik azon közérdekű feladatok közé, melyeket a hatóságnak szükséges teljesítenie és ha megteszi, akkor megbírálandó, vájjon képes lesz-e a magánvállalatokkal szemben a versenyben helyt állam és nem fog csupán kárt okozni anélkül, hogy mint üzleti vállalat hasznot hajtó vállalat lenne. Ilyen helyi jellegű fürdőnek épitése egészen más szabályok szerint eszközlendő, mint a melyeket gyógyhelyek igényelnek. Előbbi a lakosok tömeges látogatására számit, tehát sok fürdőhelyiség és kevés lakszoba kell, utóbbinál fordított az arány, sok lakhelyiségre van szükség a fürdő körül s elegendő, ha 4—5 vendégszobára jut egy-egy íürdőkabin. Az uj Artézi fürdő tervezete szerint 44 lakószoba építtetnék, világfürdő tehát ez nem lehet, ellenbemannyi fürdőkabinja és medencéje lenne, hogy Karlsbad látogatottsága ott meg sem kottyanna. Az uj Artézi fürdő e tekintetben tehát a helyi jelleg keretében marad s tömeges látogatást igényelne a budapesti lakosok részéről, mert ha a tanács oly fürdővendégekre számítana, kik a külföldről, vagy a vidékről jönnek, akkor legalább nehány száz vendégsz máról kellene gondoskodni, hogy ott a fürdő közvetlen szomszédságában lakhassanak. Idegen vendégekkel e szerint a tanács nem kívánja, de minden alapfeltétel hiánya folytán, nem is volna képes az Artézi fürdőt benépesíteni s igy komolyan a jövedelmezőség alapjául csak azon látogatottság szolgálhat, mely a budapesti közönség részéről kitelik. A tanácsnak az uj Artézi fürdőre vonatkozó jövedelmezőségi számítása a következő: A befektetési tőke 1.731,385 frt, (építési költség 1.292,385 frt, régi épület és forrás 439,000 frt), a jövedelmezőség -7.78 százalék. Mindenekelőtt tisztázzuk a befektetési tőkét, az nem 1.731,385 frt lesz, hanem a fürdő belső berendezéseivel legalább 2.000,000 írtra fog rúgni; hogy az építésre és berendezésre szükségelt összeget a tanács beszerezhesse. Ehhez a városi-köl- vényeket kell 87 százalékos árfolyam mellett eladni, mely művelet 200,000 frt árfolyamveszteséggel fog járni s igy az uj Artézi fürdőre előirányzott 1.731,385 frt a belső berendezéssel és az összegnek kölcsön utján való beszerzés ; folytán kere; 2.200,000 írtba fog a városnak tényleg kerülni. Ehhez képest a 7.78 százalékkal számított jövedelmezőség már helytelen, mert a tényleges 2.200,000 forint tőkeszükséglet után csak 6.1 százalékot tenne. A kezelési költség 40 százalékkal szintén helytelenül van felvéve. A kezelesi költség az Artézi fürdőnél 1896-ban 49 százalék, 1897-ben 45 százalék, 1898-ban 47 százalék volt és csak 1899-ben kevesebb, mert nem történt kellő leírás és javítás ; a Rudasfürdőnél a kezelési költség 1896-ban 49.5 .százalék, 1897-ben 58 százalék, 1898-ban 65 százalék, 1899-ben 75 százalék; a Lukácsfürdőnél az átlagos kezelési költség 52 százalék, a Császárfürdőnél 50 százalék. A tanács a kezelési költségeket úgy számította, hogy 18 éves átlagot vett visszafelé, de ez helytelen, mert ma már egészen más hygiénikus követelményeknek kell megfelelni, mint a minők ezelőtt 18 évvel szükségesek voltak a régi kis Artézi fürdőben. Rendes üzemnél kellő tisztaság és jókarban tartás mellett a kezelési költ
