Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-06-30 / 26. szám

8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. június 30. Az ügyosztály számítása: telekérték 1.619,262 frt 64 kr. építés és berendezés 4 045,508 „ 06 . összesen : 5.664,770 frt 70 kr. tőke és kamatteher tiszta bevétel a főváros vesztesége helypénz veszteség összes veszteség : 277,7P0 frt 02 kr. 265,192 „ 06 „ 12,597 frt 95 kr. 78,010 „ — „ 90,607 frt 95 kr. Vagyis a csarnokok bevétele 4-681°/o, a tiszta veszteség 1-5990/0. III. A Hunyady-, István- és Rákóczy-téri csarnokok telek­értéké t nem számítva: telekérték 940.449 frt 13 kr. építés és berendezés 4.045.508 „ 06 _ ös szesen: 4 985,957 frt 19 kr. tőke és kamatteher 246,899 frt 77 kr. bevétel 265,192 „ 07 „ fölösleg a főváros javára 18,292 frt 80 kr. Ebből helypénz veszteség 78,010 „ — „ a főváros vesztesége 59,717 frt 70 kr. Vagyis a csarnokok bevétele 5‘319°/o, a tiszta veszteség 1198%. A közgyűlésből. A rekkenő hőség nem riasztotta vissza a város­atyákat, de ráborította az unaimasságot a tárgyalásra. Hatvan tárgy a napirenden. De ez még hagyján. Ha­nem azok az interpellációk. Minden kímélet nélkül apró dolgokért kínozták a szerencsétlen városatyák az interpelláló matadírok. Hercog Péter ásfél óráig kerülgette, hogy milyen meleg van, hogy nem szíve­sen szólal föl, hanem nagy dolog, amit ő elmondani akar. Kíváncsian vártak, hogy mi lehet az a nagy dolog. Nagy volt azonban a csalódás, amikor Hercog kipa­kolt a Margit-szigeti játékbankkal. Egy értekezleten diskuráltak róla, csak úgy példaképen, anélkül, hogy a diskurálóknak eszükágában lett volna megcsinálni a játékbankot. A polgármester le is hütött minden izzadó aggodalmat. Havass Rezső meg Palotai Rezső páros viasko- dást rendeztek, hogy szabad volt-e Palotainak kiadni a röpiratát. A viaskodás eldöntetlen maradt s Havass tovább hajtogatja : Nem szabad — nem szabad. Végre hát, két esztendei huza-vona után meg­szánták a Sárosfürdő gyógyító forrását s ezt az Isten adományt nem fogják tovább könnyelműen a Dunába ereszteni. A legjobb budai forrás vize nem fogja már sokáig a Duna vizét gazdagítani, hanem a közönség rendelkezésére bocsátják. Nagy többséggel elhatároz­ták, hogy megveszik a forrást s ha lesz rá pénz, für­dőt építenek föléje, ha nem lesz, a Rudas fürdőbe szállítják a forrás vizét. A városatyákat tulajdonképpen az Erzsébet su­gárút dolga hozta össze. A terveket ott őrizték egy nagy barnatokba. Meg nem mutatták volna a világ minden kincséért sem. A városatyákat azonban meg­szállta a kíváncsiság. Legalább látni akarják, hogy mit szavaznak meg, különösen mert a középitési bi­zottság elég szerencsétlen kézzel keresztül húzta az indítványozók szándokát. Őszre maradt hát a sugárút s a városatyák rohantak ki a friss levegőre. Pedig még csak a napirend közepén jártak. Az elnök is hamar kegyelmet adott a közgyűlésnek is, magának is és csütörtökre maradt a napirend másik fele. Csütörtökönazután alaposan elbántak vele. Nincs az a szélmalom a mely hamarább ledarálta volna. A pihenő czopf. Pihenés után édes a nyugalom; nyugalom után édes a pihenés ; pihenés után nyugalom az édes, vagy, mit tudom én, után édes nyugalom a pihenés : de bizonyos, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjaira egy év nehéz fáradalmai után ismét rájok virradt a nyári szent szünidő napja. Kevés bizottság, kevés törvényhatósági bizottság, de főképen kevés városi, sőt székesfővárosi törvényhatósági bizottság van, a mely annyira rászolgált volna a nyári vakációra, mint éppen a Budspest szé­kesfővárosi törvényhatósági bizottság. A medve téli álmot al. szik, a főváros törvényhatósági bizottsága nyárit. A medve gyertyaszentelőkor a másik oldalára fordul, a székesfővárosi bizottságnak egyáltalán nincs másik oldala. Ő egyoldalú, mint a lap papiros, amelynek csupán egyik felére Írnak, s a másik része üresen marad. Egyoldalú, mint maga a szent elfogultság, s tekintvén, hogy nincs másik oldala, gyönge oldala sincsen. Az ő meglevő egyik oldala erős, mint Sámson ereje, s ha ennek az ereje az ő hajában vala, a székesfőváros törvény hatósági bizottságé viszont igen jól eltér a — czopfjában. S polgártársak, oh, ki ne örvendeznék a nyári sziegtának, mikor ez alatt az idő alatt sziesztát tart a t. ez. székesfővárosi czopf is, nagyobb dicsősségére Budapest városának és a polgárok ^ zavartalan nyugodalmának ; mert a meddig a nyári szüneten á nincs közgyűlés, mindenki békessségben alhatik felőle, hogy addig legalább közgyűlési határozatok nincsenek, s igy semmi veszély nem fenyegeti a szabad polgárok fodrász iparát, mely nálunk tudvalevőleg ellensége ugyan a ezopfnak, de azért, ha városi képviselőválasztásokra kerül a sor, a helyett, hogy va­lami megfelelő, uj hajviseletet csinálna, — a jó Isten tudja miért ? — újra befonja a ezopfot. Pihenjen tehát a székesfővárosi bizottsági czopf, ha másért nem, már csak azért is, hogy a télen újra lehessen mulatni rajta. Jó nyaralást! Egyszerű. A Fővárosi Egylet. Huszonnégy év előtt nagy lelkesedéssel és sok reménynyel alapították meg a Fővárosi Egyletet. Az Egylet célja és hivatása az volt, hogy a társadalom, a nagyközönség intenzivebb részt vegyeD a főváros ügyes-bajos dolgaiban. Budapestnek alig volt számba- vehető törzsközönsége. A közönség nagy része vidék­ről jött a fővárosba s a municipiális élet keveset érdekelte. Ennek a közönynek megtörése és a főváros fejlesztésében való közreműködés volt az Egyesület célja. Kamermayer Károly polgármester igazi szeretet­tel karolta föl az egyesületet. Ő volt az elnöke, a lelke. Kamermayer életében virágzott is az egyesület. A polgárok elmondhatták óhajaikat, panaszaikat köz­vetlenül a polgármesternek. S a polgármester meg is szívlelte azokat. Az egylet évről-évre növekedett erő­

Next

/
Oldalképek
Tartalom