Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-11 / 10. szám
1901. márczius 11. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS hivatal részéről Eberling József főmérnök és Honig Dezső mérnök, végre a kórház részéről dr. Müller Kálmán igazgató. A bizottság már a legközelebbi napokban megkezdi aktiv működését. Védekezés a lépfene ellen. A múlt év november hónapjában nagy riadalmat okozott, hogy a ferenczvárosi közraktárakban dolgozó munkások közül ketten lépfenében megbetegedtek. A veszedelmes fertőző kór arra inditotta a fővárost, hogy a tiszti főorvos javaslatára a legmesszebb menő óvó intézkedéseket tegye foganatba. Ezek során most elrendelte a tanács, hogy a főváros területén levő minden raktárban, hol a munkások állati nyersbőrökkel, szarvakkal, patákkal és szőrrel dolgoznak — intő táblákat függeszszenek ki, a melyek a munkásokat a könnyű fertőzés súlyos következményeire figyelmeztessék és ugyanezeken a helyeken a munkavezetők a munka kezdete előtt vizsgálják meg a munkások kezét, nincs-e rajtuk valami sérülés, a mely a fertőzést elősegítené. A sérült munkásokat a munkától minden esetben el kell tiltani. Ugyancsak a munkafelügyelőknek kell fel vigyázni arra, hogy ha a munkás a telepet elhagyja, kezét és arczát szappannal jól megmossa, továbbá hogy ha a munkás munka közben kezét megsebezné annak meg- fertőtlenitéséről gondoskodjék. A tanács utasitja a teleptulajdonosokat arra is, hogy mozsdó edényt, szappant, törülközőt, valamint alkalmas fertőtlenítő szert megfelelő mennyiségben tartsanak készen a munkahelyen. Végre a tiszti orvosokat pedig felhívja a rendelet, hogy vizsgálataik alkalmával az ovóintézkedések betartására különös figyelmet fordítsanak. Az V. kerületi szükséglakások lebontása. Az V. kerületi szükséglakás olyan állapotba futott, hogy az elöljáróság azt az előterjesztést kényeién a tanácsnak tenni, hogy lebontását rendelje el. A szükséglakások épületanyaga is olyan rozzant állapotban \ m már, hogy a lebontás után nem használható többé építkezésre ; a faalkatrészek teljesen korhadtak, ajtók, ablakok mind rozogák hasznavehetetlenek. A tanács most elrendeli tehát, hogy a téglából épült mosókonyha kivételével, melynek anyagát más városi építkezésnél használhatják fel, nyilvános árverésen eladják. Felhívja ennélfogva a tanács az V. kér. elöljáróságot, hogy az árlejtést saját hatáskörében tartsa meg és az eredményről tegyen jelentést. A házinyomda kérelme. A főváros törvényhatósági bizottságának tagjai köréből több Ízben merült fel panasz a miatt, hogy a főváros hivatalos lapja a közgyűléseken napirendre kerülő tárgyak ismertetését csak közvetlenül az ülések előtt teszi közzé s igy a bizottsági tagoknak nem jut elegendő idejük az alapos áttanulmányozásra. A polgármester legutóbb elrendelte, hogy a hivatalos lap ezentúl idejekorán jelenjék meg. A házinyomda igazgatója, Jauernilc Nándor most előterjesztést tett a polgármester rendelete következtében s kifejti, hogy nem a lap késedelme az oka a bizottsági tagok panaszának, hanem az, hogy a tanácsülésen elintézett tárgyakat, amelyekből a közgyűlés napirendje kikerül, későn kapja meg a nyomda az ügyosztályokból, illetőleg a tanácsülési jegyzőktől. Ennek a késedelmeskedésnek a megszüntetését kéri a nyomda-igazgató a polgármestertől, mert ezzel nemcsak a bizottsági tagok kívánsága teljesülne, hanem évenként legalább 2000 korona megtakarítást is lehetne elérni, mert a szombat éjjeli és vasárnap reggeli felesleges munkálkodást el lehetne kerülni. A villamos közlekedés javítása. A X. kerületi választmány ismét hirt ad magáról. Rövid idő alatt már a harmadik indítványa az. melyet a napokban terjesztett a tanácshoz. Előterjesztésében azt kéri a választmány a tanácstól, hogy több közúti vasúti vonalon, a hol a téli forgalom még nagyobb, mint a nyári a közlekedés javítása érdekében tegyen lépéseket. A választmány a közúti vasút társaságot köteleztettni szeretné, hogy a nagyobb forgalmú vonalokon télen is épen olyan sűrűn indíttassa kocsijait, mint azt a nyári menetrend megszabja. A szegényalap január hónapi bevételei. A főkapitány megküldötte a tanácsnak a január hónapban engedélyezett tánczmulatságok és mutatványos előadások után a szegényalap javára befolyt járulékokat. A főváros pénztára összesen 2663 korona bevételhez jutott e czimen. Ugyancsak beterjesztette a főkapitány a kerületekben befolyt pénzbüntetések jegyzékét is, mely szerint pénzbüntetések fejében a szegény alap javára a következő összegek folytak be: I. kerületben 155 korona, II. kér. 235, III. kér. 71, IV. kér. 106, V. kér. 222, VI. kér. 443, VII. kér 521, VIII. kér. 432, IX. kér. 296, X. kér. 168 és a dunai kerületben 14 korona, összesen tehát 2663 korona.
