Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-05-13 / 19. szám
1901 május 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9. II. A második tervnek a teljes végrehajtása tizenhárom, a részleges végrehajtása 10 millió koronába kerül. Ha 36 méter szélességben akarják megnyitni az uj utat, a teljes végrehajtása 17Vio, a részleges végrehajtása 12 millió koronába kerül. A számítások után igy folytatja: Összevetve mindent és tekintve a czélt, azon meggyőződésnek ad kifejezést, hogy úgy városrendezési és közegészségi, mint forgalmi szempontokból, de a pénzügyi helyzetet is tekintetbe véve, 25 méteres szélesség mellett a Dob-utczai kiképzés elel meg leginkább a követelményeknek. A jelentés hangsúlyozza, hogy itt nem egy fény- üzési vonalat akarunk létesíteni, hanem első sorban egy a kereskedelem és forgalom érdekeit szolgáló eret, mely egyúttal a közegészségügy érdekeit is hivatva lesz szolgálni, világosságot és levegőt vezetvén ezen vonalba és környékébe. E czélok megvalósi'ására pedig nézetünk szerint az útvonalnak 25—28 méter szélességben leendő megállapítása elegendő lészen, főleg ha tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a szélesebb útvonal megvalósítása aránytalanul magasabb költségeikéi járna. Ennélfogva nézetünk szerint csak a Dob-utcza belső löszének felhasználásával készült vonal jöhet komolyan szóba, amely vonal számításunk szerint 7 millió korona költséggel létesíthető. Miután pedig ezen összeg azon alapon lett kiszá' mitva, hogy homlokzatnyerés czimén csak 4, illetve 8 ö es sáv értéke téríttetnék meg, a tárgyalás alatt levő szabályzat szerint azonban 6x/2, illetve 13 ölnyi sáv értéke lesz megtérítendő, e szabályrendelet elfogadása esetén tehát ezen 828 öl (1570 méter) vonalnál 2X828=4140 Dől értéke térül még meg, ami kerek összegben 900.000 koronára tehető, vagyis fedezetlenül csak 6 millió korona maradna. E helyütt felemlitendőnek tartjuk, vájjon nem volna-e indokolt az értékemelkedésnek a közgyűlésen már ismételten hangoztatott elvét már a jelen szabályozás keresztülvitelekor alkalmazásba venni, mely elv alkalmazása esetén a fedezetlen költségek még további számbavehető összeggel lennének apaszthatok. Mindezek után, egybevetve egyrészről a tervezett szabályozással járó, a székesfőváros fejlődése szempontjából eléggé meg nem becsülhető előnyöket, másrészről ezen áldozatokat, amelyek, kel a tervezett útvonal megnyitása járna, azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy e terv elejtése végzetes hiba lenne. Ezen okból tisztelettel javasoljuk, méltóztatnék a közgyűlésnek az ut ilyetén megnyitását pártolólag előterjeszteni. Ezzel együtt indítványba hozzuk, méltóztatnék egyúttal a Király-utczának a Károly-körut—Csányi-utcza közti szakaszának 7 ölről 9 ölre, esetleg 10 ölre való szélesbitését is elhatározni, ami által elérhető volna az, hogy ezen nagy kereskedelmi ér forgalmának megfelelő szélességet nyerne. Ezenkívül pedig a Károly-körútnak a Kisdiófa-utczával való kapcsolására egy uj 8 öles vonalat igtatunk be, akkép, hogy az uj utcza a Dob-utcza—Király-utcza közti tömböket csaknem közepén szelné át azon helyen, hol az utcza kinyitása legelcsóbbnak mutatkozik, mit azzal egészít ki a jelentés hogy amennyiben 8 öl tulszélesnek találtatnék, az ’6 ölre redukálható. Ezen utcza megnyitása azon feltételhez kötendő, hogy a költséget vagy egyáltalában nem, vagy csak minimális mérlékben okozhat. A tanulmányok szerint az útnak a legolcsóbb és pénzügyileg a legmegfelelőbb helye, hol egyúttal annak a leggyorsabb megnyitása várható az, ha akként vezettetik, hogy annak torkolata az 5260/5261. hr. sz. mesgyéjén van; innen a Rombach- utczában az 5254. és 5243. hr. sz. telkeken megy át, úgy, hogy a Rombach-utczában lévő 5243. hr. sz. izraelita imaház a déli oldalon maradna; a Holló-utczában az útvonal az 5231 hr. sz. telken haladna; a Kazinczy-utczában az 5199. hr. sz. telek déli részét metszené el és a Diófa-ulczában az 5181. és 6182. hr. számú telkeken ér véget. Amennyiben pedig a Damjanich-utczától, annak megtartása mellett a Központi városháza felé vezettetnék a vonal, mely a 9 XXII./23. t. t. sz. terven II-vel jelöltetik, ez esetben a Károly- körut—Csányi-utczai részen a Dob-utczának 8 ölre való, a Király-utczának pedig 9 ölre való kiszélesítését hozza alulírott javaslatba. Ami végül az ezen szabályozásokkal járó költségeknek ki által való viselését illeti, e részben nézetünk az, hogy a költségek viselésére az 1870: X. törvénycz'kk 14. és 26. §§ ainak nyílt és világos rendelkezése szerint a fővárosi közmunkák tanácsa, illetőleg az általa készült fővárosi pénzalap van hivatva és kötelezve. A Baross-utcai villamos. — Levél a szerkesztőhöz. — Folyton azt hallom, hogy az egész világon nincsen olyan jó közúti közlekedés, mint Budapesten. Nagy büszkeséggel hivatkozunk és dicsekszünk a mi villamos vasutainkkal. Bocsánatot kérek, de én aki kénytelen vagyok nap-nap után átszenvedni a Baross-utcai villamos botrányos özlekedését sehogyan sem tudok lelkesülni, ami közlekedésünkért. A Baross-utcza és József-körut sarkán szoktam fölülni a villamosra. Alig helyezkedtem el a kocsiban már megállunk s álunk az örök végtelenségig. Akik a villamossal egy időben gyalog indultak el a kőrútról szánakozó mosolylyal haladnak el a pihenő villamos vasúti kocsi mellett. Már messze járnak a gyalogosok, amikor megindul ami kocsink. De nem sokáig tart az öröm. A Kalvin-tér előtt megint leintenek bennünket egy vörös zász’óval s mi megint veszteglő állomásra jutottunk. Meg kell várnunk amig a köztemető-uti s a nyugoti pályaudvari kocsik az Egyetem-térről eljönnek a Weinkheim-féle kitérőre s sak azután mehetünk mi tovább. A gyalogos már régen ott jár azalatt a Kigyó-tér körül. Hát bocsánatot kérek, de ez nem modern közlekedés. Ez közönséges szekatúra. Érdekelt a dolog, hogy miért kell ennek igy lennie s megtudtam a következőket: A mérnöki hivatal egyszer nagycn régen kimondott^, hogy a Kecskeméti-utcában nem
