Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-11 / 6. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. február ll A kiadásoknál: 1. Az első tételt nem érintjük, holott a kamat itt a többlett tőkénél szintén emelkedik közel 30 százalékkal. 2. 30 kocsinál talán csak a tervező tud oly beosztást, hogy 35 pár lónál 30 kocsis kell, nem is emlitve azon tervét, hogy egyes fogatokra osztja be a locsolást, s igy ezek szerint még 35 ember is kevés, de csak vegyünk annyi kocsist, amennyi pár ló van : az 5 kocsis fizetése tehát 3600 korona, legalább 6 lóápoló kell, mert a fáradt kocsis, ki éjjel dolgozik a tervezet szerint, ha azt nappal is használni akarjuk, úgy nem tisztogathatnak és etethetnek lovat, sem kocsit nem mosnak; a 6 lóápoló fiz etése tehát á 50 kor., 3200 korona. 3. 5 csengetyüs fiú is hiányzik, ezek fizetése 1080 korona. 4. A lótartásnál tekintve, hogy a lovak éjjel nappal fogva lennének, pár órai pihenés után, a tartásnak páronként naponta 1 korona többlet kiadása lesz, a miből a különbözet 19755 korona. nz ötödik tétel megállhat. 6. Állatorvos, ki bevásárlásoknál utazni is lesz kénytelen és lovakat gyógyítani is a jelzett pénzért nem akad, legkevesebb többlet fizetése 800 korona. 7. Ezt a tételt nem érintjük. 8. Istállót 35 pár lóra, hóeke, söprőgépek és 35 kocsi befogadására udvart, ha a tervező 2000 koronáért kap, akkor megérdemli a Takova-rendet, de erre még a legpesszimisztikus számítás mellett is 4000 korona több kiadást kell venni és akkor még a nagy számú öntöző-kocsiknak helye nincsen. 9. Legyen, habár minden egyes tételét meg lehet czáfolni, de bízva a köztisztasági hivatal nagy közgazdasági tudományában, lehet, hogy ez a tétel fennállhat. 10. De csak Gséry által, már pedig ez azért sem fogadható el, mert a közgyűlés Cséryvel szerződni nem óhajt. A hidvámnál talán álmodta a tervező azt, hogy a pénzügyminiszter évente a fővárosnak 12000 koronát fog ajándékozni; ha ezt Írásban bemutatja akkor elhihető, de addig nem és ez az állítás nem egyébb légből kapott fantáziánál. A hidvám többlet tehát 12000 korona. Hiányzik a lovászmester lakása 280 korona. Hiányzik egy szerelő, ki az etetésnél felügyeletet gyakorol, lovakat cserél, vesz, takarmányt beszerzi, annak pontos szállításáról gondoskodik, ko csikat, lóápolót, csengetyüs gyerekeket felfogad, egyszóval ellenőrzi a lovász mestert, hogy a kocsisokkal össze ne játszók, mindezen ügyek vezetőjének az évi fizetését csak 2400 korona, lakáspénze 600 korona, az ellenőrzéshez szükséges külön fogat tartása 2 lóval, kocsissal 2000 korona. Minden kerületbe egy felügyelő kell, hogy a kocsisokat ellenőrizzék, ezek e ne aludjanak, a szemetet felszedjék, egy-egy felügyelő ICO korona ; ez 3600 korona, összesen tehát 20880 korona. A tervező talán nem akarja megrövidíteni a fővárost, az állam pedig nem hagyja magát és igy a 35 pár ló utáni évi állami adó 1680 korona, állami pótadó 588 korona, községi adó 420 korona, 3 százalék betegápolási pótadó 50 kor. 40 fillér, összesen 2738 kor. 40 fillér. Lám a tervező ezt a tételt is elíelejtette számításba venni. Ha már most a tervező felületes számítása után vesszük az itt kimutatott 19435 korona és a 20880 korona másik kiadást, továbbá a bölcsen elhallgatott adót 2738 korona 40 fillért, a kiadásnál mindössze évente tévedett 43.953 korona 40 fillérrel, tehát épen annyival, mint amennyit szemfényvesztésül haszonnak kimutatott. A kiadás- vagyis beruházásnál is nem többet, csak 24500 koronát tévedett és igy 20 százalék a tőke kamatján emelkedik, a mi szintén meghaladja évente az 1000 koronát. Az értékcsökkenés állításánál mutatta ki a tervező legjobban azt, hogy mennyit ért a gazdasági számításhoz, hát csak vegyük az ő számítását alapul. Egy pár lovat 6—7 éves korában megvásárol 1000 koronáért, kivel hiteti azt el, hogy hat év múlva az igában összetörött 12—13 éves lovat még mindig 500 koronáért el lehet adni, az értékcsökkenés a lónál 6 év alatt nem 50 százalék, hanem legalább 80 százalék és akkor is nem szabad egyetlen lónak sem 6 év alatt eldögleni, megsántulni, vagy hónapokon át használhatatlannak lenni, mert ez esetben, a mi el nem kerülhető, újabb lovakkal kell pótolni, arra pedig bizton számíthat a tervező ur, hogy 6 év alatt legalább évente 6—8 ló el fog pusztulni, részben betegség vagy baleset következtében, hol marad már most azután az évi érték megmaradása akkor, mikor az elpusztult állatokat újakkal kell kicserélni, ami az évi befektetést ujabbi nehány ezer koronával fogja növelni. Mivel biztosítják a fővárost, hogy 35 pár lóval mindig elvégzi a kimutatott munkát; a hol 35 pár ló van számításba véve, ott legalább 2—3 pár lónak és 1—2 kocsisnak tartalékban kell lenni, mert a lónál vagy embernél hamar történik baj, ezt pedig azonnal pótolni kell. És végre, hogy mennyit ért a tervező egy rendes költségvetés előállításához, a mi legfőbb, azt fel sem említette, igaz hogy nem nagy tétel — de fontos, ez pedig a tűzbiztosítás, ami szintén évente pár száz korona, mert lovakat kocsikat, szerszámot, takarmányt, sőt a bérleti épületet is biztosítani kell, ha csak újabb beszerzési tőkét nem akarunk kidobni. A 6 év alatt használt kocsik, szerszámok nem hogy 50 százalék értékkel bírnának, de még 20 szá'
