Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-04 / 5. szám

1901. február 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7

közre fognak működni és én ezt szükségesnek is tarlóm.

In praxi Polónyi inditványa az volna, hogy a hivatalokat szakszerüleg három ember vizsgálja meg. Ez nem oly könnyű feladat, hogy ahhoz bármely bizottsági tag hozzáfoghatna. Lehetőleg beható alapossággal kell e részben eljárni, mert az, hogy három ember oda menjen és az ügyosztályokat megnézze, még nem elég a megbirálásra. A munkakört, a feladatok elvégzésére szükséges munkaerőt kell nagy behatással megvizsgálni. Nagyobb bizottsági tárgya lásoknál viszont szükséges, hogy valami előadói javaslat feküdjék itt. Az albizottságok pedig más-más szempontból foghatják fel küldetésüket. Egyöntetű eredményt tehát igy elérni nem fogunk. Azt hiszem, hogy Steiger ur az a véleménye sem volna teljesen elfogadható, hogy a tanácsnokok tegyenek egy propo- sitiót és annak alapján tárgyaljunk De az feltétlen szükséges volna, hogy az ügyosztályok tegyenek ja vasiatokat megfelelő statisztikai adatok kíséretében az ügykörükbe tartozó ügyekről. En részemről azt hiszem, ha a tanác-nokok felhivatnának, hogy tegyenek propositiókat, azok aztán szétosztatnának az albizottságok között s ezek felhivatnának, hogy ezen adatok alapján közvetlen győződjenek meg az ügyekről, érintkezzenek a tanácsnok urakkal és akkor kétséget nem szenved, — hogy ha ezen érintkezési idő bizonyos napszakra fog kijelöltetni, hogy igy a rendes ügymenet fenakadást ne szenvdjen, — ebből a vizsgálatból a melyen szerintem többen is részt vehetnek, meggyőződést szerezhetnek az illetők maguk nak közvetlenül s az előterjesztések tárgyalásánál már mindenki közvetlen tapasztalatai alapján fog hozzászólhatni a dolgokhoz. Én igy gondolnám a két indítványt kapcsolatba hozhatónak.

A második Polónyi ur azon propositiója, hogy küldessék ki egy kisebbkörü bizottság a kormánynyal való tárgyalások megindítására. E tekintetben aggályaim vannak, hogy ez a harminczas bizottság mandátumot kapott-e arra, hogy közvetlenül lépjen a kormánynyal érintkezésbe ? Erre a kiküldésre vonatkozó határozat szerint a bizottság a közgyűlés részéről nincs felhatalmazva. Másod-zor czélszerünek sem tartozom a tárgyalások ilyetén megindítását, mert hogy ha a tárgyalások közgyűlési határozat alapján történnek, azok sokkal nagyobb sulylyal fognak bírni s igy nem tétetik ki a bizottság egy esetleges kiko- saraztatásnak a minisztérium részéről, a mely mint ilyennel talán szóba sem áll a kiküldendő bizottsági tagokkal. A kiküldetésre vonatkozó határozat csak mondja, hogy irányuljanak azon tárgyalásokra, a melyek a kormánynyal volnának meginditandók. De a közgyűlés ezen tárgyalásokat mint a maga feladatát tartotta fen. Nem akarom ezzel ellenezni, hogy a bizottság kiküldessék, hanem azt teszem hozzá, hogy csak javaslattétel végett, a tárgyalások a kormánynyal azonban csak közgyűlési határozat alapján folytattassanak.

Dr. Kunz Jenő : Tisztelt Bizottmány! ügy látom a dolgot, hogy csak egy kérdés vitás, az t. i hogy módszer szerint járjunk el ? Steiger ur vagy Polónyi ur módozata szerint. A különbség a két módszer kő zött az, hogy a Steiger féle systhema a szférád syst- hemája, mig a Polónyi-féle javaslat az inquisitorius eljárást követi. Mindkét módszernek vannak előnyei,

de vannak hátrányai is. ügy vélem Steiger ur inditványa expeditivabb, hamarább érünk vele czélt. Polónyi ur inditványa szerint viszont az eredmény tökéletesebb lesz

De nekünk módunkban nincs a két módszer között választani. A közgyűlési határozat ezt mondja (olvassa)« .... közvetlen tapasztalat alapján járjon el . ...» Ez magába zárja, hogy a közgyűlési határozat erejénél fogva csakis az inquisitorius rendszer szerint járhatunk el. Tudjuk pedig, hogy ezen eszmének atyja Polónyi. Nem hiva'kozom arra a bizonyos etiquette szabályra, hogy ha valaki egy eszmét megpendített, bizonyos dologban egy lanciero- zást indított, akkor a többiek is ezt figyelembe részesíteni kötelezvék, hanem mert az egész vizsgálat, a mint már hangoztatva is lett, felelősséggel is jár, ki kell jelentenem, hogy én azt a módozatot fogadom el, a melyeket ő javasolt.

Halmos János polgármester : Tisztelt bizottság 1 A mint méltóztatnak látni, már a mai tárgyaláson is meggyőzhetett minket arról, hogy nem olyan könnyű ez a kérdés, mint a milyennek látszik. De ha már a közgyűlés elrendelte a vizsgálatot, az kell, hogy ezé- lunkat képezze, miszerint siker is koronázza működésűnket, a mi azonban nem egyszerű dolog Akár Polónyi, akár Steiger ur inditványa szerint kezdené meg a bizottság munkáját, mind a két esetben egy óriási munkával kell megküzdenie, nem szabad sem időt sem fáradságot kímélnie, hogy csak egy csekély eredményt is elérjen. Három dologgal van ugyanis tenni valónk.

Az első administrate szanálása. Habár ennek bajairól mindig beszélünk és azt mindig szidjuk, mégis igen nehéz azt annak az utasításnak eleget tennis a mikor azt mondják, hogy hát a bajokon segíten/ kell. Hogy ezt megtehessük, első sorban exasse kel) ismerni. Hogyha a bizottság tagjai azokat a bajokat nem ismerik, azokról az ismereteiket meg kell szerezniük. Teljes bizalommal vagyok a tanács tagjai iránt, hogy ha bajok vannak, azoknak szanálása iránt ők is megteendik a maguk javaslatait, de azt hiszem, hogy a bajok egy jelentékeny része tőlünk kívül eső okokban rejlik. A mai törvény alapján állva, annak keretén belül a mai hiányos administrate tökéletesíteni, olyanná tenni, mint azt a főváros mai igényei megkövetelnék, törvény revízió nélkül teljes lehetetlenség. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy én sokat fogla’kozta ezen kérdéssel és foglalkozom állandóan. A lehetőség határain belül az administratió egyszerűsítésére nézve eddig már nyolez mindenféle javaslat készült el, három pedig még munka alatt áll és még ezeken kívül tervbe van véve egy csomó oly czélból, hogy a jelenlegi bajokat megszüntettessük. De mindezek mellett még korántsem ringatom magam azon reményben, hogy e javaslatok elfogadása esetén is nagyobb mérvű javítás volna elérhető, mert hiszen e javaslatok kidolgozásánál is számot kellett vetni azzal, hogy az 1872. évi XXXIII. törvényezikk még mindig fennáll. A második feladatank, hogy a főváros pénzügyi helyzete szanáltassék. Egyik fő czélja a bizottság kiküldésének az volt, hogy a pénzügyi bizottságban is, a közgyűlésen is mintegy erős nézet gyanánt az lett hangoztatva, hogy nem kell uj jövedelmi forrásokat keresni, hanem lehet reductiók utján is a fennálló bajokon segítenünk.