Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-11-03 / 39. szám

1901. november 3. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 9. hogy egyik-másik közszállitásra szerződjenek-e a vál­lalkozóval. Kezdték a fertőtlenítő kocsik előfogatán. Csak két hete, hogy a közgyűlés a budai szemétszállí­tásnál nagyban helyeselte a házikezelést s ime csü­törtökön tüzzel-vassal dolgoztak ellene. Szerencse, hogy a többség nem ugrott be s a házikezelést meg­szavazta. A kórházak fehérnemű szállítására a tanács azt javasolta, hogy a mostani vállalkozó szerződését három évre hosszabbítsák meg. Miért? Sok mindent mond a tanács, hanem egyetlen elfogadható okot sem talál arra, hogy miért legyen a fehérnemüszállitás monopólium hogy miért zárják ki a vállalkozást a közszállitásoknál. A tanács megbocsáthatatlan hibát, követett el a javaslatával. Legyünk őszinték. A tanács is igen jól tudja, hogy a nagyközönség minden gya­núsításra hajlandó bizalmatlansággal nézi a városi ke­zelést. Szerencse, hogy ez a bizalmatlanság mindin­kább csökken. Hogyan támadt — senki sem tudja, mert jogos alapja soha nem volt. De hiába, meg van s nem szabad neki tápot adni egyes vállalkozók mo- nopolizásával. Nem kételkedünk abban, hogy a ta­nácsol a jóindulat vezette. Tudta hogy a vászoncikkek ára emelkedett s nem akarta, hogy a város többet fi­zessen. Vannak azonban dolgok, amelyeket nem sza­bad pusztán financiális szempontból nézni. Ha bele­kerül is néhány forint áldozatba, még mindig kisebb baj, mintha a gyanúsító kételkedésnek nyit szabad teret. Jellemző azonban, hogy amint a vállalati ügye­ket elintézték, egyszerre üres lett a terem. A közügyek keveset érdekelték a városatyákat. A sértésközvágó- hidat, május elsején nyitják meg. Helyes. Legalább van idő az előmunkálatokra. Ez volt a közgyűlés képe. Csúnya kép, amely kiáltva kiált a fővárosi törvény revíziójáért. A lazaristálc 100.000 koronája. A közgyűlés tudvalevőleg 100.000 koronát szava­zott meg a lazaristáknak templom építés céljára. A közgyűlés határozata ellen három fölebbezést adtak he. Sümegi Vilmos néhány soros fölebbezésében a főváros pénzügyi bajai miatt kéri a határozat meg­semmisítését. A másik fölebbezést Sóber Antal, —~ Rózsavölgy i Manó dr. és V á z s o n y i Vilmos dr. írták alá. Főérvük, hogy a segély megszavazása köz­vagyon elidegenítés, tehát a fővárosi törvény alapján a közgyűlés csak névszerinti szavazás utján és kéthar. mad többséggel szavazhatta volna meg. De se név­szerinti szavazás, se kétharmad többség nem volt. A harmadik fölebbezést Eötvös Károly adta be s ez igy szól: Tekintetes Fővárosi Közgyűlés! A pálosi szent Vincze-Lazarista szerzet javára megszavazott 100.000 korona segély kérdésében a fo­lyó 1901. évi október 16-án hozott közgyűlési hatá­rozat ellen tisztelettel fölebbezek. Okaim következők: I. A folyamodó Bundala Mihály se nem hatóság, se nem köztisztviselő, hanem a fővárossal szemben magán- személy; — minthogy pedig 39 a Lazarista szerzettől, se a pápától, se a kormánytól közsegély kérésére s átvéte­lére megbízást, feljogosítást s általában törvényes képvi­seletet ez ügyben nem nyert s nem igazolt: ez okból se a tanács, se a közgyűlés ily nagy összegű segély megadása tárgyában vele nem tárgyalhatott s az ő kezelésébe köz­pénzt ki nem adhatott s ki nem adhat. II. A 1 jazarista szerzetnek törvényes honossága s le­telepedési joga nálunk nincs. Ennek megszerzése előtt szá­mára közpénzekből zsáz ezres segély nem adható. III. A főváros a rendes közszükségeket se tudja folyó jövedelmeiből kielégíteni. Milliókra megy az évi hiány. Nagy a nyomor és az elszegényedés; minden fölös pénz­ből a főváros iparos és munkás osztályán kellene segíteni. Ily időben könnyen halasztható célokra százezreket ál­dozni vétkes könnyelműség. IV. A megszavazott százezer koronának nincs fede­zete. Fedezetet se a tanács, se a közgyűlés ki nem mu­latott. Ha magánember tesz szükségtelen kiadást, mikor nincs rá pénze, azt a magánembert tékozlónak, vagy bo­londnak tartja a józan eszű közönség. A közpénzeket pe­dig okosabban kell őrizni és kezelni, mint a magán eni bernek a maga pénzét. V. Idegen országból származó, idegen nyelvű és szel­lemű szerzetesekkel hazánkat és fővárosunkat elárasztani nem célszerű, nem is szabad.,' A pálosi szent Vince-Lazaristák gráciák, németek, már nevelődésüknél fogva is magyarellenesek: az ő be­telepítésük nemzetellenes vállalat lenne. A fővárosnak különböző felekezetű több mint 20 templomában úgy sem hallatszik soha a magva)1 szó. Cj német egyházi intézmény csak jobban rontaná az amúgy is rossz helyzetet. Országunk fővárosának pedig magyarnak kell lenni. Inkább ne legyen, mint idegen legyen. Idegen célra semmi­féle szentséges címen se szabad egy fillért se adnunk köz pénzből. VI. A közgyűlés elvárja s illetőleg föltételként köti ki, hogy a lazarista hitszónoklatok hazafias szellemben és kizárólag magyar nyelven tartatnak. Ez csak üres szólás; üres pedig azért: 1. mert Bundala Mihály ezt a maga kérvényében nem ajánlotta; — 2. mert ezt Bundala nem is ajánlhatta, minthogy erre megbízása nem volt; — 3. meri a Lazarista-szerzet a főváros e föltételeit se szóval, se Írásban el nem fogadta; 4. mert még ha elfogadná is, hiányzik a sanctio. Vájjon mit csinál például a fővárosi hatóság, ha pépzét

Next

/
Oldalképek
Tartalom