Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-27 / 38. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. október 27. i4. Egyebekben utalok az itt következő részletes jelentésem adataira. Budapest székesfővái'ős csarnokainak igazgatósága Ziegler Nándor s. k. igazgató. A sertésközvágóhid Vasútja. NégV észient)ő óta épül a sertésközvágóhid és SéítésVásár. Több mint négy millió koronát fektetett már be a város. Végre eljutottunk a nagy munka befejezéséhez. Most már az utolsó munkát végzik s a kurá tavaszszal megnyitják a közvágóhidat. A köz- vágóhid megnyitása után a házi sertésvágókat megszüntetik s hatóságilag köteleznek mindenkit, hogy sertéseit a közvágóhídon Vágja le. Csak természetes, hogy ilyen kötelezettség mellett a legkevesebb, amit az érdekeltek kívánhatnak, bogy a közvágóhidhoz hozzáférhessenek. S nagyon Valószínű, hogy a hatóság ezt a minimális kívánságot sem teljesítheti. Ma még fiakeren is nagyon bajos a hozzáférhetés. A szegény iparosoktól azonban nem lehet kívánni, hogy minded hab íiakkeren menjenek a közvágóhidra munkájukat végezni. A sertésközvágóhid megnyitásakor a hentesipa- cofeök kétségtelenül nagy áldozatot kénytelenek hozni. Ma a legtöbb hentesnek a házában van berendezve, á maga többé kevésbbé primitiv vágóhídja. Nincsen rá kiadása, a munkát elvégezheti otthon. A közvágóhíd megnyitása után a házi vágóhidját, amely néhány nagyiparosnál egy kis tőkét reprezentál, nem használhatja, munkásait a messze fekvő közvágóhidra kell küldenie. De hogy hogyan juthat oda, arról nem történt gondoskodás. A város már évek óta sürgeti a közvágóhidhoz vezető vasút építését. Mind a két vasúttársaság adott be vasutterveket. A közúti vasút soroksári-uti vonalát, akarja meghosszabbítani, a városi villamos vasút pedig mester-utcai vonalát. A mester-utcai villamost üiár eredetben úgy tervezték, hogy egészen a közvágó- hidig menjen. A kereskedelmi miniszter annak idején egészen a sertésközvágóhidig rendelte el a közigazgatási bejárást. A bejáráson azonban függőben tartották a dolgot s csak a ferenczvárosi pályaházig járták be a vonalat. A mester-utczai vonal meg is épült, már több mint egy esztendeje járnak is rajta a kocsik, de a vonal másik felének ügyét még nem intézték el. A kereskedelmi miniszteri umbau nyugszik az ügy. Egy látszik a hosszú pihenéssel czéltudatosan bosszantani akarják a várost. Akik figyelemmel kísérték a kereskedelmi minisztérium és a főváros közötti viszonyt, azok tudják, hogy a minisztérium soha nem törődött a főváros érdekeivel, az utóbbi időben azonban a legellenségesebb hangulattal viseltetett a város iránt s minden alkalmat megragad, hogy hatalmát fitogtassa. Semmi leknikai nehézség nincsen, hogy az egyik, vagy másik vonalat azonnal meg ne építsék s a legbotrányosabb állapotok fognak bekövetkezni, ha a közvágóhidat a vasút nélkül kell megnyitni. Igaza volt a közlekedési bizottságnak, hogy ez megszégyenítő a közigazgatásra. A városi uraknak ebben a kérdésben még megvan az a mentségük, hogy a minisztetrjum nem intézkedik s hogy a minisztériumban rekedt meg a dolog. Igaz, hogy ha a tanács átérzi hivatását s a törvényhatóság közgyűlésén nyíltan elmondja, hogy milyen veszedelmet hoz a fővárosra, hogy a miniszter ur nem akarja elintézni a vasút ügyét, hát már valószínűleg kiásták volna a restáncziák közül. Arra azonban nem Ialáihatnak mentséget a város urai, hogy nemcsak vasút, de még közút sincsen s nem is valószínű, hogy a megnyitáskor lesz, mert állítólag még a kisajátítási eljárás sincsen végleg befejezve. A sertésközvágóhidnak éveként legalább egy millió korona bevételének kell lennie, hogy áz üzemi költséget és áz ámortizácziót fedezze. Minden elvesztett náp ezrekbe kerül. A mai állapotok mellett pedig lehetetlen, hogy a közvágóhidra menjenek a hentesek. Teljesen ki van zárva, hogy 'a hússal megrakott kocsi baj nélkül eljuthasson a közvágóhictróh Azt üteg lehet követelni az egyesektől, hogy magánérdekeiket a fontos közérdeknek alávessék, de akkor a köznek kötelessége gondoskodni arról, hogy a hentes a közvágóhídon háborítatlanul és akadály nélkül gyakorolhassa az iparát. S ez nagy baj. A hentesek és szalámi-gyárosok tudvalevőleg valóságos harczot indítottak a közvágóhíd ellen. A legnagyobb gyűlölettel folytatták a harczot még akkor is,, amikor a közvágóhíd építését csaknem befejezték s most a meynyitás küszöbén a közvágóhíd hozzáférhetetlen. Ez diskreditálja az egész intézményt, a legnagyobb mértékben veszélyezteti a fővárosinak a közvágóhidhoz fűzött anyagi érdekeit. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 728’235, katona 16.484. Összesen 744.719. Az elmúlt héten élve született 418 gyermek, meghalt 230 egyén, a születések tehát 188-al múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 322 törvényes, 96 törvénytelen ; nemre nézve 222 fiú, 106 leány. Halvaszületett 18 gyermek, köztük 12 törvényes, 6 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra: 29.2 Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 16.1 az egy éven felüli lakosságnál: 12.7, az öt éven felüli lakosságnál: l°.l. A halottak közt volt 119 fi-, 111 nőnemű. Az év eddigi 41 hetében élve született összesen 18,258 gyermek, meghalt összesen 11288 egyén, a születések többlete tehát 6970 ; a múlt év megfelelő időszakában született 19.027, meghalt 11.938, a születések többlete volt tehát 7091. Az élveszülöttek közt volt 287 rém. kath., 6 görög kath. — görög keleti, 20 ágost evang, 36 helvét, — unitárius, 70 izraelita, 1 egyéb. Összesen 418 Halvaszületett összesen: 18. Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus-kór házban ápoltak a múlt hét végén 1168 beteget, szaporodás 406, csökkenés 374, maradt a múlt hét végén 1200. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 157 beteget, szaporodás 35, csökkenés 48, maradt a múlt hét végén 144. A Szt. István-kórházban ápol lak n múlt hét végén 692 beteget, szaporodás 32ß, csökkenő
