Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-20 / 37. szám
1901. október 20. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 A közigazgatás egyszerűsítése. A közigazgatási bajok tanulmányozására és tájékoztató pénzügyi tervezet, valamint városi programul készitése céljából közgyüiésileg kiküldött jóléti bizottság II. albizottsága a katonai és illetőségi ügyosztály s az anyakönyvi Jiivatal ügymenetének egyszerűsítéséről, a tisztviselők létszámának leszállításáról, az illetőségi ügyek reformjáról és a főváros kegyúri jogainak szabályozásáról tett javaslatot. — A nagyfontosságu jelentésből adjuk a következőket: »A bizottság feladatai közé tartozott a katonai ügyosztály kezelésének tanulmányozása és -tervezet kidolgozása, mint volna a, személyzet leszállításával az ügymenet egyszerűsíthető és áttekinthetővé tehető. A 11. albizottság ^jelentése szerint a katonai ügyosztály öt alosztályának évi úktatott forgalma 200 ezer darab, pedig a legtöbb tárgy iktatva nincs. A hivatal összes személyzete 78. (Ebből 23 rendszeresített, 53 pedig ideiglenes. Az óriási munkahjalmaz miatt a bizottság kizártnak tartja a személyzet leszállítását. A bizottság jelentése .nagyon lesújtóan nyilatkozik a főváros illetőségi nyilvántartásáról. Illetőségi kataszterről a szó igazi értelmében szó sincs. Van ugyan egy bekötetlen lajstrom, amelyben minden rendszer nélkül 63.000 egyén van fölvéve s mind olyanok, akiknek illetőségi ügye valaha tárgyalás alatt állott. A bizottság kimondja minden tartózkodás nélkül, hogy ily viszonyok -közt az illetőség-hivatalból való megállapítása képtelenség. A jelenlegi rendszer mellett, ha egy budapesti lakosnak illetőségi bizonylatra van szüksége, a ’hivatalos eljárás hónapokig,. tetőt évekig is eltart a kérvényező nagy kárára, amely leginkább a szegény néposztályt sújtja. Ha egv rendszeres kataszter állana az ügyosztály rendelkezésére, nagy munkamegtakaritást lehetne elérni. A bizottság javasolja, hogy a ’tanács a bécsi Conserin- tionsamt tanulmányozása után, mely (.tökéletes családszerinti illetőségi mutatót vezet., legkésőbb a legközelebbi népszámláláskor s ennek adataiból szerkesztette meg az uj és teljes illetőségi katasztert. A bizottság javasolja továbbá, hogy a katonai ügyosztály beszállásolási alosztályának levő ’pénztárt a központi pénztárba olvaszszák be. 'Helytelennek tartja a bizottság, hogy egy fővárosi hivatalnok egyéb munkái mellett, óvadék letételének kötelezettsége nélkül (!) közpénzeket kezeljen. .Ezt. a pénztárt az 1885. évben állították fel a közönség kényelmére, mikor a katonai ügyosztályt a Soroksári-utcában helyezték el. 1899-ben a katonai ügyosztály a központi városházában egy fedél alá 'került a központi pénztárral s igy nincs ok, hogy az ügyosztály külön pénztára tovább is fenntartassék. Végül reformokat ajánl a kórházi ápoltak illetőségének megállapításánál követett eljárás egyszerűsítésére. Az anyakönyvi hivatalok ügymenetének kizárólag a főváros területére vonatkozó egyszerűbbé tételét nem tartja lehetségesnek. Ezen csak országos érvényű intézkedés javíthat. — A személyzet leszállítása lehetetlen, mert a főváros öt, anyakönyvi hivatalnál a múlt évben csupán bejegyzése 47.000 volt. Ezeket ’két példányban kell vezetni, betűrendes mutatóval ellátni és töméntelen egyéb munka háramlik részint hivatalos, részint magán megkeresésekre a túlterhelt anyakönyvvezetők válára, A bizottság ezek után javasolja, hogy a főváros eszközölje ki, hogy az anyakönyvvezetés ügyében az eddigi szubvenció helyett a kiadásokat teljesen térítse meg az állam a fővárosnak. A bizottság végül tanulmányozás tárgyává tette a római ka- thólikus plébániának az egyes templom- és mise-alapokra vonatkozó számadásait, főként, ’mert egy alkalommal a közgyűlésen az a kijelentés hangzott el, hogy amennyiben a templomalap jövedelmei a templom kiadásait nem fedezik, a hiányt a keg'yur tartozik fedezni.« Ezt nem látja ily tisztán a bizottság, mert a királyi kiváltság levelek a patronátusi jog terjedelmét illetőleg részletes intézkedéseket nem •tartalmaznak. S ezért a fővárost megillető vagyonfelügyeleti jog gyakorlása érdekében s azért is, mert annak megállapításává], mit tartoznak a plébánosok jövedelmeikből a templomalapnak átengedni, az alap növekedik s a főváros kegyúri kiadásai csökkennek, javasolja a bizottság, hogy a tanács hivassák fel arra, hogy a templomalapok jogi természetének megállapítása mellett tegyen a templomai apók lés a kegyur közötti jogviszony sürgős rendezésére mielőbb ikonkrét javaslatot.