Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-13 / 36. szám
1901. október 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15. torna-ásatásoktól a Baross szobor nem fog szenvedni, 6 hogy a csatorna építés bevégeztével a park feldúlt részét helyreállítja és 80 ctmnyi termőföld réteget hordát felületére. A magyar- államvasutak igazgatósága ehhez hozzájárult, s mindössze azt tartja kívánatosnak, hogy a vállalkozó a szokásos 2 évi jótállás helyett 5 évit vállaljon el, a mitől azt várja az államvasut hogy a munkálatokat tökéletesebben fogja végrehajtani, s igy a park újabb megbolygatása, mely esetleg a Baross szobor talajának szilárdságát is rontaná nem fog egyhamar bekövetkezni. A budai vigadó fűtése frakkban. A budai vigadó fűtésének és szellőztetésének kérdését tárgyalja most a mérnöki hivatal. A központi fűtés és szellőztetést a mérnöki hivatal szerint nem lehet az ott alkalmazott gépészre bízni, mert ily nagymértékű munkánál föltétlenül szükséges egy szakértő gépészmérnök ellenőrzése. A mérnöki hivatal azt javasolja, hogy e czélból esetről-esetre egy gépészmérnököt delegáljon a mérnöki hivatal. Érdekes a javaslatnak az a része, mely a kiküldött mérnök dijainak magasabb megszabását indokolja. A javaslat e része igy szól : „Méltányos a mérnöki napidij magasabb megszabása, mert a fűtés és szellőztetés ellenőrzése rendszerint ünnepies alkalmakkor szükséges, a mikor az ott megjelenés és részvétel megkívánja, hogy az ellenőrző mérnök az ünnepélyes alkalomhoz mért ruházatban (frakk) jelenjen meg, mely körülmény maga után vonja a kocsihasználatát annál is inkább, mert a vigadó a budai részen fekszik, ahol főként az éjjeli órákban semmi közlekedési eszköz nincs. A mérnöki hivatal ezek alapján azt javasolja, hogy a frakkos fütő mérnökök napdiját éjfélig legalább 8 éjfél után pedig legalább 10 koronában állapítsák meg, s ezenfelül a vigadó gondnoka gondoskodjék az ellenőrző gépész-mérnök részére a vigadóban tartandó tánczmulatságokra és hangversenyekre, melyek a termek fűtését és szellőztetését követelik. Esetről esetre részvételi jegyről.“ A Petőfi-tér réme A Petőfitér ültetvényeinek locsolására egy kertész-napszá- most alkalmaz a főváros. Ez az ember valósággal rettegésben tartja a sétahely felkeresőit és megbotránkoztat minden jobb ízlésű embert. A tér lakói már ablakait sem merik kinyitni, ha a jeles férfiú működésben van. Már második az a feljelentés, mely több Petőfi-téri háztulajdonos és lakó aláírásával érkezett ma a íővároshoz. A följelentés szerint a napszámos brutális hangon, kisallangozott káromkodások közt kergeti ki locsolás közben a tér látogatóit. „Kotrodjanak arról a pádról az istenüket !“ Ez még a legenyhébb kifejezés, s a ki nem pusztul nyomban a nagyhatalmú cerberus parancsára, azt kíméletlenül elocsolja. A feljelentés aláírói a Petőfi-tér rémének sürgős elmozdítását követel k. A följelentés intézkedést végett kiadták a mérnöki hivatalnak. A Mértékhitelesitós államosítása. A mér ékhitelesités joga eddig a városok ügykörébe tartozott. A közigazgatás» államosításával kapcsolatban|Hegedüs Sándor kereskedelemügyiminiszter elhatározta, hogy a mértékhitelesitós jogát kiveszi a városok hatásköréből. A kereskedelemügyi minisztériumban már kidolgozták a* mértékhitelesités államosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet a kormány már október hóban a képviselőház elé terjeszti. A vízcsőhálózat kiterjedése. A Fehérvári-ut épületeinek felső emeleteire egyáltalán nem ad vizet a vízvezeték, mert a viznyomás a csőhálózatban szenvedett súrlódás folytán már elveszti ebben a távolságban hatását. Ezeken a mizériákon addig is mig a Gellért-hegyi vizmedencze kiépül, úgy segítenek, hogy a Józsefhegyi viz medencze ménesuti csövét a Fehervári-utig kiépítiK. A cső meghosszabbítás munkáit még ez őszön megkezdik, s a tél beállta előtt be is filézik. Pályázat elöljárói állásra. A székesfőváros törvényhatóságánál megüresedett kerületi elüljárói állásra Budapest székesfőváros kerületi elüljáró- ságairól szóló 1893. évi XXXill. t.-cz. 5. §-a értelmében ezennel nyilvános pályázatot hirdetek. A kerületi elüljárókat a törvényhatósági bizottság élethossziglan választja, s ez állással 6000 korona évi fizetés és 2000 korona évi lakbér átalány, továbbá öt-öt évenkint, azonban legfölebb háromszor az évi fizetés 10 százalékát kitevő korpótlék, s a tisztviselők illetményeinek rendezéséről szóló 1894. évi 138:\ számú törvényhatósági közgyűlési határozat ér- méletben az első osztályú elüljárói fizetési fokozatba sorrend szerint való előléptetési igény van egybekötve. Az ezen állásra pályázóktól megkivánfatik, hogy életkorukat, eddigi szolgálatákat, valamint az 1883. évi I. t.-cz. 1. és 3. szakaszaiban megállapított minősitvényt okiratilag igazolják. Felhivatnak tehát mindazok, a kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogv minösitvényüket igazoló, hiteles okiratokkal felszerelt és Budapest székesfőváros főpolgármesteréhez intézett folyamodványukat, folyó évi október hó 2l-én déli 12 óráig a főpolgármesteri hivatalban (IV. kér. Váczi-utcza, uj városháza, I. em. 12. sz.) a hivatalos órák alatt nyújtsák be. Budapesten, 1901. évi október hó 5-én. Márkus József s. k., főpolgármester. Bérleti felhívás. Közhírré tesszük, hogy a X. kér. Sunor utcza és Szápány utczák sarkán fekvő 8627 hrszámu telekből kihasított és eddig futelep czéljára használt 13 2 70/100 □ ölnyi terület 1901 évi november 1-től számított öt évre bérbeadatik. Bérlő a telket bekeríteni tartozik, ezen kerítés a harmadik bérié i év le éltével a székes főváros tulajdonába megy át. Felhivatnak tehát mindazok kik Feszti telhet bérbe venni óhajtják, h gy egy koronás bélyeggel ellátott _árt ajánlatukat a folyó évi október hó 22-én kedden d> e. II órakor tartandó nyilvános árverésen a X kér. elöljáró ur, vagy helyettese kezéhez (X. Szent László tér 5 szám, I. em. 13 ajtó) nyújtsák be. A zárt ajánlatöoz 60, azaz őtven korona óvadéknak a X kér. pénztárába történt befizetését igazoló nyugta csatolandó. Budapest, 1901. évi szeptember hó 28-án A X. kér. elöljáróság Topeoom elöljáró.
