Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-01-28 / 4. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. január 28.

melynek minden pontra meg van a maga működő szerve, feladatát saját akarata szerint elláthatja.

Már magában ezek a körülmények, a miket a harminczas bizottságnak csupán az alakuló ülése is végleg megerösitett, bizonyitják azt, hogy a bizottság működésétől érdemleges eredményt nem remélhetünk, hanem azt eleve is meddőnek s mint ilyent feleslegesnek kell tartanunk.

Mi tehát a tanulsága, czélja és mi a várható eredménye a sok fáradságnak és igyeke- kezetnek? Semmi egyéb, mint hogy a törvény- hatósági bizottság önfeledt pillanatában elárulta, hogy hivatását eddig elég híven nem telj esitette. A tanács működését, a főváros egyéb szerveinek funkczióját kellő figyelemmel nem kisérte, pontosan nem ellenőrizte, azok felöl a szükséges tájékozottsággal nem rendelkezik.

A jóléti bizottság tartsa most be a lámpát a főváros kohójába, hogy annak minden pontját megvilágitsa. S ha mindent láttak, mi változik, mi fordul másra azután ? . .

Hol fognak találni pazarlást, a hol eddig fel nem fedezték volna ; és mily felesleges ballaszttól szabadítják meg a fővárost, a melyet magától el nem dobott volna ; vagy végre mit szüntethetnek meg, vagy redukálhatnak a nélkül, hogy azzal visszafejlődést ne idéznének elő ?

A nagy mozgalom eredménye előreláthatólag annyi, hogy a főváros tömérdek bizottságának száma egygyel megszaporodott, — legalább egyelőre — s az ismert kerékkötők egyik példánya konstatálni fogja önmagáról és számos társáról, hogy — felesleges. Minden egyéb csak csoportosítás és készülődés. A har- mincz alkalmi „tudós-doktor“ nem gyógyít meg olyjn sebet, a melyre a szakértő férfiak irt nem találtak. A jóakaratu munka és lelkes fáradozás azonban, ha meddő czélra fárad is egészen kárba nem veszhet. Tanulságokat okvetlenül vet fel a városi ügygyei foglalkozók munkássága, vagy legalább is ismert tanulságokat helyez majd éles világításba. Nagyérdekü tehát már ez oknál fogva is a jóléti bizottság tárgyalása s érdemes a leg- odaadóbb általános közfigyelemre.

Módunkban áll ezt a becses anyagot olvasóinknak a maga teljes eredetiségében rendelkezésére bocsájtani. Mai számunkban kezdjük el a harminczas bizottság tárgyalásairól szóló szószerinti jegyzőkönyvnek közlését, mely ebben az alakban és terjedelemben napvilágot még sehol sem látott. Kívánjuk, hogy annyi hasznos eszme fakadjon belőle a köz javára, mint a mily meddőnek jeleztük és féljük magát az egész moz-galmat.

4

Jegyzőkönyv.

Felvétetett az 1901. évre szóló költségvetést tárgyalt törvényhatósági bizottsági közgyűlés határozatából kiküldött 30 tagú bizottságnak 1901. évi január hó 16-ikán és folytatólagosan Budapesten, a központi városház tanácstermében tartott üléseiről.

I. nap. — 1901. január hó 16-án.

Elnök: Halmos János polgármester.

Jegyző: Rényi Dezső főjegyző

Jelen vannak: Benedek Sándor, Bródy Lajos, Császár Jenő, Dezsényi József, Del Medico Ágoston, Ehrlich G. Gusztáv, Dr. Gerő Lajos, Hüttl Tivadar, Dr. Hűvös József, Kunz Jenő, Lánczy Leó, Ludvigh János, Dr. Morzsányi Károly, Polónyi Géza, Dr. Preyer Hugó, Radocza János, Dr. Springer Ferencz, Steiger Gyula, Dr. Szalay Mihály, Tenczer Pál, Dr. Vázsonyi Vilmos, Dr. Rácz Károly ;

bizottsági tagok ; a tanács részéről pedig:

Matuska Alajos és Rózsavölgyi Gyula alpolgármesterek, Faller Ferencz, Kun Gyula, Lung György, Dr. Vaszilievics János, Viola Imre, Vosits Károly tanácsnokok, Almády Géza helyettes tanácsnok.

Halmos János polgármester: Tisztelt bizottság! Az 1901. évi költségelőirányzatnak tárgyalása alkalmából a múlt évi deczember hó 3-ától 7-ig tartott közgyűlésben a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottságnak, valamint a tanácsnak pártoló javaslata alapján, a polgármester elnöklete alatt egy 30 (harmincz) tagú bizottságot küldött ki, amely a tanács tagjainak és a főtisztviselőknek bevonásával illetve közreműködésével hivatva lesz a következőkben eljárni:

1. a főváros egész közigazgatását és háztartását minden részletre kiterjedő tüzetes vizsgálat alá venni, különösen pedig közvetlen tapasztalás alapján megállapítani, hogy a személyzeti kiadások mily módon és mily mértékben szállíthatók le, a közigazgatás minden ágazatában mily irányú megtakarítások, mely intézkedésekkel érhetők el;

2. tájékoztató pénzügyi tervezetet készíteni a főváros háztartásának a legközelebbi évekre várható alakulásáról, a háztartás jövendő normális keretéről s ezzel kapcsolatban ama nevezetesebb közmunkákról és beruházásokról, a melyek a legközelebbi években végrehajtandók lesznek ;

3. egy városi programmot készíteni, a mely a többek között egyrészt irányuljon azon erélyes tárgyalásokra, a melyek a kormánynyal volnának megindi- tandók az állami közigazgatás közvetítése czimén viselt aránytalanul súlyos terhek könnyítése czéljából, még pedig szükség esetén a többi városok képviseletének közrevonásával, másrészt terjeszkedjék ki amaz intézkedésekre is, a melyek sürgősen megteendők a városi lakosság viszonyainak javítására, keresetképességének fokozására s különösen azon okok megszüntetésére, a melyek főleg egyes fontosabb kereseti foglalkozások exisztencziáját fenyegetik.

Ebben a három pontban jelölte meg a közgyűlés az irányt, amelyben a bizottságnak működését ki kell fejteni s amely irányban javaslatát elő kell terjesztenie. A közgyűlés a maga kebeléből e bizottságba a következő bizottsági-tag urakat küldötte ki ?■ Benedek Sándor, Bródy Lajos, Császár Jenő, Dezsényi József,