Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-29 / 34. szám
14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1991. szeptember 29. vezeti le méregtartalmu szenyvizét, a mivel nemcsak a környék levegőjét telitik baczillussal, de magát a vizet is annyira inprég- nálják kóranyagokkal, hogy a Duna e részén a halak teljesen kipusztultak. A panaszhoz csatlakozott Erzsébetfalva és Haraszti község is és megerősítették, hogy főként tavasszal, mikor a lerakodott méreganyagok feloldódva elvegyülnek a vízzel — ezrével lepi el a viz színét a döglöt hal. A földmivelésügyi miniszter leirt a fővároshoz e káros dolog megszüntetésére kéri föl figyelmét. Ennek következéseképp a közegézség ellen vétő gyá- rósokat megbírságolták, s az összes gyárakat, köztük két petróleum finomítót kötelezték arra, hogy szenyzizeiket tisztítás után folyassák le a csatornába, s jelentékeny csatorna átalakítást végeztetek velük. A gyárak a főváros intézkedéseinek engedelmeskedtek, de a Dunamenti falvak s a királyi birtok főtisztségének panaszai megismétlődtek. Erre a főváros a földmi- velési minisztérium újabb sürgetésére elrendelte p. Duna vizének kémiai megvizsgálását. Tizenkét helyütt merítetek a Duna e szakaszának vizéből. S a vegyelmezés konstatálta, hogy a viz tényleg erősen fertőzött. A gyárak levezető csatornájának torkolata alatt a vizszennyes szerves anyag tartalma megtízszereződik, a levegő részek megötszörösödnek, a chlór 6 mgramról 34-re emelkedik s az ammóniák is fellép 4 gtamnyi mennyiségben. Petróleumot azomban nem találtak a vizpróbákban. A IX. kerületi elöljáróság ennek következtében a többi bűzös anyagokkal dolgozó gyárak csatorna ürítését kezdte megfigyelni. A föld- mivelési minisztérium az ismétlődő panaszok folytán folyó év május havában 13737 szám alatt megsürgette az ügyet. Erre a főváros utasította IX. kerületi elöljáróságát, hogy szeptember hó elsejéig hatáskörében bonyolítsa le ez ügyet, s tegyeD javaslatot, mint volna a Duna ily nagymértékű megfertőzése elkerülhető. Uj kioszk a Stefánia-uton. A főváros legelegánsabb sétálóhelyén a Stefánia- uton a jövő nyáron egy uj kioszk épül majd a közönség kérelmére. A főváros tanácsának ajánlatot tett ugyanis egy budapesti polgár, hogy a Stefánia-uton saját költségén kávéházi kioszkot ha annak bérletét a főváros 12 évre szerződésileg biztosítja neki. A terminus leteltével a további bérlet iránt a főváros szabadon rendelkezik. A tanács pénzügyi bizottsága pártoló javaslattal terjeszti a tanács elé az ajánlatot. Az uj épület helyén épült városrész kérelmeAz Uj-épület helyén támadt uj utczasarok háztulajdonosai panaszos kérelemmel fordultak a főváros tanácsához. A főváros ugyanis elhatározta, hogy ezt a helyet parkozni fogja és már az 1900. költségvetés tárgyalásakor előirányoztak egy tekintélyesebb összeget. A parkozás munkálatainak megkezdése azonban még egyre késik, sőt az érdekelt háztulajdonosok értesül tek arról, hogy a mérnöki hivatal parkozási alosztálya java slatot tett a tanácsnak, hogy a parkozást csak 1903-ban kezdjék meg. Ezt a kerület háztulajdonosai súlyosan sérelmesnek találják. A parkozásra szánt területen ugyanis egész mocsár képződött szerintük, a mely nem csak esztétikai szempontokból esik kifogás alá, hanem közegészségügyi okokból is káros. A háztulajdonosok memoranduma, melyben a parkozás megkezdését sürgetik, — arra is felhívja a tanács figyelmét, hogy a terület rendezése után a váCzi-kőrüt túlzsúfolt forgalma ez útvonalra lesz vezethető. A középitési ügyosztály bár méltányolja a memorandumba felhozott körülményeket, most mégis azt a javaslatot terjeszti á tanács elé, hogy a végleges parkozást a mérnöki hivatal által javasolt időben kezdje meg, mert a kert ültetményeit tünkre tennék amúgy is az ott megkezdendő nagymértékű építkezések, mint például a tőzsde-palota építése. Addig is, mig a végleges rendezés bekövetkezhetik,- az utak feltöltése és a területek gyepesítése iránt intézkedések fognak történni. A kereskedelmi miniszter az osztrák bányaipar mellett. A főváros szakhivatalaiban Hegedűs Sándor ke reskedelmi miniszternek merev magatartása kelt most visszatetszést, melyet a miniszter a magyar bányaiparral szemben tanusitott legutóbb. A „Fővárosi Tudósító“ az esetről a következőket jelenti: Hazánk to- rületén több kitűnő bazalbányát müveinek s a főváros utcáit mégis osztrák bazalttal kövezik, mert hazai bányáink a magyar bányaipar nagy kárára nem feküsz- nek nagy viziutaink mellett s igy a magas szállítás- tarifa miatt képtelenek az osztrák bányákkal, melyek termelésüket a Dunán szállítják, a versenyt megállani. így például a tavaszon a kissebesi bazaltbánya a kő- koczkák ezréért 360 forintos ajánlatot tett. Ezzel szemben egy osztrák bánya 294 forintos aj ánlata állott; a mi ezrenként 65 forint különbözet. Ez alkalommal 400.000 koczka szállítása volt szóban s igy a főváros az osztrák bánya 21.400 forinttal előnyösebb ajánlatát volt kénytelen pénzügyi okokból elfogadni. Ezt a differencziát pedig tisztán a vizi és a vasúti szállítás külcnbözete okozza. A főváros átlátva, hogy a hazai bányatermelés tönkjét idézi elő ez óriási hátrány a Dunán szállító osztrákokkal szemben, arra kérte a kereskedelmi minisztert, hrgy a bazaltnak a vasúton való szállító «ónál kedvezményes díjtételeket állapítson meg, hogy a főváros nagy burkoló kőszükségletét nehaza fedezhesse. A miniszter a kérelmet hidegen visszautasította, holott hazánk nagy bazaltbányáiböl százával bocsájtják el az embereket, mert a produkált termést Magyarország egyedül számbavohetö piaczán a fővárosban nem helyezhetik el az osztrák konkurrenczia miatt. A korláti hatalmas méretű bazaltbányát tegnap vizsgálta meg a főváros egy szakbizottsága s ez alkalommal Vosits Károly ianácsnok előtt 200 bányász tisztelgett, kérve a tanácsnokot, hogy a főváros már a szegény bányászok százainak érdekében is járjon közbe a túltengő osztrák konkurrenczia leküzdésére a miniszternél. Ez azonban csak jámbor óhajtás marad, mert a kereskedelmi miniszter az égető kérdés elől szigorúan begombolkozik. A Kossuth emlékmű alaptőkéje. A Kossuth emlékmű czéljaira nemzeti közadakozásból gyűjtött tőke összege a legutóbbi időkben befolyt adakozásokkal ismét jelentékenyen gyarapodott. Az emlékmű alapját kezelő pénzintézetnek a főváros pénzügyi és gazdasági ügyosztályához beadott kimutatása szerint a Kossuth emlékmű alapja most 862811 koronát és 64 fillért tesz ki. Ez az összeg gyümölcsözően van elhelyezve. . i _ ., . >
